Egy magas rangú iráni diplomata, aki az ENSZ genfi európai központjában dolgozik, elhagyta posztját és menedékjogot kért Svájcban – közölték diplomáciai források az Iran Internationallel.
Alireza Dzsejrani Hokmabad, Irán genfi állandó ENSZ-képviseletének magas rangú tisztviselője, családjával együtt menedékjogot kért, miután elhagyta munkahelyét – közölték a források.
Svájcban kért menedékjogot az iráni diplomata
Dzsejrani 2017-ben csatlakozott Irán genfi képviseletéhez tanácsadóként, majd később a ranglétrán felfelé haladva Iránt képviselte az ENSZ-hez kapcsolódó gazdasági szervezetekben, beleértve a kereskedelemmel, fejlesztéssel és beruházásokkal foglalkozó fórumokat.
Dzsejrani gyakorlatilag Irán ENSZ- és más nemzetközi szervezetekhez delegált genfi képviseletének helyettes vezetője volt.
A források szerint azért döntött úgy, hogy nem tér vissza Iránba, mert félt az országban zajló politikai és társadalmi felfordulással kapcsolatos lehetséges következményektől, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság kormányzati struktúrájának stabilitásával kapcsolatos aggodalmaktól.
A svájci hatóságok nem kommentálták nyilvánosan Dzsejrani menedékjog iránti kérelmet.
Disszidálási hullám kezdődhet az iráni diplomaták körében?
Diplomáciai források szerint az iráni tüntetők iránti növekvő nemzetközi támogatás, beleértve az európai vezetők és az Európai Parlament nyilatkozatait is, hozzájárult az Európában állomásozó iráni diplomaták körében növekvő aggodalomhoz.
Az elmúlt hetekben számos iráni diplomata kereste meg magánbeszélgetésekben az európai országok hatóságait, hogy megvizsgálják a lehetőségét vagy benyújtsák menedékjog iránti kérelmüket.
Európai források szerint több kormány is vizsgálja, vagy már úgy döntött, hogy könnyebben elfogadja az iráni diplomaták menedékjog iránti kérelmeit, még azokban az esetekben is, amikor a kérelmezők nem tudják azonnal bizonyítani, hogy közvetlen veszély fenyegeti az életüket.
Az iráni diplomaták disszidálása a belföldi nyugtalanságok időszakaiban nem példa nélküli. A 2009-es Zöld Mozgalom néven ismert tüntetéseket követően több európai iráni diplomata lemondott és menedékjogot kért, később választási csalásra és a hatóságok erőszakos elnyomására hivatkozva.
Azok között, akik akkoriban disszidáltak, volt Irán norvégiai konzulja, Mohammad Reza Heydari; finnországi ügyvivője, Hossein Alizadeh; milánói konzul, Ahmad Maleki; és egy brüsszeli nagykövetségi tisztviselő, Asszadollah Farzad Farhangian.





