Ritka pillanat: az Izraelt rendszeresen kritizáló jogvédő szervezet, a Human Rights Watch most Teheránt vádolja – méghozzá potenciális háborús bűnnel. Kazettás lőszerek csapódtak be izraeli városokban, civilek haltak meg.
A Human Rights Watch jelentése ezúttal nem Izraelt, hanem Iránt veszi célba – ami önmagában is figyelemre méltó fordulat.
A szervezet, amelyet gyakran ér az a vád, hogy aránytalanul bírálja a zsidó államot és gyakran a terroristák mellé áll (mint például a Hamász Izrael ellen indított támadása esetén), most egyértelműen kijelentette:
Irán kazettás lőszereket vetett be izraeli, sűrűn lakott területek ellen, ami sértheti a háborús jogot, sőt akár háborús bűncselekménynek is minősülhet.
A jelentés három olyan esetet dokumentál, amikor ballisztikus rakéták ilyen fegyvereket juttattak izraeli városok fölé.
Civilek a célkeresztben
A támadások nem maradtak következmények nélkül. Ramat Ganban egy idős házaspár vesztette életét, míg Jehud településen egy építőmunkás halt meg a becsapódások során.
A legutóbbi incidens Tel-Aviv szívében történt: rakétadarabok csapódtak be egy parkolóba a Kirja katonai központ közelében, miután Irán több hullámban indított támadást Izrael középső része ellen.
A célpontok jellege és elhelyezkedése miatt a támadások súlyos kérdéseket vetnek fel a kifejezetten a civil lakosság ellen irányuló támadásokkal kapcsolatban.
Ezért különösen veszélyesek a kazettás bombák
A kazettás lőszerek működési elve eleve problémás civil környezetben. A bomba működése elve szerint egyetlen robbanófej több tucat kisebb bombát szór szét egy nagy területen, amelyek külön-külön csapódnak be vagy késleltetve robbannak.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak a becsapódás pillanatában ölnek, hanem később is: egyes szubmuníciók aknaként működnek, és akár napokkal vagy hetekkel később is halálosak lehetnek.
A Human Rights Watch kutatója, Patrick Thompson szerint éppen ez a tulajdonság teszi ezeket a fegyvereket „eredendően megkülönböztetés nélküli eszközzé”.
Tömeges alkalmazás gyanúja
Bár a jogvédő szervezet három konkrét esetet erősített meg, izraeli katonai források szerint a valóság ennél jóval súlyosabb lehet.
Az izraeli hátországi parancsnokság már március elején jelezte, hogy
az Irán által kilőtt ballisztikus rakéták mintegy fele kazettás töltettel volt felszerelve.
Ez jelentős eszkalációt jelent a korábbi, 2025-ös összecsapásokhoz képest.
Háborús bűn vagy jogi kiskapu?
A jogi helyzet ugyanakkor nem fekete-fehér. Bár a Human Rights Watch háborús bűn lehetőségéről beszél, a nemzetközi jog nem tartalmaz minden államra kötelező teljes tiltást. Sem Izrael, sem Irán nem tagja a kazettás lőszerekről szóló, 2008-as egyezménynek. Így formálisan egyik ország sem sérti meg közvetlenül ezt a szerződést.
Erre hívta fel a figyelmet Liron Libman nemzetközi jogász a The Jerusalem Postnak adott jelentésében is, aki szerint a szokásjog önmagában nem tiltja a fegyver használatát –
a kulcskérdés az alkalmazás módja és a célpontok jellege.
A jelentés politikai súlya azonban túlmutat a jogi vitán. Az, hogy egy Izraelt gyakran bíráló szervezet most Irán ellen fogalmaz meg ilyen súlyos állításokat, komoly reputációs csapás Teherán számára.
- 19:00
2026. március 10. - 17:03
2020. október 22. - 21:312021. április 27.
