Miért kell megállítani Iránt, és miről szól valójában a háború?

történész és Közel-Kelet-kutató

Bár Izrael az egyik főszereplője az Irán elleni háborúnak és a síita retorikában is igen hangsúlyos, mégis alapvetően csak egy eszköz egy sokkal nagyobb közel-keleti stratégiai játszmában, aminek a megtörése úgy tűnik elkerülhetetlenné vált.

Irán katonai doktrínája az előretolt védelem, amelyet az 1980-as évek iraki–iráni háborúja során saját területén elszenvedett hatalmas pusztítás sokkja hívott életre. A rezsim elsődleges stratégiai céljává vált, hogy a jövőbeli konfliktusokat távol tartsa a határaitól.

A tűzgyűrűvel Teherán Izrael köré egy szövetséges proxy-hálózatot vont a Hezbollah, Hamász, Iszlám Dzsihád terrorszervezetek kiépítésével.

Ez a hálózat elrettentő erőként szolgált. Teherán logikája arra épült, hogy Izrael így majd nem meri közvetlenül támadni Iránt, amíg ezek a csoportok képesek rakétákkal elárasztani az izraeli hátországot.

Az Izrael-ellenesség mint Irán ideológiai hídja

Irán, mint síita hatalom, természetes hátrányban van a muszlim világ többségét alkotó szunnita államokkal szemben. Az Izrael-ellenesség azt az ideológiai hidat szolgálta, amellyel képes volt átlépni a felekezeti határokat és egységbe terelni a szunnitákat és síitákat.

Azáltal, hogy a palesztin felszabadítás leghangosabb és legaktívabb támogatójaként tüntette fel magát, legitimációt szerzett a szunnita „utca” szemében, miközben a Nyugattal és Izraellel kiegyező arab monarchiákat Szaúd-Arábiát vagy az Emírségeket árulóként állította be.

A palesztin felszabadítás és Izrael megsemmisítése mögött azonban egy sokkal fontosabb stratégiai cél húzódik meg.

Az USA kiszorítása a régióból, ami egy olyan biztonsági vákuumot hozna létre, amelyet nem egy stabil új rend, hanem Irán által irányított milíciák töltenének ki, állandósítva a polgárháborúkat és a terrorizmust. Miközben Irán válna a térség megkérdőjelezhetetlen hatalmi központjává.

Kornéli Beáta: Egy pozitív és egy negatív iráni forgatókönyv

Dr. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet-kutató írása az iráni rezsim jövőjéről.

Kockázatok és mellékhatások

Ez a stratégia több okból is rendkívüli veszélyt hordoz a globális biztonságra és a világgazdaságra nézve.

Ha Irán atomhatalommá válna, az egy visszafordíthatatlan láncreakciót indíthatna el, mert Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország saját nukleáris program indítására kényszerülne, hogy ellensúlyozza Teheránt, amivel a világ leginstabilabb régióját egy nukleáris puskaporos hordóvá változtatná.

Az aszimmetrikus hadviselés és a terror exportja.

A tűzgyűrű doktrína és az Ellenállás Tengelye nevű proxy-hálózat egyik veszélye, hogy a nemzetállami szuverenitás alapjait rombolja le. Először csak Libanonban és Szíriában, majd mindenhol máshol, ahol hasonló terrorszervezetek jelennének meg.

Iránt azért kell megállítani, mert a regionális dominanciát olyan eszközökön keresztül akarja elérni, mint az atomfegyver, a tengeri blokád és a proxy-terror, amelyek közvetlenül fenyegetik a globális kereskedelmet, az energiabiztonságot és a nukleáris tabu fennmaradását.

Kornéli Beáta: Hogyan tovább Izrael? – egy beszélgetés margójára

Dr. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet kutató írása Izrael kilátásairól a Közel-Keleten.

Miért most lépett Amerika?

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerint Teherán azért épített ki hatalmas rakéta- és drónparkot, hogy egyfajta védőernyőt hozzon létre a nukleáris programja köré. A logika egyszerű:

Ha megpróbáljátok megállítani az atomprogramunkat, mi lángba borítjuk a Perzsa-öböl olajmezőit.

A teheráni rezsim eddig úgy számolt, hogy ezzel a fenyegetéssel elrettentheti Washingtont a határozott fellépéstől, mert a gazdasági és politikai kockázat, amit a 150 dolláros olajár váltana ki, túl magas.

Ezt a magabiztos világgazdasági zsarolást törte meg az Egyesült Államok. Miért pont most?

Mert Irán nukleáris és rakétafejlesztései hamarosan „érinthetetlenné” tették volna a rezsimet, miközben a belső válság és a meggyengült proxyk egy vissza nem térő alkalmat kínáltak a stratégiai célok katonai kikényszerítésére, független attól, hogy a mozaik védelem, az iráni gazdaság és társadalom instabilitása még sok meglepetést tartogathat.

Ez az írás eredetileg a Kalandos Közel-Kelet oldalán jelent meg. Kornéli Beáta további írásai itt olvashatóak.

Zsabotinszkij Vasfala – egy stratégia, amely biztosítja Izrael fennmaradását

Deborah Danino Harkham véleménycikke Ze’év Zsabotinszkij Vasfal-doktrínájáról.

dr. Kornéli Beáta összes cikkét elolvashatja itt.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.