Tovább folyik a Haníje elleni merénylet modus operandija körüli iszapbirkózás.
A kezdeti pokolgépes forgatókönyv után a Tasnim iráni hírügynökség ma délben már újra a rakétatámadás szcenárióját vette elő.
Ennek a kommunikációs szlalomnak politikai, hírszerzési és presztizsvédelmi okai is vannak.
Magamtól csupán a következőket tenném hozzá.
1. A képen ami bejárta a világsajtót nem csupán egy szoba, hanem egy egész lakrész van letakarva álcázóhálóval. Egy vállról indítható rakéta kumulatív töltete az energiáját előre, a rakéta repülési irányába koncentrálja és erre fejti ki a hatását.
Ergo a külső falaknak okozott kár a becsapódás pontján kívül nem jelentős.
2. A képet felnagyítva jelentős mennyiségű törmeléket látunk az épületen kívül. Ez a tény egy belülről kifelé haladó robbanásra utal, vagyis a pokolgépes változatot erősíti meg.
Bármilyen kívűlről befelé ható erő a törmeléket befelé, a lakrész belseje felé löki.
A megállapításaimra az egyik lehetséges ellenérv az lehet, hogy ha a rakéta termobárikus (vagy akár hagyományos repesz) és nem kumulatív robbanófejjel volt felszerelve, akkor a robbanás a szobában történt és a lökéshullám belülről kifelé terjedt.
Ennek viszont ellentmond a szomszédos szobában tartózkodó és a merényletet sértetlenül túlélő testőr beszámolója, ami szerint a robbanást először menydörgésnek hitte.
Ebből arra lehet következtetni, hogy nem rakétáról, hanem egy relatíve kis méretű pokolgépről lehet szó amit úgy helyeztek el, hogy az áldozatát biztosan megölje, de másokban ne tegyen kárt.
De mindez persze csak spekuláció.
A végleges válaszra még várnunk kell.
