Ritka pillanat: az Izraelt rendszeresen kritizáló jogvédő szervezet, a Human Rights Watch most Teheránt vádolja – méghozzá potenciális háborús bűnnel. Kazettás lőszerek csapódtak be izraeli városokban, civilek haltak meg.
A Human Rights Watch jelentése ezúttal nem Izraelt, hanem Iránt veszi célba – ami önmagában is figyelemre méltó fordulat.
A szervezet, amelyet gyakran ér az a vád, hogy aránytalanul bírálja a zsidó államot és gyakran a terroristák mellé áll (mint például a Hamász Izrael ellen indított támadása esetén), most egyértelműen kijelentette:
Irán kazettás lőszereket vetett be izraeli, sűrűn lakott területek ellen, ami sértheti a háborús jogot, sőt akár háborús bűncselekménynek is minősülhet.
A jelentés három olyan esetet dokumentál, amikor ballisztikus rakéták ilyen fegyvereket juttattak izraeli városok fölé.
Civilek a célkeresztben
A támadások nem maradtak következmények nélkül. Ramat Ganban egy idős házaspár vesztette életét, míg Jehud településen egy építőmunkás halt meg a becsapódások során.
A legutóbbi incidens Tel-Aviv szívében történt: rakétadarabok csapódtak be egy parkolóba a Kirja katonai központ közelében, miután Irán több hullámban indított támadást Izrael középső része ellen.
A célpontok jellege és elhelyezkedése miatt a támadások súlyos kérdéseket vetnek fel a kifejezetten a civil lakosság ellen irányuló támadásokkal kapcsolatban.
Ezért különösen veszélyesek a kazettás bombák
A kazettás lőszerek működési elve eleve problémás civil környezetben. A bomba működése elve szerint egyetlen robbanófej több tucat kisebb bombát szór szét egy nagy területen, amelyek külön-külön csapódnak be vagy késleltetve robbannak.
Ez azt jelenti, hogy nemcsak a becsapódás pillanatában ölnek, hanem később is: egyes szubmuníciók aknaként működnek, és akár napokkal vagy hetekkel később is halálosak lehetnek.
A Human Rights Watch kutatója, Patrick Thompson szerint éppen ez a tulajdonság teszi ezeket a fegyvereket „eredendően megkülönböztetés nélküli eszközzé”.
Tömeges alkalmazás gyanúja
Bár a jogvédő szervezet három konkrét esetet erősített meg, izraeli katonai források szerint a valóság ennél jóval súlyosabb lehet.
Az izraeli hátországi parancsnokság már március elején jelezte, hogy
az Irán által kilőtt ballisztikus rakéták mintegy fele kazettás töltettel volt felszerelve.
Ez jelentős eszkalációt jelent a korábbi, 2025-ös összecsapásokhoz képest.
Háborús bűn vagy jogi kiskapu?
A jogi helyzet ugyanakkor nem fekete-fehér. Bár a Human Rights Watch háborús bűn lehetőségéről beszél, a nemzetközi jog nem tartalmaz minden államra kötelező teljes tiltást. Sem Izrael, sem Irán nem tagja a kazettás lőszerekről szóló, 2008-as egyezménynek. Így formálisan egyik ország sem sérti meg közvetlenül ezt a szerződést.
Erre hívta fel a figyelmet Liron Libman nemzetközi jogász a The Jerusalem Postnak adott jelentésében is, aki szerint a szokásjog önmagában nem tiltja a fegyver használatát –
a kulcskérdés az alkalmazás módja és a célpontok jellege.
A jelentés politikai súlya azonban túlmutat a jogi vitán. Az, hogy egy Izraelt gyakran bíráló szervezet most Irán ellen fogalmaz meg ilyen súlyos állításokat, komoly reputációs csapás Teherán számára.
Természetesen csúnya dolog ilyen fegyvereket alkalmazni, és nem válik hasznára Irán amúgy se magas népszerűségi mutatójának. Viszont rohadtul nem érdekli a háborús jog Teheránt már csak azért se, mert Izrael se tartotta be amikor őt megtámadta, és azóta is rendszeresen bombázza. Nem tudom mely paragrafusokban szerepel az ellenséges ország vezetői levadászásának tilalma, békeidőben való kinyírása, felrobbantása és azok az egyéb ordító bűnök és jogsértések, amiket Izrael az évek során elkövetett, de biztosan vannak ilyen tilalmak.
