Nem lesz olcsó: harmincezer milliárd forintba kerülhet Gáza újjáépítése?

A tűzszüneti megállapodás életbe lépésével egyre több kérdés merül fel a Gázai övezet újjáépítésével kapcsolatban – írja a The Jerusalem Post.

Kérdés például, hogy mikor kezdődnek az újjáépítési munkálatok, és mekkora lesz az izraeli részvétel a nemzetközi erőfeszítésekhez képest. Ki fogja mindezt kifizetni, és hogyan fog részt venni benne a Palesztin Hatóság, amelynek nincs pénze, miközben a Gázai övezetet még mindig a Hamász irányítja? Milyen mechanizmus lesz érvényben a Gázai övezetbe érkező áruk és nyersanyagok minőségének és mennyiségének vizsgálatára, és még sok más kérdés.

Mint arról a Neokohn is beszámolt, eközben az Egyesült Államok a Gázai övezet újjáépítése érdekében egyfajta lakosság-áttelepítési lehetőségét fontolgat. Az NBC szerint az egyik ország, amely a gázaiak ideiglenes befogadására szóba került, Indonézia, de a palesztinok vonakodnak egy ilyen ötlet megvalósításától ,ugyanis attól tartanak, hogy ez lenne az első lépés a palesztinok kiűzésére.

A The Jerusalem Post által idézett elképesztő ENSZ-becslés szerint a Gázai övezet újjáépítési munkálatai 80 milliárd dollárba (31 ezer milliárd forintba) kerülne.

Az ENSZ szerint a különösen magas költségek abból adódnak, hogy a Gázai övezetben az épületek mintegy 69%-a (több mint 170 ezer) megsemmisült, beleértve a lakóegységek mintegy 90%-át.

Még az újjáépítés előtt 42 millió tonna, a bombázások következtében keletkezett törmeléket kell eltakarítani.

Csak ez a folyamat várhatóan 1,2 milliárd dollárba fog kerülni, és az ENSZ tavaly áprilisi értékelése szerint a törmelék eltakarítása 14 évig (!) tarthat.

„A Hamász nagyon kiterjedt mértékben használta a polgári infrastruktúrát. Ennek célja az volt, hogy leplezze a kiterjedt alagúthálózatot, amely magában foglalja a tranzit-, valamint a tárolásra használt és támadó alagutakat. Az aknák egyes bejáratai köz- és civil létesítményeken keresztül vezettek, és természetesen a mozgalom vezető tagjainak otthona alatt – kockáztatva a közelben élő civilek életét. Ennek oka, hogy a nemzetközi jog szerint minden alagút-infrastruktúra legitim katonai célpontnak minősül” – magyarázta Dr. Ido Zelkovitz, a Jezréel-völgyi Akadémiai Főiskola közel-keleti tanulmányok programjának vezetője a Globesnek.

Ki fogja irányítani Gázát?

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Palesztin Statisztikai Hivatal 2024 októberében végzett elemzése szerint a Gázai övezetben 2023 októbere és 2024 szeptembere között az átlagos munkanélküliségi ráta 79,7% volt, míg Júdea és Szamáriában 34,9%. A GDP Júdeában és Szamáriában (Ciszjordániában) októberben 21,7%-kal csökkent 2023 októberéhez képest, a Gázai övezetben pedig 84,7%-kal.

A Palesztin Hatóság előtt álló számos gazdasági kihívás ellenére Rámalláh kijelentette, hogy befejezte a Gázai övezetért való “teljes felelősségvállalás” előkészületeit, beleértve az olyan alapvető szolgáltatások, mint a víz- és áramszolgáltatás helyreállítására tett kezdeti lépéseket – „a gázai önkormányzattal és a dzsabaljai önkormányzattal összehangoltan, valamint az »Arab Nemzetközi Bizottság Palesztina Rehabilitációjáért« nevű szervezettel együttműködve”.

Mindezt annak ellenére, hogy a Hatóság nem részese a nemrég életbe lépett megállapodásnak, és nem ígérték meg neki a Gázai övezet feletti ellenőrzést.

