Új csúcspontra jutott az Izrael és az Egyesült Államok közti feszültség, minek utána az USA nem élt vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata ellen, amely követeli Izraeltől a gázai hadműveletek teljes beszüntetését a ramadán alatt, és felszólít ugyan a túszok szabadon bocsátására, de azt nem határozza meg a tűzszünet feltételeként. Jeruzsálem szerint az amerikai döntés árt a háborús erőfeszítéseknek, és aláássa a túszok kiszabadítására tett kísérleteket.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök hétfőn lemondta vezető tanácsadóinak tervezett washingtoni útját, akik abból a célból utaztak volna az Egyesült Államokba, hogy megvitassák a gázai Rafah városában tervezett offenzíva terveit, azt követően, hogy az Egyesült Államok tartózkodott attól, hogy vétójogával megakadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának Oroszország és Kína által támogatott határozatát, amely tűzszünetet követelt anélkül, hogy azt a túszok szabadon bocsátásához kötné.
A miniszterelnöki hivatal közleményében Izrael azt mondta, hogy az amerikai döntés árt a Hamász elleni háborús erőfeszítéseknek, és aláássa a túszok kiszabadítására tett kísérleteket.
A nyilatkozat „egyértelmű visszalépésnek nevezte a döntést a Biztonsági Tanácsban a háború kezdete óta következetesen képviselt amerikai állásponttól”, és olyan döntésnek, amely
„reményt ad a Hamásznak, hogy a nemzetközi nyomás lehetővé teszi számukra, hogy tűzszünetet érjenek el túszaink szabadon bocsátása nélkül”.
Erre reagálva John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője újságíróknak nyilatkozott:
„Nagyon csalódottak vagyunk, hogy nem jönnek el Washingtonba, hogy lehetővé tegyék számunkra, hogy teljes körű beszélgetést folytassunk az életképes alternatívákról a rafahi terepen való bevonulással szemben”.
Kirby ugyanakkor kijelentette, hogy a szavazás „nem jelent változást a politikánkban”, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok tartózkodott, mert a szöveg nem ítélte el a Hamászt.
„Ez egy nem kötelező érvényű határozat, így egyáltalán nincs hatása arra, hogy Izrael továbbra is a Hamász ellen fordulhat” – mondta Kirby. Úgy tűnik, ezt az álláspontot Dél-Korea és más tagok is osztják.
Algéria, Málta, Mozambik, Sierra Lione vitatta ezt az értelmezést. Tekintettel azonban arra, hogy az Egyesült Államok megakadályozhatja, hogy a tagok szankciókkal próbálják sújtani Izraelt, amiért nem tartja be a határozatot, Washington értelmezése nagyobb súlyúnak tűnik.
Netanjahu nem sokkal a szavazás előtt figyelmeztett, hogy lemondja Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó és Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter washingtoni látogatását, ha az Egyesült Államok nem él az ENSZ BT 2728-as határozatával kapcsolatos vétójogával.
A két magas rangú tanácsadó azért utazott volna az amerikai fővárosba, hogy meghallgassa az amerikai javaslatokat a gázai humanitárius segítségnyújtás kiterjesztésére és egy nagyobb IDF szárazföldi művelet alternatíváira Rafahban, ahol a Hamász négy zászlóalja állomásozik.
Az utazást Joe Biden amerikai elnök kérésére tervezték, miután a múlt héten felhívta Netanjahut.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta azt a határozatot, amely azonnali tűzszünetet követel Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben, valamint az összes túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, de az előbbit nem tette az utóbbitól függővé.
Az Egyesült Államok tartózkodott a szavazáson, így a háború októberi kezdete óta első ízben sikerült elfogadtatni a tűzszüneti követelést.
A Tanács fennmaradó 14 tagja megszavazta a határozatot, amelyet a testület 10 választott, nem állandó tagja javasolt.
Washington a Gázai övezetben közel hat hónapja tartó háborúban korábban ellenezte a tűzszünet szót, és vétójogát felhasználva blokkolta a korábbi határozatokat.
