Nyílt beszéd az amerikai elnöktől: Donald Trump a CNN-nek adott kilencperces telefonos interjújában azt mondta, az amerikai hadsereg már most „kikészíti” Iránt, de a „nagy hullám” még hátravan.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok a katonai csapáson túl is tesz-e valamit azért, hogy segítsen az iráni népnek visszaszerezni az ország irányítását a rezsimtől, Trump így válaszolt: „Igen.”
Majd hozzátette: „De jelenleg azt szeretnénk, ha mindenki otthon maradna. Odakint nem biztonságos.” Hamarosan még bizonytalanabbá válik a helyzet – mondta az elnök. „Még nem is találtuk el őket rendesen. A nagy hullám még el sem indult. A nagy hullám hamarosan jön.”
Trump nagyon meglepődött az arab államokon
Trump szerint eddig Iránnak a régió arab országai – Bahrein, Jordánia, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek – elleni megtorló támadásai voltak a legnagyobb meglepetés. „Meglepődtünk” – mondta Trump.
Azt mondtuk nekik: ‘Mi kezeljük a helyzetet’, és most harcolni akarnak. És agresszíven harcolnak. Csak nagyon keveset akartak beavatkozni, és most ragaszkodnak ahhoz, hogy részt vegyenek benne.
Az arab vezetőkkel kapcsolatban az elnök a CNN-nek azt mondta: „Ismerem ezeket az embereket. Kemények és okosak.” Az, hogy az irániak „egy hotelt és egy lakóházat” lőttek Dubajban, „csak feldühítette” az arab vezetőket.
A szart is kiverjük belőlük
– mondta szokott keresetlen stílusában Trump a CNN riporterének, Jake Tappernek (szó szerint: „We’re knocking the crap out of them”). „Szerintem nagyon jól megy. Nagyon hatékony. A világ legjobb hadseregével rendelkezünk, és használjuk is.”
Jöhetnek a szárazföldi csapatok is?
Fontos lehetséges fejleményt jelentett be az amerikai elnök egy másik interjúban, amit a New York Post konzervatív bulvárlapnak adott: nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy amerikai katonákat küldjön Iránba, „ha szükséges”, és kijelentette: nem befolyásolják azok a közvélemény-kutatások, amelyek a támadások elutasítását mutatják.
Nincs ellenérzésem a katonák bevetésével kapcsolatban – nem úgy, mint minden elnök, aki azt mondja, nem lesz katonai bevetés. Én nem mondom ezt
– nyilatkozta Trump a lapnak. „Azt mondom, hogy ‘valószínűleg nincs rájuk szükség’, vagy csak ha szükségesek lennének.”
Míg a Reuters/Ipsos hétvégi közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 43%-a ellenzi az Irán elleni csapásokat, Trump azt sugallta, hogy ez nem aggasztja, és kijelentette, hogy „helyesen kell cselekednie”.
A fő cél: Irán rakétaképességeinek megsemmisítése
Az elnök a CNN-nek egyébként azzal indokolta a preventív háborút, hogy Irán figyelmen kívül hagyta a Fehér Ház figyelmeztetéseit, hogy ne építse újjá nukleáris programját.
„Miután nemrég megsemmisítettük Irán nukleáris programját és végrehajtottuk az ‘Éjféli Kalapács‘ hadműveletet, figyelmeztettük Iránt, hogy ne kíséreljen meg újjáépíteni a programot egy másik helyen, mert a mi erőteljes támadásunkkal megsemmisített létesítményeket nem tudják használni, de ők figyelmen kívül hagyták ezeket a figyelmeztetéseket, és nem voltak hajlandók felhagyni a nukleáris fegyverek fejlesztésével” – mondta az elnök.
Trump a hétfői Medal of Honor ünnepségen négy pontban magyarázta el a hétvégi Irán elleni csapásokat. Az elnök az újságíróknak és vendégeknek elmondta:
célja az ország rakétaképességeinek megsemmisítése, haditengerészetének megsemmisítése, nukleáris törekvéseinek véget vetése és a terroristák felfegyverzésének megakadályozása volt.
Az elnök szerint a szombat hajnalban kezdődött csapások biztosítják, hogy Irán „soha ne szerezhessen atomfegyvert”. Figyelmeztetett, hogy a rezsim „legálisan is megkaphatja azt” a Barack Obama volt elnök által aláírt megállapodás értelmében, amelyből Trump első elnöki ciklusa alatt kivonta az Egyesült Államokat.







