Izrael örökre hálás lehet a CENTCOM parancsnokának, aki az egyik fő szószólója volt az Irán elleni amerikai beavatkozásnak.
Michael Kurilla tábornoknak, az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) vezetőjének Iránnal szembeni kemény álláspontja kulcsfontosságú lehetett Izrael 12 napos háborúja során.
A „Gorilla”
Amerikai tisztviselők a Politico-nak elmondták, hogy Michael „Erik” Kurilla tábornok, a CENTCOM vezetője az amerikai stratégiát, különösen az Iránnal kapcsolatos megközelítést alakító egyik legbefolyásosabb személyiséggé vált a Pentagonban.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter állítólag szokatlan hatalmat adott Kurillának, és következetesen jóváhagyta kérését, hogy további amerikai katonai erőket telepítsen a régióba, lehetőséget teremtve az amerikai beavatkozásra Izrael és Irán közötti háborúban.
Kurilla, akit sokan csak „Gorilla” becenévvel illetnek, Iránnal szemben keményvonalasnak számít, és az Iszlám Köztársaság elleni agresszív katonai fellépés határozott támogatója már évek óta.
Bár Hegseth kezdetben a Pentagon feletti civil kontroll visszaállítására és a magas rangú tábornokok befolyásának csökkentésére törekedett, több jelenlegi és volt védelmi tisztviselő a Politico-nak elmondta, hogy a Kurilla-hoz hasonló keményvonalas katonai vezetők könnyen meggyőzték őt az ellenkezőjéről.
„Nagyon jó abban, hogy megkapja, amit akar”
– mondta egy forrás.
Kurilla megszerzi Izraelnek a segítséget
Kurilla, a tapasztalt katonai parancsnok több zártkörű találkozót tartott Donald Trump amerikai elnökkel, mint a legtöbb kollégája, és a CENTCOM-nál töltött megbízatásának vége felé közeledve állítólag nem félt kiállni az álláspontja mellett.
Míg az Egyesített Vezérkari Főnökök Bizottságának elnöke, Dan Cane tábornok és Elbridge Colby védelmi miniszterhelyettes a Közel-Keleten az Egyesült Államok visszafogottabb fellépését szorgalmazták, Kurilla a fegyverszállítások és a csapatok bevetésének kiterjesztését szorgalmazta – és Hegsethtől zöld utat kapott.
„A CENTCOM megpróbált minden más hadszíntérről minden lehetséges eszközt megszerezni”
– mondta egy tisztviselő. „A CENTCOM mindig így csinálja.”
A Politico Kurilla befolyását szokatlanul nagyhatásúnak írta le a korábbi kormányzatokhoz képest, amikor a Pentagon vezetése általában ellenállt a regionális parancsnokok kéréseinek, a globális erőegyensúly megőrzése érdekében. Egy forrás szerint azonban Hegseth soha nem utasított vissza egyetlen kérést sem Kurillától, hogy növeljék az amerikai katonai jelenlétet a Közel-Keleten.
Az amerikai támadás
Amint arról a Neokohn is beszámolt, Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkar főnöke, és Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter vasárnap délután részletesen ismertették, hogyan használtak az amerikai erők csalikat, lopakodó nehézbombázókat és bunkerromboló bombákat, hogy mindössze 25 perc alatt megtámadjanak három fontos iráni nukleáris létesítményt.
Caine elmagyarázta, hogy az Irán ellen végül támadó nehézbombázóknál nagyobb számú repülőgép indult el Missouri-ból Irán irányába, de a repülőgépek többsége csalinak szánt manőverként nyugat felé fordult, és csak hét B-2 bombázó folytatta útját keletre, az Iszlám Köztársaság felé, gyakorlatilag teljes rádiócsendben.
Mint kiderült, más irányból érkező kísérő vadászgépek csatlakoztak a B-2 bombázókhoz, mielőtt azok beléptek az iráni légtérbe. Caine azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok 75 precíziós irányítású fegyvert használt a művelet során.
Az Egyesült Államok kibernetikai támadást, negyedik és ötödik generációs vadászgépekből indított megelőző tűzzel és egy közeli amerikai tengeralattjáróról indított 24 tomahawk rakétával kötötte le Irán figyelmét, miközben a B-2 bombázók a Fordow és Natanz nukleáris létesítmények felé haladtak.
Hegseth szerint az összes precíziós fegyver eltalálta a célpontját, és úgy vélik, hogy a támadás megsemmisítette a két létesítményt.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
