Ábrahám Barnabás, a Mi Hazánk Komárom és környékén induló jelöltje szerint az Iráni Iszlám Köztársaság az egyetlen olyan állam a Közel-Keleten, amely „képes gátat szabni Izrael sötét törekvéseinek.”
Ábrahám Barnabást indítja a Mi Hazánk a Komárom-Esztergom vármegye 3. választókerületi képviselőjelöltjeként.
Mit érdemes tudni Ábrahám Barnabásról?
A Mi Hazánk honlapján elérhető információk szerint Ábrahám Barnabás alap- és mesterdiplomáját is történészként szerezte meg, és évek óta publicistaként tevékenykedik a kurucinfónál és a Magyar Jelennél. 2022 nyarától a párt Komárom-Esztergom vármegyei elnöke, 2024 őszétől a vármegyei közgyűlés tagja. A párt szerint Ábrahám politikával több mint egy évtizede foglalkozik, az „elvhű és következetes jobboldaliság” a kezdetektől vezérfonalnak számít a munkásságában, illetve kiemelten fontosnak tartja a megfelelő kultúrpolitikát, és az oktatásügyet.
Ábrahám szerint a kétpólusú politikai világ valójában ugyanazt az „urat” szolgálja, ezért is lényeges a harmadik út megteremtése, képviselete.
Ábrahám a Magyar Jelennek elárulta, hogy történész hallgatói évei alatt a Horthy-korszak volt az, ami leginkább meghatározta az érdeklődését. „Ezekből az évtizedekből számomra – sok mindenki más mellett – az Imrédy-kormány is követendő példa, a mesterszakos szakdolgozatomat ennek a kormánynak a belpolitikájából írtam.
Imrédy Béla egy sokoldalú, nagy tudású, pénzügyekhez kitűnően értő államférfi volt, akinek méltatlanul kevés idő jutott az ország vezetőjeként”
– magyarázta Ábrahám.
Mint ismert, az Imrédy-kormány volt az, amely alatt az országgyűlés elfogadta az Darányi-kormány alatt beterjesztett első zsidótörvényt, ezzel pedig kezdetét vette a magyarországi zsidóság teljes jogfosztása. A törvény kimondta, hogy a szellemi szabadfoglalkozású pályák (újságírók, színészek, ügyvédek, mérnökök és orvosok) állásainak legfeljebb 20 százalékát tölthetik be zsidók, ennek végrehajtását az orvosi és az ügyvédi kamara mintájára létrehozott szakmai tömörüléseknek kell felügyelniük. A törvény ugyancsak 20 százalékban maximálta a zsidók létszámát a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál. Imrédy miniszterelnöksége alatt nyújtották be „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló második zsidótörvényt is.
Már megint az iráni rezsimet mosdatják a mi hazánkosok
Amint arról a Neokohn is beszámolt, nemrég a Mi Hazánk EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna Magyarországról egyedüliként nem szavazta meg az iráni rezsimet elítélő EP-állásfoglalást, amelyet azután adtak ki, hogy az iszlamista rezsim erői tüntetők ezreit-tízezreit mészárolták le.
Borvendéghez hasonlóan Ábrahám is nagy becsben tartja az iszlamista diktatúrát és előszeretettel szidalmazza Izraelt.
„Donald Trump az óév utolsó nagy diplomáciai eseményét azoknak szentelte, akikhez igazán tartozik. Floridai birtokán találkozott ugyanis Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel” – posztolta Ábrahám, majd rögtön aggodalmát fejezte ki az iráni mullahokért:
„Sejthetjük micsoda szolgálatot tesz Trump a zsidóknak. Például segít destabilizálni a térség egyetlen olyan államát, amely képes gátat szabni Izrael sötét törekvéseinek.”
A mi hazánkos politikus legutóbb karácsonykor már Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető üzenetét tolmácsolta magyar nyelven a követői számára, amelyben a „népirtó Izraelről” értekezett a véreskezű ajatollah.
Ábrahám a Hezbollah libanoni terrorszervezet elleni csipogós-műveletet is csak úgy kommentálta, hogy „a zsidó terrorállam végigbombázta Dél-Libanont.”
„Ideje, hogy a világ végre felébredjen és a pökhendi világhódítók álarca mögé nézzen, különben beláthatatlan következményei lesznek a folyamatoknak”
– siratta a megcsonkolt libanoni terroristákat a Mi Hazánk jelöltje.
Hasonló hangnemben reagált arra is, amikor Izrael megindította a Felkelő Oroszlán hadműveletet Irán ellen. „Az éjszaka folyamán Izrael ismét agresszorként viselkedett, és megtámadta Iránt.
Ha már a történelemből nem tanulnak, vajon hány alkalom kell még a világ nemzetei számára, hogy megbizonyosodjanak róla, melyik az a nép, aki állandóan háborút szít és átgázol mindenkin?”
– dühöngött Ábrahám, aki bejegyzését egy antiszemita képpel illusztrálta.
Egy másik posztjában arról értekezett, hogy valójában Izrael állt az Iszlám Állam mögött, arra hivatkozva, hogy a terrorszervezet sosem támadta meg Izraelt. Ez bizonyos körökben akár még egy izgalmas összeesküvés-elméletnek elmegy, csak az a baj, hogy nem igaz: 2016-ban, 2017-ben és 2022-ben több ISIS-terrortámadás is volt Izraelben, 2024-ben pedig egy iszlám államos merénylő támadta meg Izrael belgrádi nagykövetségét. Arról már nem is beszélve, hogy az izraeli biztonsági erők csaknem minden héten letartóztatnak az Iszlám Államhoz köthető terroristákat.
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
