Amerikai hírszerzési források szerint a Biden-kormányzat ideigelenesen nem osztott meg fontos hírszerzési információkat Izraelell, mert aggályai voltak a gázai hadműveletek és a palesztin foglyokkal való bánásmód miatt. A döntés példátlan feszültséget jelez a két szövetséges között, miközben a háttérben továbbra is erős a stratégiai együttműködés.
Amerikai hírszerzési tisztviselők átmenetileg felfüggesztették bizonyos információk átadását Izrael felé a 2024 második felében, állítják a témát jól ismerő források. A lépés különös visszhangot keltett, hiszen Washington hivatalosan mindvégig Izrael folyamatos támogatását hirdette, a gyakorlatban azonban a biztonsági szolgálatok másképp ítélték meg a helyzetet.
Legalább néhány napra lekapcsolták a Gáza fölött repülő amerikai drón élő videóközvetítését, amelyet Izrael a túszkutatáshoz és a Hamász parancsnokainak felderítéséhez használt. Két másik forrás szerint az USA egyes, kiemelt célpontokkal kapcsolatos hírszerzési adatokat is csak korlátozottan engedett felhasználni.
A döntések hátterében az amerikai hírszerzés egyre erősödő aggodalmai álltak a civil áldozatok számával és az izraeli biztonsági szervek fogvatartási gyakorlatával kapcsolatban. Több tisztviselő úgy vélte, Izrael nem adott elég biztosítékot arra, hogy az amerikai információkat a háborús jog előírásainak megfelelően alkalmazza.
Washington jogi garanciákat követelt Izraeltől
Az amerikai törvények lehetővé teszik a hírszerző ügynökségek számára, hogy megtagadják az adatmegosztást, ha nincs garancia arra, hogy az információt nem használják fel jogsértések elkövetésére.
A Biden-adminisztráció hivatalosan továbbra is fenntartotta a stratégiai támogatást, de a hírszerzésen belül taktikai szinten mégis korlátozásokat vezettek be.
A tisztviselők célja az volt, hogy megbizonyosodjanak arról: Izrael a kapott amerikai adatokkal nem sérti meg a háború jogát.
A források szerint a Fehér Ház nem rendelte el közvetlenül a lekapcsolást, mivel az amerikai hírszerzési vezetők bizonyos helyzetekben önállóan dönthetnek. Izraeli kérés esetén ugyanakkor csak akkor indulhatott volna ismét akadálytalan adatáramlás, ha Izrael új biztosítékokat adott az adatok felhasználásáról. A Reuters nem tudta megállapítani, Joe Biden értesült-e a konkrét intézkedésekről.
Szokatlan lépés egy szövetségessel szemben
A titkosítás feloldása később rendeződött, miután Izrael további garanciákat szolgáltatott. A hírszerzési együttműködés feszültségeket rejtő pillanatai azt mutatják, hogy Washington számára is kérdéses volt, megfelel-e Izrael a háborús szabályoknak.
Ugyan az izraeli hadsereg és a washingtoni adminisztráció is hangsúlyozta, hogy a stratégiai együttműködés folyamatos volt, az információmegvonás ténye ritka és politikailag érzékeny jelzésnek számít.
Szakértők szerint az Egyesült Államok általában nem tagadja meg a harctéri hírszerzést szövetségeseitől. A mostani eset azonban más megvilágításba helyezi a két ország közötti viszonyt, különösen az október 7-i támadást követő, erősen felfokozott biztonsági környezetben. Egy volt CIA-tiszt szerint a hírszerzési együttműködés „szent” jellegű a Közel-Keleten, és az ilyen jellegű megszakításokat Washington csak rendkívüli helyzetekben vállalja fel.
Bőkezű támogatás és hirtelen fékek: ellentmondásos amerikai stratégia
A Hamász október 7-i támadása után Joe Biden elrendelte a hírszerzési adatszolgáltatás kiszélesítését Izrael irányába. Pentagon és CIA szakértők egy külön csoportot állítottak fel, amely MQ–9 Reaper drónokkal figyelte Gázát, és élő felvételeket továbbított Izraelnek a túszok felkutatására.
Nem világos, hogy pontosan milyen adatokhoz jutott így Izrael, amelyekhez egyébként nem fért volna hozzá.
A kapcsolat azonban ismét megtorpant, amikor amerikai tisztviselők olyan információkat kaptak, amelyek szerint Izrael nem megfelelően bánhatott palesztin foglyokkal. Az amerikaiak szerint a Sin Bet nem adott kielégítő biztosítékot, ezért a drónadatokhoz való hozzáférést ismét lekapcsolták.
Miközben ezek az aggodalmak egyre fokozódtak, az amerikai hírszerzés folyamatosan vizsgálta, hogy Izrael és a Hamász lépései megfelelnek-e a háborús jog határainak. A szakértők szerint bár ezek nem jogi értékelések voltak, mégis kétségeket vetettek fel, különösen a civil áldozatok nagy száma és a fogvatartások körülményei miatt. Ennek ellenére a Biden-kormány jogi osztálya kitartott amellett, hogy Izrael nem lépte át a nemzetközi jog vörös vonalait.
Biden végül megálljt parancsolt egy teljes leállításnak
A kormányzat utolsó hónapjaiban magas szintű nemzetbiztonsági tanácskozást tartottak a Fehér Házban, ahol a hírszerzés egy újabb javaslattal állt elő: hivatalosan is korlátozni kellett volna azokat az adatszolgáltatásokat, amelyeket Izrael a támadás után kapott. A partnerség ekkor épp lejáróban volt, és a hírszerzési vezetők attól tartottak, hogy Izrael több ponton súlyosan megsérthette a háborús jogot. Néhány héttel korábban az amerikaiak olyan információkhoz jutottak, amelyek szerint az izraeli katonai jogászok is figyelmeztettek: vannak bizonyítékok, amelyek akár háborús bűnök alátámasztására is alkalmasak lehetnek.
A végső döntést azonban maga Biden hozta meg, és nemet mondott a javasolt korlátozásra. Indoklása szerint a következő amerikai adminisztráció várhatóan úgyis helyreállítaná a teljes adatáramlást, és a kormány jogi szakértői sem látták bizonyítottnak, hogy Izrael megsértette volna a nemzetközi jogot. A Fehér Ház az ügy részleteire nem reagált — jelenti a Times of Israel.
