A Neshama TV „50 perc” című műsorának legutóbbi adásában Szalai Kálmán vendégei, Nemes Dániel kiberbiztonsági szakértő és Seres Attila újságíró beszélgettek a Gázában életbe lépett tűzszünet következményeiről.
A beszélgetés során komoly véleménykülönbségek bontakoztak ki arról, hogy a gázai tűzszüneti megállapodás hosszú távon Izrael biztonságát szolgálja-e, vagy éppen ellenkezőleg, veszélybe sodorja azt. Szó esett a túszok helyzetéről, a Hamász jövőjéről, valamint Donald Trump vitatott kitelepítési javaslatáról is.
Taktikai lépés vagy kényszerű megállapodás?
A január közepén kötött tűzszünet három szakaszból áll. Az első fázisban 33 izraeli túsz, köztük nők, gyermekek, idősek és súlyosan sérült foglyok szabadulnak ki, míg Izrael 150-200 palesztin terroristát enged el, köztük olyanokat is, akik súlyos gyilkosságokat követtek el.
Nemes Dániel szerint a megállapodás komoly biztonsági kockázatokat hordoz:
„Ez egy méltatlan és hosszú távon nagyon veszélyes megállapodás. Egyértelmű, hogy a civilizált világnak az lenne az érdeke, hogy a Hamász eltűnjön a Gázai övezetből, de ehelyett időt nyerhet az újjászerveződésre és újabb támadások előkészítésére.”
Ezzel szemben Seres Attila úgy véli, hogy a tűzszünet Izrael számára is tartogathat előnyöket.
„Izrael minden konfliktushelyzetben a túlélésre és az előny szerzésére törekszik. Netanjahu nem menne bele egy olyan tűzszünetbe, amely kizárólag hátrányos lenne számunkra.
Ez a lépés hosszú távon akár előnyt is jelenthet, mert a jelenlegi körülmények között Izrael politikai és katonai szempontból is előnyösebb helyzetbe kerülhet.”
– mondta.
A két szakértő eltérő nézőpontja is mutatja, hogy a tűzszünet megítélése korántsem egyértelmű: míg egyesek stratégiai időhúzásként látják, mások tudatos izraeli lépésként értékelik.
A teljes műsor itt tekinthető meg:
Túszok kontra terroristák: milyen árat fizet Izrael?
A műsor egyik legérzékenyebb kérdése az izraeli túszok és a palesztin terroristák cseréje volt. A Hamász által fogvatartott civilekért cserébe Izrael olyan rabokat enged el, akik több izraeli élet kioltásáért felelnek.
Nemes Dániel szerint ez a csere aránytalan és veszélyes:
„Ez a csere nem nevezhető igazságosnak. A túszok fogvatartása önmagában is háborús bűncselekmény, és most olyan terroristákat engedünk el, akik emberek tucatjait gyilkolták meg.”
Seres Attila viszont emlékeztetett arra, hogy Izrael korábban is hozott hasonló döntéseket.
„Ne felejtsük el, hogy néhány évvel ezelőtt Gilad Salit egyetlen izraeli katonáért 1027 palesztin foglyot engedtek szabadon. Akkor is voltak aggályok, de Izrael mindig a túlélés logikáját követi.
Ha most egy hasonló helyzetben újabb túszokat sikerül kiszabadítani, az már önmagában is egy fontos eredmény.”
A beszélgetés során felmerült az is, hogy a Hamász által fogvatartott túszok között külföldi állampolgárok is vannak, akiket saját kormányaik kevésbé próbálnak kiszabadítani. Nemes Dániel szerint ez jól mutatja a nemzetközi közösség kettős mércéjét:
„Amikor a terroristák később európai vagy amerikai célpontokat támadnak meg, ezek az országok akkor fogják megérezni ennek a döntésnek a valódi súlyát.”
Trump javaslata
A műsor egyik legvitatottabb témája Donald Trump javaslata volt, amely szerint a gázai lakosságot ideiglenesen más arab országokba kellene költöztetni, hogy az övezet újjáépíthető legyen.
Seres Attila szerint az ötlet racionális lehet: „Gáza jelenleg lakhatatlan, és hosszú távon nem is látszik olyan megoldás, amely biztosítaná a normális életfeltételeket. Ha a palesztinok egy része ideiglenesen más országokba költözne, az lehetőséget adna az övezet rendezett újjáépítésére.”
Nemes Dániel azonban komoly aggályokat fogalmazott meg a javaslattal kapcsolatban.
„Függetlenül attól, hogy milyen politikai vagy katonai célokat szolgálna, egy ilyen lépés súlyos morális kérdéseket vetne fel.
Izrael a Közel-Kelet egyetlen demokráciája, és nem lehet egy népcsoportot tömegesen kitelepíteni, még akkor sem, ha ezt ideiglenes intézkedésként próbálják beállítani.” – mondta.
Új konfliktuszóna?
Miközben Gázában tűzszünet van érvényben, Izrael másik fronton, Júdea és Szamáriában (Ciszjordániában) terrorelhárító műveleteket folytat.
Nemes Dániel szerint Irán és Katar most ebben a térségben próbálja megerősíteni befolyását.
„Irán és Katar elvesztette Gázát katonai értelemben, így most Ciszjordániában próbálják megerősíteni befolyásukat”
– magyarázta.
Seres Attila pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet nemcsak Izrael számára jelent kihívást:
„Nemcsak Izraelnek érdeke a terroristák felszámolása, hanem a Palesztin Hatóságnak is, hiszen a Hamász a saját hatalmukat is fenyegeti.”
Hogyan tovább?
A műsor végén a szakértők egyetértettek abban, hogy a tűzszünet aligha lesz hosszú életű. A következő hetekben eldől, hogy a Hamász az időt újjászerveződésre használja-e fel, vagy valóban elindulhat egy tartós békefolyamat.
„Ez a tűzszünet a konfliktus természetéből adódóan előbb-utóbb véget ér, de hogy milyen formában, az még kérdéses”
– zárta a beszélgetést Szalai Kálmán.
A következő hónapokban kiderül, hogy a megállapodás valóban a béke felé vezet-e, vagy csak egy újabb szünetet jelent a harcokban.
