Irán hétfőn bejelentette, hogy bekéreti az Európai Unió tagállamainak teheráni nagyköveteit, válaszul arra a döntésre, amelynek értelmében az EU terrorszervezetté nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát.
Az iráni lépés újabb diplomáciai feszültséget hoz a Közel-Keleten amúgy is kiélezett helyzetbe, miközben nagyszabású amerikai csapatösszevonás zajlik a térségben.
Irán bekérette az uniós országok nagyköveteit
Iszmail Bagai iráni külügyi szóvivő sajtótájékoztatón közölte:
„Tegnap és ma bekérettük az EU összes, teheráni külképviselettel rendelkező országának nagykövetét.”
Hozzátette, hogy ez mindössze az első, „minimális szintű” válaszlépés, és Irán további intézkedésekre készül. „A következő napokban hozunk döntést arról, milyen intézkedésekkel reagáljon Irán az EU törvénytelen, észszerűtlen és nagyon helytelen döntésére” – fogalmazott.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, az Európai Unió részéről Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő csütörtökön jelentette be, hogy a tagállamok külügyminiszterei megállapodtak az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítéséről. Indoklása szerint az iráni rezsim erőszakos fellépése nem maradhat következmények nélkül.
„Bármely rezsim, mely saját polgárainak ezreit öli meg, a saját bukásán dolgozik”
– jelentette ki.
A döntés értelmében az iráni Forradalmi Gárda ugyanarra a listára került, mint az al-Kaida, a Hamász, a Hezbollah és az Iszlám Állam. Kallas reagált arra is, hogy Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az uniós országok hadseregeit:
„A terroristákat terroristaként kell kezelni.”
Az iráni válság
A diplomáciai konfliktus hátterében súlyos belpolitikai válság húzódik Iránban. Tavaly december végén, a riál árfolyamának összeomlása után az országot az elmúlt évek egyik legnagyobb tiltakozáshulláma rázta meg. A hatóságok január elején teljes internetleállással és példátlan erőszakkal reagáltak. Bár a demonstrációk később alábbhagytak, egyre több adat lát napvilágot az áldozatok számáról.
Nemzetközi megfigyelőszervezetek és kiszivárgó iráni információk szerint a biztonsági erők – köztük az Iráni Forradalmi Gárda és a Baszidzs félkatonai szervezet – fellépése következtében
a halálos áldozatok száma mostanra a 20 ezer főt is meghaladhatja.
A legtöbb tüntető január 8-án és 9-én vesztette életét, amikor több városban egyszerre csaptak le az utcára vonuló fiatalokra.
Mindeközben az amerikai sajtó arról számol be, hogy Donald Trump elnök nyitott lenne a tárgyalásokra Iránnal: az Axios értesülései szerint Steve Witkoff elnöki különmegbízott akár a hét második felében Ankarában egyeztethet iráni tisztviselőkkel. A diplomáciai csatornák mozgásba lendülése azonban egyelőre nem csillapította az Európa és Irán közötti feszültséget.