Dr. Zelkovitz szerint „Rámalláh 2007 óta semmilyen befolyással nem rendelkezik a Gázai övezet mindennapi életére, sőt az elmúlt években fokozatosan csökkentette a juttatások kifizetését az ott maradt embereinek. A Gázai övezet gazdasági életének irányításával kapcsolatos terhek nagy része a Hamász-rezsimre hárult, amely ezt hatalmi bázisának bővítésére használta fel, mivel a Hamász lett a legnagyobb munkaadó a Gázai övezetben.

Ők ellenőrizték a közszférát, és létrehozták a gazdagok új osztályát, akik a mozgalomhoz fűződő politikai kapcsolatoknak köszönhetően szereztek vagyont, és élvezték a médiából és a magánkereskedelemből származó jövedelmeket.”

Amit Jagur alezredes, az IDF Tervezési Igazgatóságának volt vezetőhelyettese szerint a Palesztin Hatóság várhatóan külföldi segélyt fog kérni, és így állandósítja a fennálló helyzetet. 

„A Palesztin Hatóság meg akarja győzni a világot arról, hogy van lehetőség egy palesztin állam létrehozására, míg a Hamász arra törekszik, hogy a Gázai övezet ellenőrzésével véget vessen a háborúnak. Attól tartok, hogy a libanoni Hezbollah-modell a Gázai övezetben is kialakul, mert ez mindenkinek kényelmes lesz.

A Palesztin Hatóság úgy fog mutatkozni, mintha ő irányítaná a Gázai övezetet, mert megérti, hogy erre van szükség egy életképes állam képének érdekében, miközben a Hamász de facto ellenőrizni fogja a területet.”

– mondta.

Neomi Neumann a Washington Intézet vendégkutatója és az Izraeli Biztonsági Szolgálat (Sin Bét) kutatási részlegének korábbi vezetője egy 2024 májusában megjelent cikkében azt írta, hogy a Palesztin Hatóság külső adósságállománya a bankokkal, nyugdíjkifizetésekkel és szolgáltatókkal szemben 5,4 milliárd dollár. Ezt az adósságot a háború alatt havi 110-125 millió dolláros deficit táplálja, szemben a nyugalmi időkben tapasztalt 50 millió dollárral. Az egyik megoldás, amit Rámalláhban találtak, a Palesztin Hatóság 145 000 alkalmazottjának, köztük a biztonsági apparátusnak a fizetésének 30-50%-os csökkentése, ami azonban ösztönözheti a biztonsági erők tagjait a terrorszervezetekhez való csatlakozásban és erősítheti a Hamász hatalmát.

Komoly kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy ki lesz a 89 éves Mahmúd Abbász (Abu Mazen), a Palesztin Hatóság elnökének utódja. Husszein al-Sejk PFSZ-főtitkár és Majed Faraj általános biztonsági főnök tűnnek ki lehetséges jövőbeli vezetőként, de Dr. Zelkovitz megjegyzi, hogy a palesztin terroristák szabadon bocsátása az alku részeként azonban újrakeverheti a lapokat.

„Marwan Barghouti esetleges szabadon bocsátása átbillentheti a mérleg nyelvét, mivel ő élvezi a legszélesebb népi támogatást. A háborút követő napon várhatóan olyan kiszorított személyiségek, mint Mohammad Dahlan is jelentős szerepet vállalnak majd a Gázai övezet újjáépítésében” – mondta.

Jagur alezredes arra a következtetésre jut, hogy Izraelnek van oka aggódni a Palesztin Hatóság meggyengülése miatt. 

„A közvélemény-kutatások szerint a Hamász népszerűsége Júdeában és Szamáriában meghaladja a Gázai övezetben tapasztalható népszerűségét. A Palesztin Hatóság működött Dzsenínben, amíg tartott a fegyverszünet a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal. Más szóval elfogadták a militánsok hatalmát” – tette hozzá az alezredes.