A bombázóhadjárat az első hónapban 1 milliárd dollárt emésztett fel, miközben az Irán által támogatott jemeni húszik folytatták a támadásokat és lelőttek több amerikai drónt is.
Donald Trump elnök megszüntette a jemeni húszi terrorcsoportot célzó katonai műveleteket, miután a 30 napig tartó bombázó hadjárat nem hozott döntő eredményeket, és mintegy 1 milliárd dollárnyi forrást emésztettek fel – derül ki a The New York Times beszámolójából, amely több mint egy tucat, a Trump-kormányzat belső megbeszéléseit ismerő tisztségviselővel készített interjún alapul.
Támadás a húszik ellen
Az amerikai kormányzat eredetileg egy kiterjedt hadjáratot hagyott jóvá, amelynek célja a Vörös-tengeri hajózási útvonalak újranyitása volt a húszik behódolásra kényszerítésével, Trump pedig az első csapásokat követő 30 napon belül látható eredményeket követelt. Amikor ez a határidő jelentős eredmények nélkül letelt, az elnök türelme elfogyott – derült ki a The New York Times összeállításából.
Az intenzívebb műveletek első hónapjában a húszi-erőknek sikerült lelőniük több, egyenként mintegy 30 millió dollár értékű amerikai MQ-9 Reaper drónt, miközben továbbra is rakétákat lőttek ki a Vörös-tengeren lévő hajókra, köztük egy amerikai repülőgép-hordozóra. A hadművelet pénzügyi terhei gyorsan nőttek, mivel elképesztő ütemben fogytak a fegyverek és a lőszerek – jelentette a The New York Times.
A kihívásokat súlyosbította, hogy a The New York Timesnak nyilatkozó tisztviselők szerint két, egyenként 67 millió dollár értékű F/A-18 Super Hornet véletlenül a tengerbe zuhant az amerikaiak zászlóshajójának számító repülőgép-hordozóról a húszik elleni hadműveletek során.
Ekkorra Trump már kiábrándult a kampányból. Közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff, aki már az Ománi közvetítéssel Iránnal folytatott nukleáris megbeszéléseken vett részt, ománi tisztviselőktől értesült a húszi-konfliktusból való lehetséges kilépési stratégiáról: ha az USA abbahagyná a bombázásokat, akkor a jemeni csoport felhagyna az amerikai hajók elleni támadásokkal, anélkül, hogy ígéretet tenne az Izraelbe tartó hajózás zavarásának megszüntetésére – mondták amerikai és arab tisztviselők a The New York Timesnak.
A Fehér Ház ezt követően május 5-én utasította az amerikai Központi Parancsnokságot (CENTCOM), hogy „szüneteltesse” a támadó műveleteket, és ezzel a művelet hirtelen véget ért. Az ellenségeskedések befejezésének bejelentése során Trump szinte csodálatát fejezte ki a csoport iránt, amelynek korábban azt ígérte, hogy „teljesen megsemmisítik”.
„Nagyon keményen lecsaptunk rájuk, és nagyszerűen ellenálltak a büntetésnek” – mondta Trump. „Mondhatni, nagy bátorság van ott”. Hozzátette, hogy „a szavukat adták nekünk, hogy nem fognak többé hajókra lőni, és mi ezt tiszteletben tartjuk”.
Trump elhamarkodta?
Hogy ez a megállapodás kitart-e, továbbra is bizonytalan. A húszik pénteken ballisztikus rakétát lőttek ki Izrael felé, ami aktiválta a légvédelmi szirénákat, bár az izraeli légvédelem elfogta a lövedéket.
A húszik elleni siker elhamarkodott bejelentése azt mutatja, hogy Trump nemzetbiztonsági csapatának egyes tagjai hogyan becsülték alá a rugalmasságáról híres csoportot. Michael E. Kurilla tábornok, aki a CENTCOM-ot vezeti, az erőteljes fellépést szorgalmazta, amit kezdetben a védelmi miniszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is támogatott a megbeszélésekről tudó több tisztviselő szerint. Az intenzív bombázó hadjárat ellenére azonban a húsziknak sikerült megerősíteniük számos bunkerüket és fegyverraktárukat – jegyezte meg a The New York Times.
