Jogvédők szerint a rezsim a háborút használja a politikai ellenfelekkel szembeni brutális kivégzési hullám elfedésére. Teherán jó úton halad a tavalyi kivégzések rekordszámának megdöntésére: csak az idei év első három hónapjában 657 embert végeztek ki.
Irán rendületlenül folytatja a politikai foglyok kivégzését: az igazságszolgáltatása közölte, hogy szombaton újabb két politikai foglyot végeztek ki, miután halálos ítéletüket jogerőre emelték.
„Abolhassan Montazert és Vahid Bani-Ameriant április 4-én kivégezték” – írta a Mizan igazságszolgáltatási hírügynökség, amely „terroristáknak” nevezte őket, és felsorolta a vádakat, köztük a „fegyveres lázadást”, a Mojahedin-e Khalq (MEK) ellenzéki csoportbeli tagságukat és rakétavetőkkel végrehajtandó állítólagos támadások tervezését.
Bani-Ameriant azzal is vádolták, hogy a csoportot támogató propaganda-tevékenységet folytatott, és „különböző helyszíneket célzó műveletekben” vett részt. A két férfit még 2024 decemberében ítélték halálra.
Folyamatosan végzik ki az ellenzékieket Iránban
A legutóbbi kivégzésekre a tüntetésekkel kapcsolatos és biztonsági ügyekhez kapcsolódó halálbüntetések általános növekedésének közepette került sor – írja az Iran International.
A hatóságok április 2-án Amirhossein Hatami, március 18-án pedig három ellenzéki aktivista, Saleh Mohammadi, Mehdi Ghasemi és Saeed Davoudi kivégzését is végrehajtották, mindannyian a januári tüntetések során kerültek őrizetbe.
Hatamit a januári tüntetések során vették őrizetbe a teheráni Baszidzs félkatonai szervezet bázisán történt tűzesettel összefüggésben. Március 17-én kémkedés vádjával kivégezték az iráni-svéd kettős állampolgárságú Kourosh Keyvanit is.
Emberi jogi szervezetek arra figyelmeztettek, hogy több ezer fogvatartottra várhat hasonló sors, mivel erősödik az elnyomás, amely kiterjesztette a tüntetők ellen felhozott „terrorizmus” és hasonló vádak alkalmazását.
A családok és az emberi jogi szervezetek többször is figyelmeztettek arra, hogy egyre nagyobb ütemben végzik ki a fogva tartottakat, és a halálos ítéletek azonnali felfüggesztését követelték.
Internet és jogi garanciák nélkül
Az ügyek nemzetközi figyelmet keltettek, rávilágítva arra a veszélyre, amelyet az alapvető jogok biztosítása nélküli halálos ítéletek kiszabása jelent – írja az Iran International.
A fokozott biztonsági feszültségek és az internet-hozzáférés korlátozása közepette a politikailag érzékeny ügyekben a kivégzések üteme felgyorsult, ami a fogva tartottakat kiszámíthatatlan és közvetlen életveszélynek teszi ki. Az emberi jogi szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a kivégzések felgyorsulása humanitárius válsághoz vezethet.
Közben az Iráni Emberi Jogi Társaság közölte, az Iráni Iszlám Köztársaság jó úton halad afelé, hogy meghaladja az ellenzékiek kivégzésének tavaly rekordszámát: az idei év első három hónapjában már 657 kivégzésre került sor.
A kritikusok szerint a rezsim az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott háború mögé bújva kétségbeesetten igyekszik felszámolni az ellenzéket,
különösen azok után, hogy a rezsimellenes tüntetések megrázták az ország vezetőit, és több tízezer ember meggyilkolásához vezettek a biztonsági erők és a milíciák részéről. Márciusban óriási felháborodást váltott ki a 19 éves birkózó, Saleh Mohammadi kivégzése, a brutális lépést Donald Trump is elítélte.
Mai Sato, az ENSZ iráni emberi jogi helyzetért felelős különmegbízottja elmondta, hogy „az internet leállása miatt nem világos, hogy kit fenyeget a kivégzés veszélye”. Hozzátette: „Az viszont egyértelmű, hogy a halálbüntetést a háborús körülmények között a politikai ellenzék elnyomásának eszközeként alkalmazzák.”
Képünkön: az iráni kivégzések elleni tiltakozás Párizsban. Fotó: Hans Lucas via AFP
