Komoly diplomáciai feszültséget okozhat az amerikai–izraeli kapcsolatokban a New York Times szombati értesülése, amely szerint az amerikai hírszerzés úgy véli: Izrael az elmúlt időszakban fokozta megfigyelési tevékenységét a Trump-adminisztráció több magas rangú tisztviselője ellen. A Pentagon állítólag a lehető legmagasabb, „kritikus” szintre emelte az Izraelből érkező kémelhárítási fenyegetés besorolását.
A New York Times szerint az amerikai hírszerző szervek arra a következtetésre jutottak, hogy
Izrael intenzíven figyelte Donald Trump elnök közel-keleti különmegbízottját, Steve Witkoffot, valamint a Pentagon két vezető tisztviselőjét, Elbridge Colbyt és helyettesét, Michael Diminót.
Az amerikai értékelések szerint Jeruzsálem elsősorban arra volt kíváncsi, miként alakul Washington álláspontja az Iránnal folytatott tárgyalások során, illetve milyen kompromisszumokra lehet hajlandó az amerikai kormányzat.
A jelentés szerint emiatt az amerikai védelmi és hírszerzési szervek komolyan fontolgatják, hogy korlátozzák az Izraellel megosztott érzékeny hírszerzési és műveleti információk körét.
Állítólag kémprogramokat találtak amerikai telefonokon
A lap több olyan incidensről is beszámolt, amelyek tovább növelték a washingtoni aggodalmakat.
A jelentés szerint Izraelben szolgálatot teljesítő amerikai biztonsági személyzet egyes esetekben olyan mobiltelefonokat talált, amelyekre titokban megfigyelő szoftvert telepítettek. Két magas rangú amerikai katonai vezető a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy az Izraelben vagy izraeli partnerekkel együtt dolgozó amerikai személyzet számára különleges biztonsági protokollokat vezettek be az elektronikus eszközök és a bizalmas kommunikáció védelmére.
A források szerint az amerikai katonák és diplomaták ma már fokozott óvatossággal használják telefonjaikat és számítógépeiket, amikor Izraelben tartózkodnak.
„Kritikus” fenyegetési szintre emelte a Pentagon az izraeli kockázatot
A New York Times szerint az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) egyik belső elemzése arra jutott, hogy a kémkedéssel kapcsolatos incidensek száma jelentősen nőtt 2024 végétől kezdődően, és a tendencia 2025-ben is folytatódott. A dokumentum több korábbi esetet is felsorol.
Az egyik állítólagos incidens még 2021-ben történt, amikor izraeli katonai hírszerzők a jelentés szerint megpróbáltak lehallgató eszközt elhelyezni a DIA washingtoni központjában, míg egy másik ügyben tavaly amerikai kormányzati járműbe próbáltak megfigyelő berendezést telepíteni.
Ezek az esetek hozzájárultak ahhoz, hogy a Pentagon az Izraelből érkező hírszerzési fenyegetést a legmagasabb kategóriába sorolja.
A Trump-adminisztráció saját szokásai is aggasztják a hírszerzőket
A lap szerint az amerikai tisztviselők egy része nemcsak az izraeli tevékenység miatt aggódik.
Többen kifogásolták, hogy a Trump-adminisztráció egyes tagjai érzékeny nemzetbiztonsági ügyeket magántelefonokon, illetve magánrepülőgépeken utazva intéznek.
Egy korábbi amerikai tisztviselő szerint az ilyen gyakorlat különösen sebezhetővé teszi a döntéshozókat nemcsak szövetséges országok, hanem ellenséges hírszerző szolgálatok számára is. „Ilyen körülmények között gyakorlatilag bárki könnyebben hozzáférhet érzékeny információkhoz” – fogalmazott a lap forrása.
Izrael és a Fehér Ház határozottan tagad
A vádakat mind az izraeli kormány, mind a Fehér Ház visszautasította. A New York Times szerint egyik fél sem ismerte el, hogy bármiféle lehallgatási vagy megfigyelési művelet zajlott volna amerikai tisztviselők ellen. Ennek ellenére egy magas rangú amerikai kormányzati forrás úgy nyilatkozott a lapnak, hogy az izraeli hírszerzés aktivitása a Trump-adminisztráció második ciklusa alatt „szokatlanul agresszív” volt.
A forrás szerint az amerikai hatóságok úgy látják, hogy ezek az információgyűjtési műveletek hosszú ideig lényegében komolyabb következmények nélkül zajlottak.
Kényes pillanatban érkeztek a vádak
A jelentés különösen érzékeny időszakban került nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok és Izrael továbbra is szoros stratégiai szövetségesek, ugyanakkor az Iránnal kapcsolatos diplomáciai tárgyalások, a közel-keleti biztonsági helyzet és a hírszerzési együttműködés kérdéseiben időről időre komoly nézetkülönbségek alakulnak ki.
