Több kérdés is felmerült a CGI-vadászgépek bizarr feltűnése kapcsán.
Az idei Győzelem napi díszszemlén különös jeleneteket láthattak a nézők: az orosz állami televízió számítógépes animációval (CGI) készült átrepülést sugárzott az Orosz Lovagok és egy másik műrepülő kötelék részvételével, amelyet később valódi felvételek követtek, ahogy Szu-25-ös vadászrepülőgépek az orosz zászló színeit festették az égre.
CGI-vadászrepülőgépek a Győzelem napi parádén?
Oroszország hagyományos, a moszkvai Vörös téren rendezett Győzelem napi parádéja idén több szempontból is visszafogottabb volt a korábbi éveknél. A megszokott nagyszabású légiparádé helyett a megdöbbentést kiváltó jelenetsor néhány másodperccel azután került adásba, hogy öt Szu-30-asból és négy MiG-29-esből álló rombusz alakzat áthúzott Moszkva felett. A közvetítés ezt követően egy látványos, a köteléken belül mozgó kameranézetre váltott, amely szorosan körbejárta a gépeket.
A nézők hamar több furcsaságra is felfigyeltek: a repülőgépek mozgása sokak szerint természetellenesnek hatott, emellett több grafikai hiba is látható volt. A közösségi médiában különösen nagy vitát váltott ki, hogy a gépeken különböző országok – köztük NATO-tagállamok – zászlói is feltűntek. (A jelzések azokat az országokat szimbolizálják, ahol a műrepülő kötelék története során fellépett.)
A CGI-jelenet végén a közvetítés ismét valós felvételekre váltott: a kamerák a levegőből és a földről is mutatták, ahogy hat darab Szu-25-ös vadászgép színes füstcsíkokkal kirajzolja az orosz zászlót az égbolton. Ezek a felvételek hitelesnek tűntek, és a korábbi évekhez hasonlóan a gépekre szerelt kamerák képeit használták.
Mi történhetett?
Nem ez volt az első alkalom, hogy számítógépes animáció került adásba valódi átrepülés helyett. 2021-ben például a közvetítés egy olyan CGI-jelenetre váltott, amelyen Szu-57-es vadászgépek köteléke szerepelt.
Egyesek szerint az sem kizárt, hogy a CGI-jelenet szerepeltetése összefügg az ukrajnai háború okozta erőforráshiánnyal és az orosz légierő túlterheltségével. Idén például norvég F-35-ösök elfogtak egy olyan felfegyverzett Szu-35-öst, amely az Orosz Lovagok műrepülő-kötelék festését viselte, miközben egy Tu-95MS stratégiai bombázót kísért. Ez sokak szerint arra utalhat, hogy a műrepülő kötelék gépeit és személyzetét időnként már operatív feladatokra is használják. Azóta azonban hasonló esetről nem érkezett újabb információ.
Az idei, 2026-os Győzelem napi felvonulást több szakértő is jóval szerényebbnek nevezte a korábbi évekhez képest. Elmaradtak a Vörös téren végiggördülő hatalmas harckocsioszlopok és nehézfegyverzetek, valamint a nagyszabású helikopteres és repülőgépes légiparádé is.
A végéhez közeledik a háború?
A visszafogottabb rendezvény hátterében fokozott biztonsági aggályok álltak, különösen az esetleges ukrán dróntámadásoktól való félelem. A parádét megelőző napokban Moszkvában megerősített katonai és rendőri jelenlétet vezettek be, valamint drónelhárító egységeket is telepítettek.
A kockázatokat tovább csökkentette az a – Donald Trump amerikai elnök közvetítésével létrejött – tűzszünet, amelyet Oroszország és Ukrajna kötött a rendezvény idejére, így végül az incidens nélkül zajlott le.
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédében ismét támogatásáról biztosította a Kreml által továbbra is „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai háborút. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a konfliktus közeledik a végéhez.
Putyin arról is beszélt, hogy nyitott lenne az Európával folytatott tárgyalásokra, és közvetítőként elsősorban Gerhard Schröder volt német kancellárt látná szívesen. Az Egyesült Államok közvetítésével zajló béketárgyalások azonban eddig – több forduló ellenére – nem hoztak áttörést, így továbbra sem világos, hogy az esetleges európai egyeztetések vezethetnek-e valódi megállapodáshoz.