Ennél is fontosabb, hogy ezek a tanácsadók rosszul ítélték meg a főparancsnokuk toleranciáját a katonai szerepvállalás iránt a térségben. Mint ismert, Trump következetesen ellenezte a hosszan tartó katonai szerepvállalást a Közel-Keleten, és első ciklusát a csapatok kivonásának szentelte Szíriából, Afganisztánból és Irakból.
A Trump által nemrég kinevezett vezérkari főnök, Dan Caine tábornok aggályokat fogalmazott meg amiatt, hogy a húszik elleni elhúzódó hadjárat elvonja a katonai erőforrásokat az ázsiai-csendes-óceáni térségből. Elődje, Charles Q. Brown Jr. tábornok hasonló nézeteket osztott, mielőtt februárban elbocsátották.
A Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly is nyilatkozott a The New York Timesnak, amely szerint: „Trump elnök sikeresen elérte a tűzszünetet, ami egy újabb jó üzlet Amerika és biztonságunk számára”. Hozzátette, hogy az amerikai hadsereg több mint 1100 csapást hajtott végre, több száz húszi harcost megölve, fegyvereiket és felszereléseiket megsemmisítve.
Sean Parnell, a Pentagon fő szóvivője hangsúlyozta, hogy a műveletet mindig is korlátozottnak szánták. „A hadjárat minden aspektusát a polgári és katonai vezetés legmagasabb szintjén koordinálták” – mondta a The New York Timesnak küldött nyilatkozatában.
Egy korábbi magas rangú tisztviselő, aki ismeri a Jemenről folytatott vitát, védelmébe vette Michael Waltzot, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadóját, mondván, hogy koordináló szerepet töltött be anélkül, hogy bármilyen politikát támogatott volna azon túl, hogy az elnök célkitűzéseit akarta megvalósítani.
A jemeni mocsár
Kurilla tábornok egy 8-10 hónapos hadjáratot javasolt, amelyben a légierő és a haditengerészet harci gépei a húszik légvédelmi rendszereit semmisítenék meg. Ezt követően az amerikai erők célzott likvidálásokat hajtanának végre Izrael közelmúltbeli, Hezbollah elleni hadművelete mintájára – mondta három amerikai tisztviselő a The New York Timesnak.
Szaúdi tisztviselők támogatták Kurilla tábornok stratégiáját, és 12 magas rangú húszi vezető listáját adták át, akiknek likvidálása – állításuk szerint – megbénítaná a mozgalmat. Az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok másik kulcsfontosságú szövetségese a régióban, kevésbé bizakodóan nyilatkozott, megjegyezve, hogy a húszik évek óta elviselik a szaúdi és emírségek bombázásait.
Március elejére Trump jóváhagyta Kurilla tábornok tervének egyes részeit – a húszi légvédelmi rendszereket célzó légicsapásokat és a csoport vezetése elleni műveleteket. Pete Hegseth védelmi miniszter a The New York Times szerint az akciót Rough Rider hadműveletnek nevezte el.
Egy bizonyos ponton azonban Kurilla tábornok 8-10 hónapos stratégiáját mindössze 30 napra sűrítették, hogy eredményeket mutassanak fel.
A kezdeti 30 nap alatt a húszik hét amerikai MQ-9-es drónt (egyenként mintegy 30 millió dollár értékben) lőttek le, akadályozva a CENTCOM képességét a csoport megfigyelésére és célba vételére. Több amerikai F-16-os és egy F-35-ös vadászrepülőgép is épphogy elkerülte a húszi légvédelem találatát, ami felvetette az amerikai veszteségek lehetőségét – mondta több amerikai tisztviselő a The New York Timesnak.
