Az Egyesült Államok és Izrael különleges műveleti akciót mérlegel Iránban a dúsított urán megszerzésére.
Washington és Jeruzsálem magas szintű tárgyalásokat folytat egy olyan lehetséges műveletről, amelynek során különleges műveleti erőket vetnének be iráni területen, hogy megszerezzék vagy hatástalanítsák a rezsim dúsított uránkészleteit.
Mi lesz Irán dúsított uránjával?
Az Axios beszámolója szerint egy ilyen akcióra várhatóan az aktuális konfliktus egy későbbi, előrehaladottabb szakaszában kerülhetne sor.
Mint ismert, Irán nukleáris fegyverhez jutásának megakadályozása továbbra is az egyik elsődleges háborús cél Donald Trump amerikai elnök számára.
Amerikai és izraeli tisztviselők állítólag komoly aggodalommal figyelik Irán jelenlegi készletét, amely mintegy 450 kilogramm, 60 százalékos dúsítású uránból áll. Szakértők szerint ez az anyag néhány hét alatt tovább dúsítható a 90 százalékos, fegyverminőségű szintre, ami akár 11 nukleáris robbanófejhez elegendő hasadóanyagot biztosíthatna.
„Valakinek be kell mennie érte”
Egy magas rangú amerikai tisztviselő hangsúlyozta: a tervek nem egy „Fallúdzsa-típusú” nagyszabású inváziót jelentenek. Ehelyett a döntéshozók „sebészi pontosságú”, korlátozott műveletekben gondolkodnak: elit egységek gyors, nagy hatású akcióiban, amelyek konkrét stratégiai célpontok ellen irányulnak, nem pedig területek elfoglalására.
Egy ilyen művelet logisztikai kihívásai azonban óriásiak. Irán nukleáris létesítményei – például a fordói és az iszfaháni komplexumok – erősen megerősítettek és mélyen a föld alá vannak építve. Egy múlt keddi kongresszusi meghallgatáson Marco Rubio amerikai külügyminisztert arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok biztosítaná-e az iráni dúsított urán feletti ellenőrzést. Válasza tömör volt:
„Valakinek be kell mennie érte.”
Azt azonban nem részletezte, hogy pontosan mely erők hajtanák végre a műveletet.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt az Axiosnak úgy nyilatkozott, hogy Trump elnök „bölcsen minden lehetőséget nyitva tart”. Bár maga Trump sem zárta ki a szárazföldi erők bevetésének lehetőségét, az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta: ilyen lépésre csak „nagyon nyomós okból” kerülne sor, és csak akkor, ha Irán már nem lenne képes jelentős katonai válaszlépésre.
Milyen opciók állnak Izrael és Amerika rendelkezésére?
Biztonsági források szerint két fő stratégia merült fel a helyzet megoldására:
- Fizikai elszállítás: elit kommandós egységek hatolnának be a létesítményekbe, lefoglalnák a nukleáris anyagot, majd elszállítanák Iránból.
- Helyszíni hígítás: különleges műveleti erők és nukleáris szakértők – akár a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakembereinek bevonásával – a helyszínen hígítanák fel az uránt, így az alkalmatlanná válna nukleáris fegyvergyártásra.
Egy ilyen, rendkívül kockázatos különleges művelet végrehajtásában az Egyesült Államok és Izrael legelitebb különleges műveleti egységei vehetnek részt. Izraeli oldalról a Sayeret Matkal – az IDF katonai hírszerzéséhez tartozó elit felderítő- és kommandóegység – kulcsszerepet kaphatna a mélyen ellenséges területen végrehajtott rajtaütésekben, míg a légierő részéről a Shaldag támogathatná az akciót. Az Egyesült Államokból a Navy SEALs és a Delta Force lehetnek a művelet fő végrehajtói, amelyek kifejezetten az ilyen magas kockázatú rajtaütésekre specializálódtak.
Az Axios beszámolója szerint a tavalyi amerikai és izraeli csapások a natanz-i és iszfaháni nukleáris létesítmények ellen részben azt a célt szolgálták, hogy lezárják a komplexumok bejáratait, gyakorlatilag törmelék alá temetve az uránkészleteket. Ezzel igyekeztek megakadályozni, hogy a rezsim titkos helyszínekre szállítsa át azokat.
Izraeli biztonsági tisztviselők szerint a szerkezeti károk miatt jelenleg még az iráni hatóságok is nehezen férnek hozzá saját készleteikhez.
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
- 20:18
2020. szeptember 4. - 14:362020. szeptember 20.
- 14:122019. június 17.
