Azzal, hogy Magyarország visszavonja kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), elméletileg valóban létrejöhet egy olyan helyzet, hogy egy budapesti látogatásán le kéne tartóztatni Benjamin Netanjahut – egy botrányos és elfogadhatatlan bírósági döntés nyomán, amelynek köze nincs a nemzetközi joghoz.
Magyar Péter korábbi bejelentésének megfelelően a kormány úgy döntött: visszavonja Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A döntés már azért is érhetetlen, mert jogállamisági szempontból semmiféle pluszt nem nyújt Magyarországnak, EU-s helyzetünket tekintve közömbös, a kulcsfontosságú magyar-izraeli kapcsolatoknak viszont árthat.
A Magyar Közlönyben megjelent indoklás egyebek mellett azzal érvel, hogy a lépéssel „a kormány megerősíti Magyarország elkötelezettségét a nemzetközi jogrend erősítése” mellett,
holott a „nemzetközi jogrendet” éppen az izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere ellen kiadott szégyenletes elfogatási parancs ásta alá.
Hab a tortán, hogy Netanjahut valószínűleg eddig sem kellett volna letartóztatni, ha ide látogat: Magyarország ratifikálta ugyan az ICC statútumát, elismerve annak nemzetközi jogi kötelező voltát az országra nézve, de azt nem ültette át a magyar belső jogba, tehát nincsen eljárásjogi kötelezettség.
Orbánék teljes joggal álltak ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének
Az ICC-ből való kilépést az Orbán-kormány közvetlenül az izraeli miniszterelnök tavalyi budapesti látogatása előtt döntötte el. Az ügy előzménye: a hágai bíróság 2024 novemberében elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és korábbi védelmi minisztere, Yoav Gallant ellen, mondván, „büntetőjogi felelősséggel tartoznak az éhezésnek, mint hadviselési módszerenek az alkalmazásáért, ami háborús bűn”.
Az ICC úgy látta, alapos okkal feltételezhető, hogy a két izraeli vezető
szándékosan és tudatosan fosztotta meg a gázai polgári lakosságot az élelemtől, víztől, gyógyszerektől, orvosi ellátástól, valamint az üzemanyagtól és az áramtól.
A vád már akkor is abszurd volt, Karim Khan, az ICC szexuális visszaélések miatt rossz hírbe keveredett főügyésze pedig néhány napja kénytelen volt beismerni: nincs bizonyíték arra, hogy Izrael népirtást követett volna el a Gázai övezetben.
Szórakoztató mellékszála a történetnek, hogy az ICC 2024-ben a forma kedvéért elfogatóparancsot adott ki a Hamász egyik vezetője, Mohammed Deif ellen is – őt azonban Izrael már hónapokkal korábban megölte egy gázai légicsapásban.
Orbán Viktor „felháborítóan pimasz és cinikus” lépésről beszélt, Szíjjártó Péter külügyminiszter pedig közölte, hogy Budapest „szégyenteljes és abszurd döntésnek” tartja a törvényszék határozatát, és találóan állapította meg: a lépéssel Izrael elleni politikai eszközként használnak fel egy jogi ügyet.
Az ICC döntésén – a Fehér Ház mellett – más uniós vezetők is felháborodtak.
A brit kormány is kijelentette, hogy nem tekinti mérvadónak a bírósági döntést, mivel Izraelnek joga van az önvédelemre.
Ha tehát most a Magyar-kormány visszalép az ICC-be, anélkül, hogy egy szót is szólna a két évvel ezelőtti Izrael-ellenes határozatról, azzal elfogadja, hogy a testület egy szintre hozta a borzalmas október 7-i támadás elkövetőit, a Hamász terrorszervezetet a megtámadott ország demokratikusan választott vezetőivel, akik gázai hadjáratukkal jogos önvédelmet folytatnak, és nem a palesztin népet, hanem a terrort számolják fel.
Az ICC döntését egyébként a Hamász „a palesztin ügy győzelmeként” méltatta – nem véletlenül.
Magyar: „nem árultam zsákbamacskát”
A Tisza elsöprő választási győzelme utáni első nemzetközi sajtótájékoztatóján Magyar Péter az ICC-ügy kapcsán még arról beszélt, hogy „az Orbán-kormány által megindított folyamatot már nem lehet megállítani”, de később újra kezdeményezik Magyarország felvételét. Hozzátette, a nemzetközi közösségnek és Magyarországnak is ez az érdeke, de hogy pontosan miért, azt nem indokolta.
Egy héttel később Magyar már azt mondta, mégiscsak meg tudják még állítani Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és valamiért „feltett szándékuk, hogy Magyarország tagja maradjon az intézménynek.”
Mint elmondta, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is meghívta ugyan Magyarországra, de
„azt gondolom, hogy nem árultam semmiben zsákbamacskát, ha valaki tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és olyan ember lép hazánk területére, aki körözés alatt áll, akkor őt őrizetbe kell venni”.
A Telex rákérdezett, hogy ezt mondta-e a telefonba Netanjahunak is, Magyar azt mondta: „nem kell nekem mindent elmondani telefonon, feltételezem minden állam- és kormányfőről, hogy tisztában van ezekkel a jogszabályokkal”.
Izrael egyébként soha nem ratifikálta a Római Statútumot – amely a Nemzetközi Büntetőbíróság alapító szerződése , így a bíróságnak nem is lehetne joghatósága felette.
Fotó: ANP via AFP
Seres László összes cikkét elolvashatja itt.