Az állásfoglalás „azonnali tűzszünetet követel a ramadán hónapra, amelyet minden fél tiszteletben tart, és amely tartós, fenntartható tűzszünethez vezet, valamint követeli az összes túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását”.
A Biztonsági Tanács határozata továbbá „hangsúlyozza, hogy sürgősen ki kell terjeszteni a humanitárius segítségnyújtás áramlását és meg kell erősíteni a polgári lakosság védelmét a Gázai övezet egész területén, és ismételten követeli a humanitárius segítségnyújtás széles körű biztosítása előtt álló valamennyi akadály megszüntetését”.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azzal érvelt, hogy a Biztonsági Tanácsban elfogadott határozat értelme az, hogy a gázai tűzszünetnek része kell, hogy legyen a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás – holott a szöveg nem ezt mondta ki.
Franciaország üdvözölte a határozatot, ENSZ-nagykövetének tweetjében azt írta, hogy „itt az ideje, hogy tűzszünetet és az összes túsz szabadon bocsátását, valamint teljes körű humanitárius hozzáférést és tömeges segélyezést követeljünk Gázának”.
A szavazást követően Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsot bírálta, amiért szerinte „olcsó számára az izraeli vér”.
„Egyrészt a határozat kimondja, hogy a civilek túszul ejtése sérti a nemzetközi jogot, másrészt viszont – annak ellenére, hogy tudják, hogy a Hamász nem fog hallgatni a felhívásukra és nem fogja elengedni a túszokat – tűzszünetet követelnek”
– mondta Erdan a testülethez intézett megjegyzéseiben.
Az, hogy a tanács a túszok szabadon bocsátásától teszi függővé a tűzszünetet, „nemcsak hogy nem segít, de aláássa a szabadon bocsátásukra irányuló erőfeszítéseket”. Káros ezekre az erőfeszítésekre, mert
reményt ad a Hamász terroristáinak, hogy tűzszünetet kapnak a túszok szabadon bocsátása nélkül is”
– tette hozzá.
Joav Gallant védelmi miniszter, aki jelenleg hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, szintén foglalkozott az ENSZ határozatával, és „botrányosnak” nevezte azt. Azt mondta, hogy
Izraelnek „nincs erkölcsi joga leállítani a háborút Gázában, amíg nem adják vissza az összes túszt”.
„Ha nem érünk el egyértelmű és abszolút győzelmet Gázában, az közelebb hozhat egy háborút északon” – mondta, és hozzátette, hogy Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott megbeszélésén megvitatja „a Hamász-rezsim megsemmisítésének és a túszok hazatérésének fontosságát”.
Benny Ganz, háborús kabineti miniszter azt mondta, hogy Izraelnek
„erkölcsi kötelessége folytatni a harcot, amíg a túszokat vissza nem adják, és a Hamász fenyegetését meg nem szüntetik, és ezt fogjuk tenni”.
Ugyanakkor bírálta Netanjahu döntését, hogy lemondta a Dermer-Hanegbi utazást, mondván, hogy nemcsak a küldöttségnek kellett volna elindulnia az Egyesült Államokba, hanem
„jó lett volna, ha a miniszterelnök maga utazik az Egyesült Államokba, és közvetlen párbeszédet folytat Biden elnökkel és magas rangú tisztviselőkkel”.
Netanjahu hivatala válaszul közölte, hogy „elutasította a javaslatot”.
Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter szintén azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy árt a túszok hazatérésére irányuló erőfeszítéseknek, és döntése, miszerint nem vétózza meg a határozatot, „a Hamász kezére játszik”.
„Izrael Állam nem áll meg addig, amíg a Hamász teljesen meg nem semmisül, és a túszokat vissza nem adják”
– tette hozzá Szmotrich, aki szerint
„Nem ez az első eset, hogy egy izraeli kormánynak az amerikai kormány álláspontjával ellentétes döntéseket kellett hoznia”.
A Hamász még mindig 139 túszt tart fogva az október 7-i mészárlása óta, amelynek során terroristák ezrei törtek be Izraelbe, mintegy 1 200 embert megölve és 253, többségében civilt, túszul ejtve.
