A hírek szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre közelebb van az Irán elleni háborúba való becsatlakozáshoz.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre inkább közelednek ahhoz, hogy aktív szerepet vállaljanak az Irán elleni hadműveletekben, miközben a Közel-Keleten zajló háború egyre nagyobb gazdasági és biztonsági nyomást gyakorol a térség országaira – írja a Wall Street Journal.
Arab országokkal bővülhet az iráni háború
A Wall Street Journal keddi beszámolója szerint a Perzsa-öböl menti államok „lépésről lépésre közelednek” egy aktívabb katonai szerepvállalás felé, különösen azt követően, hogy Rijád engedélyezte az amerikai erőknek egy szaúd-arábiai légibázis használatát. A döntést ismerő egyik forrás a lapnak azt mondta:
„csak idő kérdése”, hogy Szaúd-Arábia közvetlenül is belépjen a háborúba,
miután az ország külügyminisztere a múlt héten kijelentette: az iráni támadásokkal szembeni türelmük „nem korlátlan”.
A konfliktus kitörése előtt Rijád igyekezett távol maradni az eszkalálódó feszültségtől, és kezdetben nem engedélyezte, hogy az Egyesült Államok a szaúdi légteret használja Irán elleni műveletekhez. Ennek ellenére Irán rakétatámadásokat indított a királyság ellen. Mint ismert, miután Izrael és az Egyesült Államok február 28-án támadást indított Irán ellen, Teherán nemcsak a közvetlen támadókat, hanem a teljes Öböl menti együttműködési tanács (GCC) tagállamait is célba vette.
Az iráni rakétacsapások több halálos áldozatot követeltek, és jelentős zavarokat okoztak a régió gazdaságában. A támadások megbénították az olaj- és gáztermelés egy részét, valamint visszavetették a turizmust, amely több öböl menti állam számára kulcsfontosságú bevételi forrás.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Irán de facto blokád alá helyezte a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül normál körülmények között a világ olaj- és gázszállításának mintegy 20 százaléka halad át. A tengeri útvonal korlátozása azonnal felhajtotta a kőolaj világpiaci árát.
Támogatásukról biztosították Washingtont
Bár az Öböl-államok kezdetben ellenezték a katonai eszkalációt, a Times of Israel múlt heti beszámolója szerint ma már több térségbeli vezető arra ösztönzi az Egyesült Államokat, hogy folytassa az Irán elleni csapásokat, hogy Teherán a háború végére jelentősen meggyengült katonai képességekkel kerüljön ki a konfliktusból. Négy, különböző öböl menti fővárosokat képviselő magas rangú tisztviselő névtelenül úgy nyilatkozott:
a cél az, hogy Irán ne legyen képes a jövőben komoly fenyegetést jelenteni a térség országaira.
Mindazonáltal az Öböl-államok egyelőre nem indítottak saját katonai támadásokat, mivel vezetőik attól tartanak, hogy egy közvetlen beavatkozás egy sokkal szélesebb, ellenőrizhetetlen regionális háborút robbanthat ki. Az arab tisztviselők ugyanakkor frusztráltak amiatt is, hogy jelentős washingtoni kapcsolataik és biztonsági együttműködésük ellenére alig tudják befolyásolni a Trump-adminisztráció döntéseit az Irán elleni háborúban – írta a Wall Street Journal.
Titokban már hajthattak végre csapásokat?
Amint arról a Neokohn is beszámolt, az Egyesült Államok több mint 16 milliárd dollár értékű „sürgősségi” fegyvereladást jelentett be az arab szövetségeseinek az iráni háborúval összefüggésben. A „sürgősségi” fegyvereladások elsősorban radarrendszerek és légvédelmi eszközök, de támadófegyverek formájában is érkeznek az Irán által megtámadott arab szövetségesekhez.
Az Emírségek számára tervezett eladások jelentős mennyiségű precíziós fegyverttartalmaznak: 1500 darab GBU-39/B kis átmérőjű bombát, valamint több mint ezer GBU-31 típusú irányított bombához szükséges irányítókészletet. Emellett akár 400 darab AIM-120C-7 vagy AIM-120C-8 közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéta is a csomag része lehet.
Az Emírségek számára értékesítendő támadófegyverek „sürgősségi” eladása árulkodó jel lehet, hogy hamarosan akár Abu-Dzabi is beléphet a konfliktusba – feltéve, ha ez már nem történt meg.
Mint írtuk, nemrég különös felvételek kerültek nyilvánosságra Iránból, amelyeken két delta szárnyú vadászgép volt látható a dél-iráni Siráz városa felett. A vadászgépek pontos típusa nem volt azonosítható egyértelműen, de szakértők szerint valószínűsíthetően Dassault Rafale, Eurofighter Typhoon vagy Dassault Mirage 2000gépek lehettek, ami azért is különösen figyelemre méltó, mert sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem üzemelteti ezeket a típusokat.
Ez pedig felvetette annak lehetőségét, hogy a konfliktusba eddig hivatalosan be nem lépő országok közül egy mégis szerepet vállalhatott az iráni műveletekben – igaz, csak titokban.
A lehetséges „elkövetők” között több Öböl-menti állam neve is felmerült, például az Egyesült Arab Emírségek is, amely Mirage 2000 és Rafale vadászgépeket is üzemeltet.
- 20:00
2022. március 10. - 19:00
2026. február 1. - 14:002023. július 20.