Meg ugye az sem biztos, hogy a kazettás bombák használatára vonatkozó tilalmat Irán aláírta, és kötelezőnek ismerné el magára nézve, mint ahogy azt rajta kívül sok ország se teszi meg, amiben hasonlít Izraelhez, aki szintén nem ismeri el a NAÜ kompetenciáját az atomprogramja fölött, és nem írta alá az atomsorompó szerződéseket. Viszont más hasonlóság is lehet a két ország között, nevezetesen egyik se ismeri el a Hágai nemzetközi büntetőbíróság joghatóságát szerintem, Izrael biztosan nem, ettől kezdve a Human Right Watch háborús bűnösözhet, amennyit csak akar, legfeljebb tovább zuhan az iráni rezsim píárja, vagy ha nem, a Neokohn majd gondoskodik róla.
Ezzel együtt tupírozást érzek a történetben, mert az ilyen bombákat emberek, illetve élőerő ellen vetik be, hogy nagy számú áldozattal járjanak, mint ahogy azt a cikk is jelezte, én mégse olvastam ilyenről Izraelben, se most, se korábban, holott az írás szerint szerint "sűrűn lakott területek ellen" alkalmazták. Néhány hálálos áldozatot ismert be eddig az izraeli hivatalos statisztika a különböző támadások során, de azok se kazettás bomba miatt, a Neokohn szerint pedig Izraelben kék az ég és csiripelnek a madarak, de a komment szekció is tele van optimizmussal, kazettás bombáról nem esett szó soha, az meg különösen nem, hogy áldozatai is lettek volna, bár egyszer mintha belengette volna, de a hír fenn maradt a levegőben, senki se csapta le.
Természetesen csúnya dolog ilyen fegyvereket alkalmazni, és nem válik hasznára Irán amúgy se magas népszerűségi mutatójának. Viszont Teheránt nem érdekli a háborús jog már csak azért se, mert Izrael se tartotta be amikor őt megtámadta, és azóta is rendszeresen bombázza. Nem tudom mely paragrafusokban szerepel az ellenséges ország vezetői levadászásának tilalma, békeidőben való kinyírása, felrobbantása és azok az egyéb ordító bűnök és jogsértések, amiket Izrael az évek során elkövetett, de biztosan vannak ilyen tilalmak.
Meg ugye a kazettás bombák használatára vonatkozó tilalmat Irán nem írta alá, nem ismeri el kötelezőnek magára nézve, mint ahogy azt rajta kívül sok ország se teszi meg, így Izrael sem, különösen, hogy szintén nem ismeri el a NAÜ kompetenciáját az atomprogramja fölött, és nem írta alá az atomsorompó szerződéseket. Viszont más hasonlóság is lehet a két ország között, nevezetesen egyik se ismeri el a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát szerintem, Izrael biztosan nem, ettől kezdve a Human Right Watch háborús bűnösözhet, amennyit csak akar, legfeljebb tovább zuhan az iráni rezsim píárja, vagy ha nem, a Neokohn majd gondoskodik róla.
Merthogy tupírozást érzek a történetben, ugyanis az ilyen bombákat emberek, illetve élőerő ellen vetik be, hogy nagy számú áldozattal járjanak, mint ahogy azt a cikk is jelezte, én mégse olvastam ilyenről Izraelben, se most, se korábban, holott az írás szerint szerint "sűrűn lakott területek ellen" alkalmazták. Most talán egy szerepel a cikkben, ja nem is, mert három, viszont ha a szerencsétleneket sima bombával szórják meg szerintem ennél nagyobb számban halnak meg, minthogy nagy a valószínűsége annak, hogy valóban azzal követték el. Néhány halálos áldozatot ismert be eddig az izraeli hivatalos statisztika a különböző támadások során, de azok se kazettás bomba miatt, a Neokohn szerint pedig Izraelben kék az ég és csiripelnek a madarak, de a komment szekció is tele van optimizmussal, kazettás bombáról nem esett szó soha.
Az meg különösen nem, hogy áldozatai is lettek volna, bár egyszer mintha belengették volna, viszont a hír fenn maradt a levegőben, merthogy légből kapott volt, ezért senki se csapta le. Az pedig, hogy az Irán által kilőtt rakéták mintegy fele ilyen lehetett, mint azt a portál nyitólapján a cikk alcíme állítja a mesék birodalma, de az emberi jogi szervezet is csak három ilyen esetet erősített meg, ez már a tupírozás, de főleg a propaganda minősített fokozata.