Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtóérdeklődésre elmondta, hogy Izrael „számtalan” nyílt és titkos lépést tett az iráni atomprogram megakadályozására. Ugyanakkor nem cáfolta azokat a friss sajtóértesüléseket, amelyek szerint Donald Trump volt amerikai elnök korábban meggátolta Izrael egyik tervezett katonai csapását Irán ellen.
Mint arról lapunk is beszámolt, a New York Times értesülései szerint Izrael a Trump-éra végén komolyan fontolgatta egy masszív katonai művelet elindítását Irán nukleáris létesítményei ellen. A beszámoló állítja: Netanjahu kormánya bizalmasan kérte az Egyesült Államok támogatását – vagy legalább hallgatólagos beleegyezését – egy megelőző csapáshoz. Trump azonban végül nem engedélyezte a támadást, mert attól tartott, hogy egy izraeli hadművelet regionális háborút robbanthat ki, közvetlenül amerikai részvétellel.
Netanjahut a sajtótájékoztatón kifejezetten kérdezték erről a hírről, de nem tagadta annak tartalmát. Ehelyett hangsúlyozta:
„Izrael az elmúlt évek során megszámlálhatatlanul sok lépést tett – nyilvánosan és a színfalak mögött is – annak érdekében, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverhez jutását. Ez a fenyegetés nemcsak Izraelt, hanem az egész világ biztonságát érinti.”
Trump: „Nem siettem háborút indítani”
A Trump-adminisztrációhoz közel álló források szerint az amerikai elnök visszautasította a támadás lehetőségét, mivel úgy vélte, hogy egy izraeli csapásra adott iráni válasz könnyen amerikai katonai konfliktushoz vezethetett volna – különösen, ha az amerikai bázisokat is célba veszik. Trump inkább a diplomáciai megoldást szorgalmazta, és még a hivatali ideje vége felé is tárgyalásokat próbált kezdeményezni Iránnal.
A mostani jelentések szerint ezek az egyeztetések újraindultak, és a felek titkos előkészületeket tesznek egy esetleges második tárgyalási körre, amelynek helyszíne Róma lehet. Irán egyelőre nyitva hagyta a lehetőséget, és közben folytatja az urándúsítást – aggasztó szintre emelve az atomprogramját.
Izrael: ha kell, egyedül is lépünk
Netanjahu világossá tette, hogy Izrael nem fog habozni, ha úgy érzi, hogy Irán átlépett egy „vörös vonalat”.
„Soha nem engedjük meg, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson. Ha a világ nem lép, mi fogunk. Ez nem csak ígéret, hanem kötelesség is.”
Izrael a múltban már több alkalommal hajtott végre rejtett műveleteket Irán ellen – tudósok likvidálása, kibertámadások, vagy célzott robbantások formájában. A hírszerzési műveletek mellett most egy nyíltabb katonai fellépés lehetősége is napirenden van, főként amiatt, hogy Irán – a NAÜ szerint – néhány hónapra lehet az atomfegyver előállításához szükséges dúsított urán mennyiség elérésétől.
Irán diplomáciai térnyerése
Mindeközben Irán egyre szorosabb kapcsolatot épít ki Oroszországgal és Kínával, így próbálva ellensúlyozni az USA és Izrael nyomását. A három ország között katonai és gazdasági együttműködési megállapodások születtek, amelyek stratégiai súlyt adhatnak Teheránnak a tárgyalások során.
Egy esetleges izraeli–iráni háború kockázatai és a nemzetközi aggodalmak
A nemzetközi közösség egyre komolyabb aggodalommal figyeli a közel-keleti térségben kialakuló feszültségeket, különösen Izrael és Irán között. Szakértők szerint egy esetleges izraeli katonai csapás Irán ellen – főként az ország nukleáris létesítményeire – lavinaszerű következményekkel járhat.
Miért lenne különösen veszélyes ez a konfliktus?
- Regionális eszkaláció: Iránnak több szövetségese és úgynevezett „proxy” (helyettesítő) milíciája van a térségben, például a libanoni Hezbollah, a jemeni húszik, valamint síita milíciák Irakban és Szíriában. Egy izraeli támadásra válaszul ezek a szervezetek tömeges rakétatámadásokat indíthatnak Izrael ellen – akár egyszerre több fronton.
- Polgári célpontok veszélyben: A Hezbollah becslések szerint még mindig több mint ötvenezer rakétával rendelkezik, amelyek nagy része izraeli városokat is elérhet. Egy ilyen konfliktus során a civil lakosság is komoly veszélybe kerülne mindkét oldalon.
- Világpiaci hatások: Egy háborús helyzet súlyosan befolyásolná a globális gazdaságot is – különösen az olaj- és gázárakat. A Hormúzi-szoros, ahol a világ kőolaj-szállítmányainak jelentős része halad át, stratégiai célpont lehet egy háborúban.
- Diplomáciai megosztottság: Egy izraeli támadás valószínűleg megosztaná a nyugati országokat. Míg az Egyesült Államok valószínűleg támogatná Izraelt, több európai állam és nemzetközi szervezet inkább a diplomáciai megoldást szorgalmazná, és ellenezné a fegyveres fellépést.
A nemzetközi szereplők reakciói
- Az ENSZ, az EU és több nagyhatalom (például Kína és Oroszország) jelenleg is igyekszik visszaterelni a feleket a tárgyalóasztalhoz.
- Az Egyesült Államok próbálja egyensúlyban tartani Izrael biztonsági érdekeit és a regionális stabilitást, de egy egyoldalú izraeli támadás esetén Washington rendkívül nehéz diplomáciai helyzetbe kerülhet.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
