Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy a tavaly lebombázott Iszfahánban létezik egy „nagyon szűk átjáró”, amelyen keresztül az uránt még el lehet szállítani. Trump nem zár ki egy, a készletek biztosítására irányuló szárazföldi műveletet Iránban.
A The New York Times jelentése szerint Irán hozzáférhet ahhoz a fegyverközeli szintre dúsított uránhoz, amelyet a tavaly júniusi iszfaháni nukleáris létesítmény elleni amerikai bombázás során a föld alá temettek. A lap riportja szerint
az amerikai hírszerző ügynökségek megállapították: létezik egy ‘nagyon szűk hozzáférési pont’, amelyen keresztül az urán potenciálisan visszaszerezhető.
Az amerikai kémügynökségek folyamatosan figyelik az iszfaháni létesítményt, és úgy vélik, hogy tudomást szereznek minden iráni kísérletről, amelynek célja a dúsított urán áthelyezése. Az amerikai tisztviselők állítólag több hete tárgyalnak arról, hogyan lehetne biztosítani az uránt – írja a The New York Times.
„Nem lehet azt állítani, hogy minden eltűnt” Iránban
A tavaly júniusi 12 napos, „Felkelő Oroszlán” művelet után – melynek során Iszfahánban súlyosan megrongálták a nukleáris kutatási központ uránkonverziós létesítményét és a földalatti alagútjait – Donald Trump azt állította, megsemmisítették Irán nukleáris kapacitásait, ezt azonban később több vezető és intézmény is vitatta.
Az Egyesült Államok és Izrael tavalyi bombázásai óta mindenesetre Irán nem volt hajlandó megmutatni, mi történt a nagy dúsítású uránkészleteivel,
és nem engedi be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit az urándúsítás helyszíneire.
Rafael Grossi, a NAÜ vezetője tavaly júliusban egy tévéműsorában elmondta: három olyan iráni helyszínt, amelyek uránátalakítási és -dúsítási képességekkel rendelkeztek, „jelentős mértékben megsemmisítettek.” Ugyanakkor hozzátette: „ha akarják, újrakezdhetik”, lévén „őszintén szólva, nem lehet azt állítani, hogy minden eltűnt és semmi nem maradt”.
Trump csapatokat küldene – „nagyon jó okból”
Donald Trump amerikai elnök szombaton kijelentette, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szárazföldi csapatokat küld Iránba az ország dúsított uránkészleteinek biztosítása érdekében.
Lehet, hogy valamikor meg fogjuk tenni. Az nagyszerű dolog lenne. Még nem tettünk lépéseket ebben az irányban, de később megtehetjük
– közölte az elnök újságírókkal az Air Force One fedélzetén tartott tájékoztatón.
Az Egyesült Államok és Izrael által egy hete megkezdett Irán elleni háború néhány kritikusa szerint a légitámadások önmagukban valószínűleg nem fogják elérni a kitűzött célokat, vagyis Irán katonai kapacitásának megsemmisítését és az ország atomfegyver-fejlesztésének megakadályozását – írja a The Times of Israel. A földi csapatok bevetésének lehetőségét Trump korábban sem zárta ki, azzal, hogy egy ilyen lépésnek „nagyon jó okból” kell megtörténnie.
És azt mondanám, hogy ha valaha is megtennénk, akkor olyan mértékben meggyengülnének, hogy nem lennének képesek földi harcot folytatni
– tette hozzá az amerikai elnök.
11 lehetséges atombombával dicsekedtek
Egy magas rangú amerikai tisztviselő a múlt héten a The Times of Israelnek elmondta: Washington céljai között szerepelt a Teheránnal folytatott tárgyalásokon, hogy Irán adja át az összes magasan dúsított uránját, és biztosítsa, hogy a három, tavaly az USA által megtámadott nukleáris létesítmény – Natanz, Fordo és Iszfahan – véglegesen leszerelésre kerüljön.
Steve Witkoff amerikai megbízott, aki a legutóbbi, közvetlenül a háború elindítása előtt lezárult tárgyalási fordulóban kulcsszerepet játszott, a múlt héten kijelentette:
Irán vezető tárgyalói azzal dicsekedtek, hogy elegendő magasan dúsított uránjuk van 11 atombomba gyártásához.
Az Axios hírportál négy, a megbeszélésekről tájékozott forrásra hivatkozva szombaton azt írta, hogy az Egyesült Államok és Izrael megvitatta: a háború későbbi szakaszában különleges erőkkel behatolnak Iránba, hogy biztosítsák a magasan dúsított uránkészleteket.
Alagútrendszerben tárolják a dúsított uránt
A NAÜ szerdán közölte, hogy a múlt heti iszfaháni támadások után két épületben láthatóak voltak a károk a város nukleáris létesítménye közelében, de a nukleáris anyagokat tároló létesítményekben nem keletkezett kár, és abban az időpontban nem állt fenn sugárzásveszély. A NAÜ február végén, egy nappal azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Izrael újból támadást indított Irán ellen, kiadott jelentése új részleteket közölt az iszfaháni tevékenységről, ahol
a diplomáciai források szerint a legmagasabb dúsítású urán nagy részét egy alagútrendszerben tárolják. A jelentés először erősítette meg, hogy 20% és 60% közötti dúsítású anyagot tároltak ott.
A műholdas felvételeken a NAÜ „rendszeres járműforgalmat észlelt az iszfaháni alagútrendszer bejárata körül, ahol 20% és 60% közötti dúsítású U-235 (urán) volt tárolva” – áll a jelentésben.
A washingtoni Institute for Science and International Security februárban készült, műholdas felvételeken alapuló jelentése szerint az iszfaháni nukleáris létesítmény összes alagútbejárata föld alá került, ami „segítene tompítani az esetleges légitámadás hatását, és megnehezítené a különleges erők földi behatolását, hogy lefoglalják vagy megsemmisítsék a létesítményben esetlegesen tárolt nagy dúsítású uránt”.
- 13:00
2026. március 8. - 16:00
2025. július 11. - 14:22
2020. július 19.
