Újabb nagyszabású tengeri akció indult Gáza irányába: mintegy 54 hajóból álló flottilla futott ki szerdán a törökországi Marmaris kikötőjéből közel 500 aktivistával a fedélzetén.
A szervezők szerint a cél humanitárius segélyek eljuttatása Gázába, valamint az Izrael által fenntartott tengeri blokád áttörése.
A Global Sumud Flotilla nem adja fel
Az akciót a korábbi flottillákat is szervező Global Sumud Flotilla koordinálja, amely szerint a résztvevők több mint 45 országból érkeztek. A flottilla indulását május 13-án jelentették be hivatalosan sajtótájékoztatón.
Ez már a második jelentős próbálkozás a szervezet részéről idén tavasszal. Az első akció április végén kudarcba fulladt, amikor izraeli haditengerészeti egységek Görögország közelében, nemzetközi vizeken feltartóztatták a flottilla mintegy 22 hajóját. Az izraeli erők átvizsgálták a járműveket, több aktivistát – köztük a magyar Walter Richárdot – őrizetbe vettek, majd többségüket Krétán szabadon engedték. Két személyt – Saif Abu Kesheket és Thiago Ávilát – Izraelbe szállítottak kihallgatás céljából, és napokban toloncolták ki.
A szervezők szerint az előző művelet során több hajót szabotázs ért, valamint a résztvevőkkel szemben is visszaélések történtek. Izrael ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy jogszerű és arányos intézkedést hajtott végre a tengeri blokád fenntartása érdekében, egy „szándékos provokáció” megakadályozására.
Az aktivisták az elmúlt hetekben Marmarisban gyűjtötték újra össze a flottillát, ahol javításokat, utánpótlás-feltöltést és több koordinációs találkozót is tartottak, köztük egy nemzetközi gyűlést és egy tengeri joggal foglalkozó szimpóziumot.
A szervezők állítása szerint a hajók élelmiszert, orvosi felszereléseket és más humanitárius segélyeket szállítanak, amelyeket közvetlenül Gázába szeretnének eljuttatni, megkerülve az izraeli ellenőrzés alatt álló belépési pontokat, például az asdódi kikötőt. Izraeli források ugyanakkor korábbi flottillák esetében azt állították, hogy a szállított segély mennyisége minimális volt, miközben az akciók politikai és médiacélokat szolgáltak.
A résztvevők között aktivisták, egészségügyi dolgozók és különböző szolidaritási szervezetek képviselői is megtalálhatók. Ezzel párhuzamosan egy szárazföldi konvoj is halad Észak-Afrikán keresztül a Rafah irányába.
Izrael felkészül az aktivisták érkezésére
Izrael már előre jelezte, hogy nem fogja engedélyezni a flottilla bejutását a Gázai övezetbe koordináció nélkül. A kormány álláspontja szerint a tengeri blokád legitim biztonsági intézkedés, amelynek célja, hogy megakadályozza fegyverek és más, a Hamasz számára hasznosítható eszközök bejutását.
A mostani helyzet sokak szerint felidézi a 2010-es incidens eseményeit, amikor izraeli kommandósok megrohanták a Mavi Marmara nevű török hajót. Az akció során kilenc aktivista meghalt, amikor rátámadtak az izraeli katonákra. Az eset súlyos diplomáciai válságot idézett elő Izrael és Törökország között.
A flottilla várhatóan néhány napon belül érheti el a Gázai övezet közelében fekvő vizeket, ahol izraeli hadihajók szinte biztosan készenlétben várják majd.
Több európai ország — köztük Svédország — jelezte, hogy állampolgáraik is részt vesznek az akcióban, és felszólították az érintett feleket a résztvevők jogainak tiszteletben tartására, anélkül azonban, hogy hivatalosan támogatnák a küldetést.
Az izraeli blokád a nemzetközi jog szerint
A tengeri blokádok alkalmazása évszázadok óta bevett gyakorlat, és azokat a modern nemzetközi jog is részletesen szabályozza. Először az 1856-os párizsi nyilatkozat tett róluk említést, majd a tengeri hadviselés szabályait részletesebben az 1909-es londoni nyilatkozat rögzítette. A legátfogóbb korszerű összefoglalást a tengeri fegyveres konfliktusokról szóló, 1994-es San Remó-i Kézikönyv adja. Ezek alapján, ha egy blokád megfelel a nemzetközi jogi feltételeknek, a végrehajtó fél jogosult fellépni azokkal a hajókkal szemben, amelyek megpróbálják áttörni azt: elfoghatja őket, illetve figyelmeztetés után akár támadást (!) is indíthat ellenük.
Miután a nemzetközileg terrorszervezetként számon tartott Hamász átvette az irányítást a Gázai övezet felett, és más iszlamista csoportokkal együtt tömeges rakétatámadásokat indított izraeli civil célpontok ellen, Izrael 2009. január 3-án tengeri blokádot jelentett be Gáza körül. Ennek célja az volt, hogy megakadályozza a fegyverek, harcosok és pénzügyi források tengeri úton történő be- és kijutását. A gázai blokád azóta is érvényben van, jelentősége pedig különösen megnőtt a 2023. október 7-i mészárlást követően. A blokád jogszerűségét többek között még az ENSZ egyik vizsgálóbizottsága is megerősítette 2011-ben.
- 12:00
2025. október 2. - 22:38
2025. október 1. - 08:30
2025. szeptember 30.
