Szövetségesek közti konfliktus látszik kibontakozni a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros megvédése körül, annak ellenére, hogy Trump azt mondta, még ezen a héten be akarja jelenteni egy koalíció létrehozását.
Donald Trump vasárnap bejelentette, hogy mintegy hét országtól kérte hadihajók küldését a Hormuzi-szoros nyitva tartása érdekében. Az amerikai elnök felhívásai azonban nem vezettek konkrét kötelezettségvállalásokhoz, miközben az iráni háború miatt az olajárak az egekbe szöknek – írja a The Times of Israel.
Trump elmondta, hogy egyelőre csak Izraellel együttműködve dolgoznak a vízi út biztosításán, amelyen a világ kereskedelmi olajtermelésének körülbelül egyötöde áramlik.
Az elnök ugyanakkor az izraeli lap szerint nem nevezte meg azokat a közel-keleti nyersolajtól erősen függő országokat, amelyekkel a kormányzat tárgyal a szoros őrzésére létrehozandó koalícióhoz való csatlakozásról.
Trump koalícióra szólít fel a Hormuzi-szorosért
„Kérem, hogy ezek az országok lépjenek be és védjék meg saját területüket, mert ez a saját területük” – mondta Trump a szorosról, azt állítva, hogy a hajózási csatorna az olaj szempontjából nem létfontosságú az Egyesült Államoknak, mivel van saját olaja.
Jó lenne, ha más országok is velünk együtt felügyelnék a szorost, és mi segíteni is fogunk. Együtt fogunk működni velük
– mondta az amerikai elnök, aki az Air Force One fedélzetén, Floridából Washingtonba repülve válaszolt a riporterek kérdéseire. Korábban Kínához, Franciaországhoz, Japánhoz, Dél-Koreához és Nagy-Britanniához intézett felhívást az ügyben.
Mint elmondta, Kína olajának körülbelül 90 százalékát a szoroson keresztül szerzi be, míg az Egyesült Államok csak minimális mennyiséget. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy Kína csatlakozik-e a koalícióhoz.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter vasárnap kora délután az NBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy „párbeszédet folytat” néhány olyan országgal, amelyeket Trump korábban megemlített, hozzátéve, hogy szerinte Kína „konstruktív partner lesz” a szoros újbóli megnyitásában.
Segítsen, aki hasznot húz a szorosból
A Financial Timesnak adott interjúban Trump fokozta retorikáját, és figyelmeztetett, hogy a NATO-ra „nagyon rossz” jövő vár, ha az amerikai szövetségesek nem segítik a hajózási útvonal megnyitását, és utalt arra, hogy elhalaszthatja a hónap végén esedékes csúcstalálkozóját Kína elnökével, Hszi Csin-pinggel.
Csak helyénvaló, hogy azok, akik hasznot húznak a szorosból, segítsenek biztosítani, hogy ott ne történjen semmi rossz
– fogalmazott Trump a brit lapnak.
A The Wall Street Journal és az Axios egyaránt arról számolt be, hogy Trump már ezen a héten be akarta jelenteni egy ilyen koalíció létrehozását.
Az Axios nevük elhallgatását kérő amerikai tisztviselőkre hivatkozva hozzátette, hogy Trump azt a lehetőséget is fontolgatta, hogy elfoglalja Irán kulcsfontosságú olajraktárát a Kharg-szigeten – amelyet az USA a hétvégén megbombázott -, amennyiben Teherán továbbra is megtagadja az olajszállító tartályhajók áthaladását a szoroson; ez a lépés amerikai katonai bevetést tenne szükségessé.
„Nem fogjuk elfelejteni”
Bár Trump az elmúlt napokban intenzíven lobbizott a közös védelemért, az érintett országok nem tettek nyilvános ígéretet arra, hogy csatlakoznak a Hormuzi-szoros biztonságát garantáló koalícióhoz – írja a The Times of Israel.
Nagy-Britannia közölte: Keir Starmer miniszterelnök vasárnap megbeszélte Trump-tal a szoros újbóli megnyitásának fontosságát „a globális hajózás zavarainak megszüntetése érdekében”, és erről külön beszélt Kanada miniszterelnökével is.
Az Air Force One fedélzetén Trump kifejezetten megemlítette Starmer nevét, akiről azt mondta, hogy eleinte nem volt hajlandó a brit repülőgép-hordozókat „veszélybe sodorni”.
Akár támogatnak minket, akár nem, egy dolgot biztosan mondhatok, és ezt mondtam is nekik: nem fogjuk elfelejteni
– mondta Trump.
Franciaország korábban kijelentette, hogy együttműködik más országokkal – Emmanuel Macron elnök európai, indiai és ázsiai partnerekről beszélt – egy esetleges nemzetközi misszió keretében, amelynek célja a hajók kísérése a szoroson keresztül, de hangsúlyozta: ez csak akkor valósulhat meg, ha „a körülmények megengedik”, vagyis amikor a harcok alábbhagynak.
Johann Wadephul német külügyminiszter az ARD televíziónak pedig azt nyilatkozta: „Hamarosan aktív szerepet fogunk játszani ebben a konfliktusban? Nem.”
- 06:07
2020. január 5. - 16:002022. december 30.
- 08:302022. december 15.
