Az ígéret földje a valószínűtlen események és az emberfeletti akarat misztikus és időtlen olvasztótégelye – írja a 78 éve létrehozott Izrael Államról állandó szerzőnk.
Mindig gyanakodva figyelem azokat a történészeket, akik azzal a sztorival jönnek nekem, hogy az amerikai Közel-Kelet-politika mögött a rideg államérdekek vagy a racionális belpolitikai számítások mellett ott lakozik a hit is.
Hogy Truman Izrael állam elismerését bibliai és történelmi küldetés beteljesítéseként élte meg, aki úgy tekintett magára, mint a modern kori Küroszra, elősegítve a zsidó nép visszatérését az ígéret földjére.
Az USA 1948. május 14-én Izrael kikiáltása után 11 perccel de facto ismerte el a zsidó államot, a Szovjetunió pedig de jure 1948. május 17-én.
Amikor május 15-én Egyiptom, Transzjordánia, Szíria, Irak, Libanon öt reguláris hadsereggel támadta meg Izraelt, mindösszesen 600 000 ember, a palesztinai zsidó közösség állt szemben ezzel a túlerővel és az arab világ több tízmilliós hátországával.
Sztálin küldte a fegyvereket a létéért küzdő Izraelnek
Izraelnek szinte semmilyen nehézfegyverzete nem volt. Elméletileg az ellenállásnak órákon vagy napokon belül össze kellett volna omlania. A Jisuv (a palesztinai zsidók közösség az állam megalakulása előtt – a szerk.) elszántsága azonban olyan tényezővé vált, amelyre alig van példa a történelemben.
Különös paradoxon, hogy bár az USA ismerte el elsőnek az államot, az Izraeli Függetlenségi Háború kritikus szakaszában mégis az ateista Sztálin szállította a fegyvereket,
miközben az USA embargót tartott fenn a térséggel szemben, a britek pedig az arabokat támogatták. A Balak-hadművelet keretében csak május végén kezdtek beérkezni a géppuskák és a lőszerek Csehszlovákiából.
Persze a Szovjetunió sem jóindulatból cselekedett, csupán csak meg akart szabadulni a feleslegessé vált német, jócskán elavult haditechnikai eszközöktől, miközben jópénzt keresett rajtuk és sikerült borsot törni a britek orra alá.
Hátborzongató, az a sztálini sötét cinizmus, hogy a cseheken keresztül több tízezer Mauser Karabiner 98k puskát, MG 34, MG 42 géppuskát és MP 40 géppisztolyt adott el Izraelnek. Sokukon ott volt még a náci sas és a horogkereszt, amit egyszerűen lecsiszoltak, vagy ráütötték az IDF (Cahal) pecsétjét és a Dávid-csillagot.
A holokauszt túlélői, akik alig pár évvel korábban még ezen puskák csöveivel néztek farkasszemet, most ugyanezekkel a fegyverekkel kellett megvédeniük a saját, parányi államukat, mert nem kaptak mást.
Az igazi csoda abban a 600 ezer elszánt védőben volt, akik a puszta jelenlétükkel képesek voltak feltartani az arab túlerőt, amíg megérkezett a muníció.
Belső akaraterő, heroikus teljesítmény
A júniusi tűzszünet során, mindössze 28 nap alatt, emberfeletti logisztikai bravúrral integrálta David Ben-Gurion a különböző milíciákat egyetlen hadseregbe. Ekkor képezték ki az Európából és a ciprusi brit menekülttáborokból frissen érkezett, gyakran a hajóról egyenesen a frontra küldött túlélőket.
Az Avia S–199-es vadászgépek a német Messerschmittek lényegesen rosszabb változatai voltak. A szovjetek egyetlen gépért körülbelül 180 000 dollárt kértek, ami akkoriban hatalmas összeg volt egy elavult repülőgépért különösen egy kisemmizett nemzettől.
A típus rendkívül balesetveszélyes volt. Több izraeli pilóta halt meg a gép hibái vagy a fel- és leszállás közbeni balesetek miatt. Bár 25 gépet adtak el, a gyakorlatban csak öt-hat volt egyszerre bevethető állapotban.
Mégis a zsidó katonák bátorsága képes volt felerősíteni ezeknek az ócskavasaknak a stratégiai elrettentő erejét, ami elég volt ahhoz, hogy az egyiptomi hadoszlop bombázásával Ad Halom-nál megtörjék az ellenség offenzívájának lendületét.
Az anyagi és technikai csődöt a pilóták vakmerősége fordította győzelemmé.
Az ígéret földje a valószínűtlen események és az emberfeletti akarat misztikus és időtlen olvasztótégelye, ahol Truman legfeljebb csak samesz lehetett.
A Balak-akció, a Gazella/Burma-út, a Degánia kibuc esete a szír tankokkal, a Pleset-manőver az egyiptomiak ellen vagy az Uvda-hadművelet a zászlóval, mind annak a belső akaraterőnek, annak a heroikus teljesítménynek, egy olyan nép életösztönének a tanúbizonysága, amelyet a világ újfent magára hagyott és már nem volt tovább hova hátrálnia.
Fotó: Government Press Office of Israel. Dr. Kornéli Beáta összes írását itt találja.
dr. Kornéli Beáta összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 17:00
2023. május 14. - 19:012019. május 14.
- 12:002022. március 15.
