Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton bejelentette, hogy aláírta azt a nyilatkozatot, amely lehetővé teszi, hogy mintegy 4 milliárd dollárnyi katonai segély gyorsított eljárásban érkezzen meg Izraelbe. Rubio közleményében hangsúlyozta, hogy a január 20-án hivatalba lépett Trump-kormányzat már csaknem 12 milliárd dollár értékben hagyott jóvá fegyvereladásokat Izrael számára. Rubio szerint „Az Egyesült Államok minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, hogy teljesítse hosszú távú elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt, beleértve a biztonsági fenyegetések elleni védelmet is.”
Rubio szombati nyilatkozata azután került nyilvánossára, miután a Pentagon bejelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium engedélyezte közel 4 milliárd dollár értékű bombák, rombolókészletek és egyéb fegyverek eladását Izrael számára.
A kormányzat sürgősségi eljárásban értesítette a Kongresszust a fegyvereladásokról, ezzel megkerülve azt a hosszú ideje fennálló gyakorlatot, amely lehetőséget biztosít a Képviselőház Külügyi Bizottságának és a Szenátus Külügyi Bizottságának elnökei és rangidős tagjai számára, hogy áttekintsék az ügyletet, és további információkat kérjenek, mielőtt hivatalos értesítés érkezik a Kongresszushoz.
A pénteki bejelentések már a második alkalmat jelentették az elmúlt hetekben, amikor Donald Trump elnök kormányzata sürgősségi intézkedéssel gyorsított fegyvereladásokat hagyott jóvá Izrael számára.
A Biden-kormányzat korábban szintén alkalmazta ezt a rendkívüli hatáskört Izrael felfegyverzésére, anélkül hogy a Kongresszusnak lehetősége lett volna átvizsgálni az ügyletet.
A Trump-kormányzat visszavonta a fegyverexporttal kapcsolatos korlátozásokat
Hétfőn a Trump-kormányzat visszavonta azt a Biden-érában bevezetett rendeletet, amely előírta, hogy az Egyesült Államoknak jelentést kell készítenie azokról a potenciális nemzetközi jogsértésekről, amelyeket amerikai fegyverekkel felszerelt szövetségesei követhettek el, beleértve Izraelt is. Emellett az USA jelentős mértékben csökkentette külföldi humanitárius segélyezését is — írja a ynet.
Törékeny tűzszünet és elhúzódó feszültség Izrael és a Hamász között
A január 19-én létrejött Izrael–Hamász tűzszünet 15 hónapnyi harcot állított meg, és megnyitotta az utat a háború befejezéséről szóló tárgyalások előtt.
Az egyezmény révén 44 izraeli túsz szabadult ki Gázából, míg Izrael több, mint 2 000 palesztin foglyot és letartóztatott személyt engedett el.
A tűzszünet első szakaszának lejárta előtt néhány órával Izrael vasárnap hajnalban bejelentette, hogy elfogadja Trump különmegbízottja, Steve Witkoff javaslatát egy ideiglenes fegyverszünetről, amely a muszlim ramadán és a zsidó pészah időszakára szólna.
Izrael és a Hamász kölcsönösen vádolják egymást a tűzszünet megsértésével, ami kétségessé teszi az egyezmény második szakaszának végrehajtását. Ez a következő fogolycseréket, valamint a háború végleges lezárásához vezető további lépéseket is magában foglalná.