Trump szívesen megegyezne Iránnal

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Donald Trump amerikai elnök egy szombaton megjelent interjúban kijelentette, hogy szívesebben kötne megállapodást Iránnal, mintsem, hogy „a pokolba bombázza” az országot, és hozzátette, hogy Izrael sem hajtana végre csapást az iszlám köztársaság ellen, ha létrejönne egy megállapodás. Iráni vezetők kijelentették, csak a nemrég újraindított szankciós politika abbahagyása mellett hajlandók tárgyalni.

„Szeretnék megállapodásra jutni Iránnal. Ezt jobban szeretném, mint a pokolba lebombázni”

– mondta pénteken a New York Postnak az Egyesült Államok elnöke az Air Force One fedélzetén.

„Nem akarnak meghalni. Senki sem akar meghalni.”

„Ha megkötnénk az alkut, Izrael sem bombázná le őket”

– jósolta, bár azt is mondta, hogy nem fog tárgyalni Teheránnal a lehetséges megbeszélésekről.

Donald Trump a múlt héten tagadta, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai csapást tervezne Irán ellen, ehelyett azt mondta, hogy új nukleáris megállapodást akar kötni Teheránnal, és hogy a potenciális paktummal kapcsolatos munkát azonnal meg kell kezdeni.

„Bizonyos okokból nem szívesen mondom el, hogy mit fogok tenni. Tudják, ez nem volna szép” – mondta Trump a Postnak. „Elmondhatnám, hogy mit kell mondanom nekik, és remélem, hogy úgy döntenek, hogy nem fogják megtenni azt, amin jelenleg gondolkodnak. És szerintem tényleg örülni fognak”.

“Irán megsemmisülne, ha megpróbálna megölni” – Teheránt is megfenyegette Trump

Az elnök utasításokat hagyott a tanácsadóinak, hogy semmisítsék meg Iránt, ha az merényletet követ el ellene. Mutatjuk a további részleteket!

Az interjú éppen akkor került nyilvánosságra, amikor a brit Telegraph című napilap arról számolt be, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda  parancsnokai közölték Irán legfelsőbb vezetőjével, Ali Khamenei ajatollahhal, hogy

Teheránnak nukleáris fegyverekre van szüksége a Nyugat „egzisztenciális fenyegetéseivel” szemben.

A parancsnokok állítólag arra kérték az ajatollahot, hogy vonja vissza az atomfegyvereket tiltó, régóta fennálló fatvát, vagyis vallási rendeletet, miután Trump novemberi elnökválasztási győzelme óta a korábbi amerikai kormánytól eltérő fordulatot tett.

„Soha nem voltunk még ennyire sebezhetők, és lehet, hogy ez az utolsó esélyünk, hogy megszerezzük [az atomfegyvert], mielőtt túl késő lenne”

– idézte az egyik tisztviselőt a The Telegraph.

Maszúd Pezeshkian iráni elnök, egy nappal azután, hogy Trump új megállapodásra szólított fel tovább tagadta, hogy országa atomfegyver létrehozásán munkálkodik. A fatvát megjegyezve Pezeshkian azt mondta, hogy Teherán nem törekszik atombomba előállítására, mert

„ártatlan emberek lemészárlása nem elfogadható az Iráni Iszlám Köztársaság doktrínájában”.

Khamenei pénteken úgy fogalmazott, hogy ha Washington „fenyegeti” Irán biztonságát, Teherán „viszonzásul megfenyegeti azt”, és hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások „nem intelligensek, bölcsek vagy tisztességesek”, miután Trump felvetette az atomtárgyalások ötletét.

Khamenei megjegyezte, hogy Trump előző ciklusában egyoldalúan visszalépett egy korábbi atomalkutól, amelynek értelmében Irán drasztikusan korlátozta urándúsítását és az anyagból álló teljes készletét, cserébe az ország gazdaságát ellehetetlenítő szankciók feloldásáért.

A Postnak adott interjújában az amerikai elnök azt is elárulta, hogy telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz vezetővel, hogy megpróbálja lezárni az ukrajnai háborút.

Azt mondta, hogy „jobb, ha nem mondja meg”, hányszor beszélt a két vezető, de megjegyezte, hogy szerinte orosz kollégáját „igenis érdekli” az évek óta tartó háború halálos áldozatainak száma.

„Putyin azt akarja, hogy ne haljon meg több ember” – mondta Trump a New York Postnak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap kijelentette, hogy „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem tudja a Putyin és Trump közötti beszélgetésről szóló híreket – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Pénteken Trump azt mondta, hogy valószínűleg a jövő héten találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy a háború befejezéséről tárgyaljanak.

Egy új Közel-Kelet: Szaúd-Arábia léphet Irán helyébe

Nagy a sürgés-forgás a Közel-Keleten, a szíriai rezsim bukása az erőviszonyok komoly átrendeződését eredményezheti. De ki lehet a nyertes és ki a vesztes?

“Trump szívesen megegyezne Iránnal” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Egy atomalku Iránnal (teljes ellenőrzést beleértve) abszolút szükséges, de nem elégséges! Az iráni rezsim állandó bajt és háborús állapotokat okoz a régióban atombomba nélkül is. A rezsimet, ami a saját lakosságot is terrorizálja, semlegesíteni kell, leginkább leváltani és normális állapotokat teremteni ebben az országban. A "normálist" idézőjelben kell érteni, mert az abszurd vallási fanatizmus jelen van a lakosság nagy részében az ajatollah-rezsim nélkül is.

    Sokan beszélnek politikai iszlámról, ami az egyre növekvő bajokat okozza világszerte. Ez régen talán releváns gondolat volt, sokan a muzulmán világban csak az iszlám felfogású istenhitet gyakorolták. (Bár ez is sántít, az iszlám mindig is hódító volt, vallási alapon is.) De valamikor a 20. század során az iszlám (általában) és a politikai iszlám közti határ elmosódott ill. eltünt. Az iszlám rezsimeknek világszerte politikai/hatalmi céljai vannak, a sok-sok ilyen jellegű szervezet és mozgalom már nem a vallással foglalkozik, hanem befolyás, hatalom és dominancia megszerzésével – aminek érdekében sikeres agymosást és radikalizálást folytatnak a hívek milliárdos táborában. Muzulmán testvériség, ISIS, hamasz, Hezbollah, Al kaida, afrikai dzsihadista terrocsoportok és társaik – már szinte számon tartani is nehéz a névsort. A hatást láthatjuk az Európába özönlött muzulmán milliók alapállásán és tevékenységén is.
    Persze ez a kép nagyon nyers és általánosított. Nem minden mzulmán hitű dzsihadista és iszlám-fundamentalista. De a trend egyértelműen érzékelhető. A remény egy iszlám reformációra (neagyjisten felvilágosodásra) egyre soványabb és a dolog egyre valószínűtlenebb. Sok jót ne várjunk…