Ez a lehetőség valósággá vált, amikor két pilóta és a fedélzeti személyzet egy tagja sérüléseket szenvedett két különálló incidens során, amelyek F/A-18 Super Hornetekkel történtek, amelyek a Harry S. Truman repülőgép-hordozóról zuhantak a Vörös-tengerbe 10 napon belül.
Óriási költségek
Az amerikai csapások több mint 1000 helyszínt céloztak meg, köztük parancsnoki és irányítási létesítményeket, légvédelmi rendszereket, fejlett fegyvergyártó létesítményeket és raktárakat – jelentette a Pentagon. Emellett több mint egy tucat magas rangú húszi vezetővel végeztek.
A hadművelet költségei azonban óriásiak voltak. A Pentagon két repülőgép-hordozót, további B-2 bombázókat és vadászgépeket, valamint Patriot és THAAD légvédelmi rendszereket telepített a Közel-Keletre – ismerték el a tisztviselők bizalmasan.
Az első 30 nap végére a kiadások meghaladták az 1 milliárd dollárt.
Olyan sok precíziós lőszert használtak, különösen a fejlett nagy hatótávolságú fegyvereket, hogy a Pentagon készenléti tervezői egyre inkább aggódtak a teljes készletállomány és az olyan forgatókönyvek következményei miatt, amelyekben az USA-nak esetleg egy esetleges kínai inváziót kellene elhárítania Tajvan ellen.
Ebben az időszakban a húszik folytatták a hajók és a drónok elleni támadásaikat, miközben megerősítették bunkerjeiket és a föld alá helyezték a fegyverkészleteket.
A Fehér Ház elkezdte kérni a siker mérőszámait a CENTCOM-tól, amely válaszul adatokat szolgáltatott a bevetett lőszerekről. A hírszerző közösség jelezte a húszi képességek „némi romlását”, de azzal érveltek, hogy a csoport könnyen újraszerveződhet – mondták tisztviselők a The New York Timesnak.
Alternatív megoldásként a tisztviselők szerint a bombázóhadjáratot meg lehetne hosszabbítani, hogy a jemeni kormányerőknek legyen idejük folytatni az erőfeszítéseket a húszik kiűzésére a fővárosból és a kulcsfontosságú kikötőkből.
Április végén Hegseth videokonferenciát szervezett szaúdi és emirátusi tisztviselőkkel, valamint a Külügyminisztérium és a Fehér Ház magas rangú képviselőivel, hogy kidolgozzanak egy fenntartható stratégiát és elérhető eredményt, amelyet az elnök elé tudnának tárni. A csoportnak azonban nem sikerült konszenzusra jutnia – mondták amerikai tisztviselők a The New York Timesnak.
Április 28-án a Trumannak hirtelen manővert kellett végrehajtania a tengeren, hogy elkerülje a bejövő húszi tüzet – mondta több amerikai tisztviselő a The New York Timesnak. Ez hozzájárult az egyik Super Hornet elvesztéséhez, amelyet akkor vontattak, és a tengerbe esett. Ugyanezen a napon több tucatnyi ember halt meg egy amerikai támadásban, amely egy, a húszik által ellenőrzött migránslétesítményt ért – a csoport és segélyszervezetek tisztségviselői szerint.
Május 4-én aztán egy húszi ballisztikus rakéta megkerülte Izrael légvédelmét, és a Tel-Aviv melletti Ben-Gurion nemzetközi repülőtér közelében csapódott be.
Kedden pedig két pilóta egy másik Super Horneten, szintén a Truman hordozón, katapultálásra kényszerült, miután vadászgépüknek nem sikerült elkapnia a hordozó fedélzetén lévő leszállást segítő kábelt, és a gép a Vörös-tengerbe zuhant.
Ekkorra Trump már úgy döntött, hogy sikeresnek nyilvánítja a műveletet
– írja a The New York Times.
A húszi tisztségviselők és támogatóik is gyorsan győzelmet hirdettek, a közösségi médiában azzal a hashtaggel, hogy „Jemen legyőzte Amerikát”.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
- 14:00
2021. január 15. - 09:49
2019. február 5. - 19:40
2021. február 21.
