Írország hivatalosan is csatlakozik Dél-Afrika Izrael elleni népirtási ügyéhez a Nemzetközi Bíróságon. A lépés az Izrael és Írország közötti, már amúgy is feszült kapcsolatok közepette történik.
Írország hivatalosan is csatlakozott Dél-Afrika Izrael elleni népirtási peréhez – erősítette meg kedden a Nemzetközi Bíróság (ICJ).
A CNN által idézett sajtóközleményben az ICJ közölte, hogy hétfőn Írország lett a legutóbbi ország, amely beavatkozást kért az ügybe, csatlakozva Nicaraguához, Kolumbiához, Mexikóhoz, Líbiához, Bolíviához, Törökországhoz, a Maldív-szigetekhez, Chiléhez, Spanyolországhoz és a Palesztin Hatósághoz.
Mint ismert, Dél-Afrika 2023 decemberében nyújtotta be az ügyet Izrael ellen az ICJ-nél, azzal vádolva Izraelt, hogy a gázai támadások során megsértette a népirtás elleni egyezményt.
2024. január 26-án az ICJ megállapítást hozott Dél-Afrika ügyében, amelyben kimondta, hogy Izraelnek mindent meg kell tennie a gázai népirtás megakadályozására, és „azonnali” intézkedéseket kell hoznia a segélyek biztosítására. Nem kötelezte azonban Izraelt a gázai háború leállítására.
Írország mostani lépése a két ország közötti, már amúgy is feszült kapcsolatok közepette történik, annak okán, hogy Írország élesen bírálja Izraelt a gázai háború kezdete óta.
Tavaly áprilisban Simon Harris miniszterelnök a megválasztása utáni első beszédében nem említette a Hamász által fogva tartott túszokat, ami az izraeli külügyminisztérium bírálatát váltotta ki.
Később Harris bírálta a Hezbollah elleni izraeli csapásokat is, azzal vádolva Izraelt, hogy „a nemzetközi jogot semmibe veszi, és figyelmen kívül hagyja a hadijogot”.
Októberben Harris sürgette az Európai Uniót, hogy „vizsgálja felül kereskedelmi kapcsolatait” Izraellel, miután a Knesszet úgy döntött, hogy törvényt fogad el az UNRWA, az ENSZ „palesztin menekültekért” felelős szervezet tevékenységének betiltásáról.
A múlt hónapban Gideon Száár izraeli külügyminiszter bejelentette, hogy bezárják Izrael írországi nagykövetségét, azzal vádolva Írországot, hogy delegitimálja és dehumanizálja Izraelt, valamint kettős mércét alkalmaz Izrael és a Hamász konfliktusának során a zsidó állam ellen.
Válaszul Michael Higgins ír elnök azt mondta, hogy Izrael vádjai, miszerint az írek antiszemiták, „durva rágalmazás”, miközben azt állította, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök „a nemzetközi jog megannyi részét megszegi, és megsértette Libanon, Szíria szuverenitását, és Egyiptomban szeretne telepeket létrehozni”.


Érdekes, hogy a "beszállók" zöme spanyol ajkú ( Spanyolorszát kivéve dél-amerikai volt spanyol gyarmat), valamint muszlim országok (ez utóbbi valójában nem meglepetés). Ezek, Délafrikával együtt a múlt sérelmeiben élnek, amit Izraelre vetítenek ki. Írország is ezt teszi, mint volt angol "gyarmat". Talán a jelennel és a jövővel kellene foglalkozni, az produktívabb. Ja, és fel kellne már nőni…
Ne tévesszük össze a Nemzetközi Büntető Bíróságot (ICC) a Nemzetközi Bírósággal (ICJ). Mindkét bíróság székhelye a hollandiai Haag (Hága), de amig az ICJ az ENSZ egyik fő szerve (alakult 1946-ban), az ICC (alakult 2002-ben, a Római Statutum alapján) egy nemzetközi bíróság, ami független az ENSZ-től, és a résztvevő országok ügyei felett ítélkezhet.
Van azért jelenleg azonos vonás is köztük, mégpedig ezek jelenlegi vezetőinek személyei. Az ICJ főembere Karim Khan, az ICC vezetője egy Abdulqawi Yusuf nevű. A nevek önmagukért beszélnek.
No, ezektől kellene pártatlanságot és objektivitást elvárni az Izrael-palesztin konfliktust illetően. A választás annak a görcsös iparkodásnak a jegyében esett ezekre, hogy kontraszelekció alapján bizonygassák a "nemzeközi szervek", hogy mentesek a rasszizmustól és egyéb hátrányos megkülönböztetéstől. Ez a woke szemlélet és a félrement liberalizmus manapság kierőltetett jelenségének megnyilvánulása. Jellemző az ENSZ-re is. 🙁
Varsó 1943 = Gáza 2025 = népírtás
Na ugye, jó a matek