A katolikus egyház brüsszeli képviselői bocsánatot kértek egy 1370-ben több helyi zsidó ellen emelt vérvád miatt, és egy ólomüveg ablakot egy bocsánatkérő emléktáblára cseréltek le.
Brüsszelben több száz év után a katolikus egyház megkövette a zsidóságot egy vérvádért – írja a The Jerusalem Post.
A múlt hét szerdán tartott rendezvényen Luc Terlinden érsek és Albert Guigui brüsszeli főrabbi a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházban leleplezték az emléktáblát, amely elismeri a „Csoda szentsége” antiszemita jellegét.
A „Csoda szentsége” (más néven a brüsszeli mészárlás néven emlegetett esemény) 1370-ben, nagypénteken történt, amikor legalább hat brüsszeli zsidót vádoltak meg azzal, hogy ellopták az úrvacsorai kenyeret, és késsel átlyukasztották. Állítólag ekkor „eucharisztikus csoda” történt, és Krisztus vére folyt ki a kenyérből.
A zsidókat erre hivatkozva máglyán elégették, a megmaradt zsidó közösséget pedig száműzték.
Az esemény egy évszázadok óta tartó éves felvonulás alapjául szolgált.
Az egyház elismerte a vérvádat
Az 1900-as években pedig ólomüveg ablakokat raktak fel, amelyek a zsidókat karikaturisztikusan ábrázolja, például egy csoport zsidót, akik késsel szúrják a kenyeret.
Most szerdán azonban az ablakokat eltávolították, és táblákat helyeztek el, amelyek kijelentik, hogy a zsidókat a múltban tévesen vádolták meg, és hogy ez elválaszthatatlanul összekapcsolódott az antiszemitizmussal. Emellett bocsánatot kérnek a zsidó közösségtől „az ezekkel a vádakkal okozott szenvedésért”.
Albert Guigui főrabbi elmondta, hogy nagyon elégedett a kezdeményezéssel és a brüsszeli katolikus hatóságokkal folytatott párbeszéddel.
„Ma az a legfontosabb, hogy hogyan tekintünk ezekre a képekre: nem szabad őket eltüntetni, mert a történelem részét képezik, de magyarázó szöveggel, valamint olyan etikai és lelki betekintéssel kell kísérni őket, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, kontextusba helyezzük, és mindenekelőtt elkerüljük a múlt megismétlődését” – mondta.
A félelem és a vallási tudatlanság táplálta
„Ebben az értelemben a mai megközelítés átalakítja ezeket az ólomüveg ablakokat: már nem csupán egy fájdalmas múlt tükröződései, hanem a igazságról, az emlékezetről és a felelősségről való közös gondolkodás kiindulópontjává is válnak.”
Terlinden érsek szerint ez új lépést jelent a zsidók és a keresztények közötti kapcsolatokban Belgiumban.
Bocsánatot kért a zsidó néptől „az 1370-es események és az azokat követő zsidóellenesség által okozott szenvedésekért”.
„Elismerjük, hogy a középkor végén Európa különböző régióiban a zsidó közösségeket alaptalanul vádolták meg az ostya [az úrvacsorai kenyér] meggyalázásával. Ez a rágalmazás, amelyet gyakran a félelem és a vallási tudatlanság táplált, üldözésekhez, mészárlásokhoz és igazságtalan kiűzésekhez vezetett.”
„Az antiszemitizmus mind teológiai, mind társadalmi szempontból ellentmond Krisztus evangéliumának, amely az igazságra, az igazságosságra és a testvériségre szólít fel” – zárta szavait.
Fotó: Archdiocese of Mechelen-Brussels
- 15:00
2021. április 9. - 12:212019. február 9.
- 18:572019. szeptember 30.
