A Wall Street Journal szerint Izrael még ebben az évben nagyobb csapásokat tervezhet az iráni atomprogram ellen, és ehhez próbálja megszerezni a Trump-kormányzat támogatását.
Egy amerikai hírszerzési értékelés megállapította, hogy Izrael fontolóra veheti az iráni atomprogram elleni idei csapásokat – írta meg szerda este a Wall Street Journal és a Washington Post.
Támadás készül
A Washington Post konkrétabban fogalmazott, azt állítva, hogy Izrael azt tervezi, hogy 2025 első hat hónapjában megkísérel csapást mérni az iráni Fordow és Natanz nukleáris létesítményekre.
A két cikk egy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített vezérkarának hírszerzési igazgatósága és a Védelmi Hírszerző Ügynökség által készített, januárban közzétett jelentésen alapul. A Biden-kormányzat utolsó napjaiban készült értékelés azt állítja, hogy Izrael nagyszabású csapásokat fontolgat az iráni nukleáris létesítmények ellen, azzal a céllal, hogy kihasználja Irán meggyengülését.
A WSJ arról is beszámolt, hogy Izrael várhatóan sürgetni fogja a jelenlegi amerikai kormányt, hogy támogassa az elképzelést, mivel Donald Trump amerikai elnököt olyan személynek tekintik, aki potenciálisan csatlakozhatna a csapásokhoz.
Trump a múlt héten nemzetbiztonsági memorandumot írt alá az Iránnal szembeni „maximális nyomásgyakorlás” politikájáról.
Bár nem zárta ki az iráni atomprogram elleni izraeli csapások lehetőségét, előbb a diplomáciai módszert részesítette előnyben.
„Azok a hírek, amelyek szerint az Egyesült Államok Izraellel együttműködve miszlikre akarja robbantani Iránt, NAGYON TÚLZÓAK” – írta a múlt héten az amerikai elnök.
Különböző szcenáriók
Amerikai katonai források a WSJ-nek azt mondták, hogy az amerikai támogatás – többek között fegyverek formájában – nélkülözhetetlennek bizonyulna ahhoz, hogy Izrael sikeresen hajtson végre ilyen támadásokat.
A Washington Post két lehetséges támadást vázol fel: az egyik egy távolból végrehajtott támadás, az úgynevezett standoff-csapás, amely magában foglalja a levegőből indítható ballisztikus rakéták indítását az iráni légtéren kívülről; a második, vitathatatlanul kockázatosabb lehetőség szerint izraeli repülőgépek belépnek az iráni légtérbe, a nukleáris létesítmények közelébe repülnek, és BLU-109-es bunkerromboló bombákat dobnak le rájuk.
A Trump-kormányzat egyébként pont a múlt héten hagyta jóvá a BLU-109-esekhez való irányítórendszerek Izraelnek történő értékesítését.
Irán tovább növeli nukleáris képességeit
Emellett arról is beszámoltak, hogy Izrael aggódik az időablak miatt, mivel az iráni nukleáris képességek megállításának lehetősége egyre szűkül.
A Washington Post ugyanakkor hozzátette, hogy a hírszerzési értékelés szerint az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli támadás – a legjobb esetben is – csak hónapokkal, de talán hetekkel vetné vissza Teheránt. Azt is sugallta a cikk, hogy egy ilyen csapás arra ösztönözné Iránt, hogy folytassa a fegyverminőségű urándúsítást.
Trump a közelmúltban a New York Postnak adott interjújában kijelentette, hogy inkább aláírna egy olyan megállapodást Iránnal, mintsem hogy megtámadja az iszlám köztársaságot.
E gondolatokhoz csatlakozva Yakov Amidror volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó a WSJ-nek azt mondta, hogy Izrael érdekeit jobban szolgálna egy olyan új megállapodás, amelyben Irán beleegyezik atomprogramjának leépítésébe.
Ha ez nem sikerül, „Izraelnek fel kell lépnie Irán nukleáris projektje ellen”
– tette hozzá.