A különféle titkosszolgálatok hidegháborújában élnénk? Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet kutató írása.
Az igazság az, hogy nem tudom. De a napokban olvastam egy figyelemreméltó tanulmányt, ami további kérdéseket vetett fel, nemcsak az iráni titkosszolgálattal kapcsolatban.
Iráni kibertámadások Amerika ellen
2022-ben az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma a Mabna Intézetet, az Iszlám Forradalmi Gárda leányvállalatát vádolta azzal, hogy 2013 és 2017 között célzott adathalász kampányt folytatott 144 amerikai és 176 más felsőoktatási intézmény és több mint 100 000 professzor e-mail fiókja ellen világszerte.
Az akciók eredményeként csak az amerikai egyetemekről mintegy 31,5 terabájtnyi, összesen 3,4 milliárd dollár értékű tudományos adathoz jutottak hozzá illegálisan, amelyet az iráni infrastruktúra és technológia fejlesztésére használtak fel. Válaszul az Iránt sújtó amerikai embargó ellen.
Ha ez így van, márpedig miért ne lenne így, hisz az adatok megbízható forrásból származnak, meddig tart egy lépéssel tovább menni és olyan dezinformációkat terjeszteni a közösségi médián keresztül az amerikai egyetemeken tanuló hallgatók körében, amelyek a palesztin-izraeli konfliktust Irán szája íze szerint értelmezi?
Nem kell különösebben szélsőségesnek lennünk, elég csak nem ismerni az elmúlt 100 év palesztin-izraeli történelmét/eseményeit, csupán jóhiszemű fiatalnak lennünk, és máris ott találjuk magunkat, hogy palesztin zászlókat lengetünk nem is sejtve, hogy önkéntelenül is egy nagyobb sötét sakkjátszma szánalmas fogaskerekei szerint cselekszünk.
Még egyszer mondom, nem tudom, hogy így van-e, de ahhoz, hogy elgondolkozzunk a kérdésen, érdemes egy pillantást vetnünk az elmúlt 10 év iráni titkosszolgálat történetére.
Az amerikai-izraeli informatikusok által 2010-ben kifejlesztett Stuxnet vírus pusztítása becslések szerint legalább 1000 iráni nukleáris centrifugát semmisített meg Natanzban, ami mintegy két évvel vetette vissza Teherán nukleáris programját. Ami tök jól hangzik, de ezek a lépések sohasem maradnak válasz nélkül.
Egész egyszerűen az iráni titkosszolgálat ujjászervezte magát, amelynek a feje továbbra is az Iráni Forradalmi Gárda, a középső szinten a különböző külkereskedelmi fedőcégek helyezkednek el, a lánc legalján pedig azok a hackerek és kiberbűnözők, akik a politikai indíttatású bomlasztó műveleteket hajtják végre. Mibe kerül pár palesztin-barát dezinformáció, amely egyszerre demoralizálja a nyugati társadalmat és Izrael ellen hangolja? Válaszul a Stuxnetért.
Az irániak listája pedig rendkívül hosszú.
Iráni műveletek
A Cylance Inc. 2022-es évi kutatása szerint az iráni kiberműveletek több mint 50 szervezetet érintettek 16 országban, köztük az Egyesült Államokban, Izraelben, Kínában, Szaúd-Arábiában, Indiában, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.
Az Egyesült Arab Emírségek kiberbiztonsági vezetője szerint az Izraellel való kapcsolatok normalizálását követően 2020-ban 250%-kal nőtt az Öböl-menti államot célzó kibertámadások száma.
Gondoljuk csak el, mit kell kiállni Szaúd-Arábiának az utóbbi időkben, hogy ő is rendezi Izraellel kapcsolatait. Főleg, hogy Irán nyíltan támadja az olajiparában kulcsszerepet játszó Aramcot, ahogy a katari RasGas olajtársaságot is.
És, hogy mik is ezek a kibertámadások pontosan? A legkülönfélébbek lehetnek, a lényeg a társadalmi, gazdasági bomlasztás és hogy ne lehessen egyértelműen bizonyítani a bűnösségüket, ezzel kerülve el a felelősségre vonás vagy a casus belli lehetőségét. Ezért a legkedveltebb módszerek a dezinformációs kampányok, az álhírek terjesztése, a bankok, közszolgáltatási intézmények elleni túlterheléses támadások (Denial of Service, DoS), adathalászat, adat-, személyiség-, DNA-lopások és a legrosszabb esetben a már említett kritikus infrastruktúra elleni támadások.
A különféle titkosszolgálatok hidegháborújában élnénk?
A lecke fel van adva rendesen.
Nemcsak a különböző országok elhárításának, de nekünk is, hogy képesek legyünk különbséget tenni információ és dezinformáció között. Ezért kell feltennünk a következő kérdéseket saját magunknak.
Az amerikai hallgatók valóban elvesztették a reális értékítéletüket vagy iráni dezinformációs támadás áldozataivá váltak?
Mi történik pontosan Jemenben? Mi ez a húszi-hiszti? A híradások csak azt felejtik el közölni, hogy Jemen már 50 éve orosz és kínai „felségterület”, a Báb el-Mandeb szoros pedig a legfontosabb nyugati közlekedési-kommunikációs útvonal.
Vajon mi történt ezzel az Északi Áramlat-2-vel?
Spanyolországban újraéledt Don Quijotével és Sancho Panzával a szokásos szélmalomharc vagy valami egészen újnak a főpróbáját láttuk a kritikus infrastruktúra elleni támadások terén? Jelenleg még egy semleges területen, vagy ahogy a titkosszolgálati zsargon hívja a könnyű célpontok ellen.
Érdemes figyelő szemünket a romániai elnökválasztásra is vetnünk, ahol szintén nem babra megy a játék.
A lényeg, hogy legyünk résen, mert hogy is mondta Rodolfo?
„Figyeljék a kezemet, mert csalok.”
Ez az írás eredetileg a Kalandos Közel-Kelet oldalán jelent meg. Kornéli Beáta további írásai itt olvashatóak.
dr. Kornéli Beáta összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
