Szivárgások és bizalmatlanság miatt hiúsulhatott meg az amerikai-izraeli terv az iráni kurdok bevonására.
Egy sajtóértesülés szerint az Egyesült Államok és Izrael a jelenlegi háború korai szakaszában az Irakban állomásozó iráni kurd milíciák bevonásával tervezett szárazföldi offenzívát Irán ellen, abban bízva, hogy egy ilyen támadás szélesebb körű felkelést indíthat el az Iszlám Köztársaság ellen. A terv azonban média-kiszivárgások, regionális szövetségesek ellenállása és a kurd erők bizonytalansága miatt végül meghiúsult – számolt be róla az izraeli 12-es csatorna oknyomozó riportja.
Így nézett volna ki az offenzíva
A riport azután jelent meg, hogy az izraeli és nemzetközi sajtó korábban arról írt: az iraki Kurdisztánból indított szárazföldi hadjárat küszöbön állhat, sőt akár már meg is kezdődhetett. Washington hivatalosan soha nem ismerte el, hogy része lett volna a tervnek, ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök kezdetben üdvözölte a kurd harcosok bevonásának lehetőségét, később azonban visszatáncolt az elképzeléstől.
A beszámoló szerint több tízezer felfegyverzett kurd harcos készült átlépni az iraki-iráni határt a háború első napjaiban, jelentős amerikai és izraeli légi támogatás mellett. A két ország hadereje eközben intenzív csapásokat mért volna Irán északnyugati részén a rezsim biztonsági erőire – köztük katonai bázisokra, rakétarendszerekre, rendőrségi létesítményekre, a Baszidzs milícia objektumaira és magas rangú tisztségviselőkre –, hogy megkönnyítsék a kurd erők előrenyomulását.
A terv szerint az invázióban az iráni kurdok mind a hat jelentős frakciója részt vett volna, és fegyvereket juttattak volna az Iránon belül működő kurd csoportoknak is. A stratégia célja az volt, hogy az amerikai-izraeli légicsapások és a kurd szárazföldi támadás kombinációja „áttörje a félelem falát” az iráni ellenzék körében, amely a jelentések szerint az előző hetekben súlyos megtorlásokat szenvedett el a rezsim részéről.
A 12-es csatorna szerint az izraeli Moszad hírszerző szolgálat évek óta dolgozott az elképzelésen. Külföldi forrásokra hivatkozva a riport azt állítja, hogy a Moszad és a CIA hosszú ideje támogatja fegyverekkel a kurd erőket, és a tervet a Moszad vezetője, David Barnea is bemutatta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, valamint washingtoni tárgyalásain is napirendre került a háború előtt.
Az izraeli hadsereg katonai hírszerzése ugyanakkor állítólag csak csekély esélyt látott a terv sikerére, és egyes magas rangú tisztviselők a csatornának úgy jellemezték azt, mint „képzeletbeli” és „sok sebből vérző” elképzelést. Ennek ellenére a riport szerint Izraelben és az Egyesült Államokban is úgy mutatták be a tervet, mint szinte teljesen biztosra vett műveletet, bízva abban, hogy „a kurdok elvégzik a rájuk eső feladatot”.
Miért nem indult meg a kurd támadás Irán ellen?
A csatorna megszólaltatott egy, a Kurd Szabadság Pártjához (PAK) tartozó forrást és több kurd elemzőt is, akik szerint a kurd szervezetek között széles körű egyetértés volt abban, hogy együttműködjenek az iráni rezsim megbuktatásában, és két konkrét időpontot is kijelöltek az invázió megindítására.
Az első ilyen alkalom azonban elmaradt, miután az amerikai médiában kiszivárgott a támadás terve: a Fox News március 4-én arról számolt be, hogy az offenzíva elkezdődött, és ugyanazon a napon a Fehér Ház szóvivőjét, Karoline Leavittet is arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok fegyverekkel látja-e el a kurdokat egy ilyen művelethez. A beszámoló szerint az iráni vezetés ezt követően megerősítette védelmét az ország északnyugati részén, fokozta a katonai nyomást az észak-iraki kurd erőkre, valamint diplomáciai nyomást gyakorolt Bagdadra a terv meghiúsítása érdekében.
Közben Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki jó kapcsolatot ápol Trumppal, figyelmeztette az amerikai elnököt: Ankara nem tűrné el egy kurd állam létrejöttét a térségben. Emellett az arab Öböl-államok is arra figyelmeztettek, hogy Irán etnikai alapú feldarabolása az egész Közel-Kelet stabilitását veszélyeztetné.
- 08:15
2026. március 4. - 22:31
2026. március 4. - 17:00
2024. augusztus 13.
