Miután hosszú ideig Írországot tartották az Izraellel szemben legellenségesebb európai országnak, úgy tűnik, hogy a szocialista-munkáspárti koalíció által irányított Norvégiának sikerült átvennie a helyét és elnyernie a kétes címet. Izrael és Norvégia jelenleg kapcsolatuk történetének legsúlyosabb diplomáciai válságában van.
Az országok közötti válság középpontjában Espen Barth Eide munkapárti norvég külügyminiszter áll, aki egy sor igen kemény kijelentést tett Izraellel szemben. Az Izrael és a palesztinok közötti válsággal foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozón Kairóban, két héttel a gázai háború kitörése után Eide volt az egyetlen nyugati külügyminiszter, aki elítélte Izraelt, és nem szólított fel a túszok szabadon bocsátására.
Eide három alkalommal is Oroszországhoz hasonlította Izraelt, és azt mondta, hogy Európa hitelét veszti, ha nem ítéli el Izraelt ugyanazokért a dolgokért, amelyekért Oroszországot is elítélte.
Amikor a hágai Nemzetközi Bíróságon megkezdődött a Dél-Afrika által Izrael ellen indított per tárgyalása, Norvégia támogatásáról biztosította a pert. Egy ellenzéki képviselő megkérdezte Eide-et, hogy mit gondol a perről,
mire a norvég külügyminiszter azt mondta, hogy Izrael talán nem követ el népirtást Gázában, de háborús bűnöket vagy emberiesség elleni bűncselekményeket bizonyosan igen.
A miniszter azt is tisztázta, hogy jó, ha a bíróság kideríti, valóban népirtás zajlik-e Gázában. Norvégia még a hágai Nemzetközi Bíróságon zajló további eljárásban, amely Izrael ciszjordániai politikájának és gyakorlatának jogszerűségéről szól, is határozottan Izrael ellen emelt szót.
Eide azzal büszkélkedett, hogy Norvégia nem ad el fegyvereket Izraelnek, és felszólította azokat az országokat, amelyek fegyvereket exportálnak Izraelbe, hogy hagyjanak fel ezzel, mert közvetve részt vehetnek egy lehetséges népirtásban.
Nemrég az NRK hálózat podcastjának adott interjújában azt mondta, hogy az izraeli kormány nem érti, mi a saját érdeke.
Vasárnap Eide a VG bulvárlapnak adott interjújában azt állította, hogy megromlott a viszony Izrael és az Egyesült Államok között: „Minden csatornáról azt hallom, hogy Amerika türelme Netanjahuval szemben 1% alá csökkent. Nagyon rossz a légkör” – mondta.
Izrael norvégiai nagykövetét, Avi Nir-Feldkleint a Dagbladet című napilap kérte, hogy válaszoljon Eide állításaira.
„Ezeket a kérdéseket az Egyesült Államoknak kellene feltennie, hogy szerintük rendben van-e, hogy egy harmadik félről folytatott belső megbeszéléseket nyilvánosságra hozzák”.
2010-ben a WikiLeaks egyik táviratában nyilvánosságra került az Egyesült Államok norvégiai nagykövetének nyilatkozata, amelyben azt mondta, hogy a már akkor is külügyminiszterként is dolgozó Eide a jelek szerint saját érdekeit előnyben részesíti Norvégia érdekeivel szemben.
A norvég külügyminiszter problémás viselkedése ellenére Izrael valamilyen oknál fogva úgy döntött, hogy ez az ország legyen az az ország, amely azt a több százmillió sékel befagyasztott adóbevételt, amelyet Izrael a palesztin importból a Gázai övezet számára tart, eljuttassa a palesztinoknak.
Ez egy Izrael és az USA közötti megállapodás része, miután Izrael nem volt hajlandó átutalni a pénzt Gázának, mert attól tartott, hogy az a Hamász kezébe kerül.
A norvégok számára ez fontos diplomáciai eredmény volt, amely jelentős szereplőként mutatja be őket a nemzetközi színtéren.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök kijelentette, hogy Norvégia kész tárgyalni a Hamásszal a háború befejezésének gyors megoldása érdekében. Ez nem meglepő, hiszen
Norvégia az egyetlen olyan ország Európában, amely nem minősíti a Hamászt terrorszervezetnek.
Decemberben Norvégia Izraellel szembeni problémás magatartásának egy másik aspektusa is napvilágot látott.
Az ország külügyminisztériuma megtiltotta V. Harald norvég királynak, hogy az október 7-i mészárlás után „a konfliktus politikai jellegére való tekintettel” hivatalos részvétnyilvánítást küldjön Izrael államnak.
Amikor részt vett a Kairói Nemzetközi Könyvvásáron, Eida magával vitte a norvég trónörökös feleségét, és bemutatta a Gázában működő segélyszervezeteknek, akiktől szívszorító történeteket hallott a Gázában történtekről. A norvég külügyminiszter ugyanezen a találkozón azt mondta, hogy ami Gázában történik, az „a földi pokol”. A találkozó után mindketten a kamerák előtt álltak, amikor a trónörökös felesége könnyeket hullatott, és időről időre a mellette álló külügyminiszterre nézett, hogy megerősítést kapjon, hogy jól mondja-e a dolgokat.
Amikor a norvég király részvétét kívánja kifejezni Izrael államnak, akkor ezt megtiltják neki, de a trónörökös feleségének nem okoz gondot, ha együttérzését fejezi ki a gázai palesztinok iránt.
Még azután is, hogy kiderült, hogy az UNRWA 12 alkalmazottja részt vett az október 7-i mészárlásban, Norvégia továbbra is finanszírozza az ügynökséget, sőt, még azokat az országokat is bírálja, amelyek úgy döntöttek, hogy befagyasztják a finanszírozásukat. Eide külügyminiszter bővebben kifejtette, és azt mondta, hogy
„12 rohadt alma miatt nem állítjuk le egy egész szervezet finanszírozását. Tegyük fel, hogy Norvégiában egy városban egy rendőrőrsön nem megfelelő cselekedeteken kapnak rajta, emiatt leállítjuk az egész norvég rendőrség finanszírozását?”.
Mint arról a Neokohn is beszámolt, a norvég kormánypárt egyik magas rangú képviselője, a Külügyi és Védelmi Bizottság tagja még az UNRWA-t is Nobel-békedíjra javasolta.
A norvég hírügynökség éppen napokkal ezelőtt számolt be a United Airlines izraeli járatainak újraindításáról. A cikk szerint a United márciustól ismét repül Izraelbe, miután „közvetlenül azt követően, hogy Izrael megkezdte a Hamász elleni háborút”, leállította a járatokat.
A hamis narratíva, miszerint Izrael kezdte a háborút a Hamász ellen, már más norvégiai médiumokban is megjelent.
A Dagen című norvég újság szerdán beszámolt
egy Dél-Norvégiában élő állampolgár kezdeményezéséről, aki elkészítette a norvég cionista-pártiak listáját, mert „fontos, hogy legyen egy ilyen lista, ahogyan a pedofilokról is vannak listák”.
Emellett beszámolt egy feminista szervezet által szervezett rendezvényről, amelyen egy zsidó származású nő felajánlotta, hogy a Hamász terroristái által elkövetett szexuális bűncselekményekről beszélget, mire válaszul kifütyülték és „cionista disznónak” nevezték.
A norvégiai utcai helyzet nem különbözik az ország médiájában kialakult helyzettől. Egy norvég „békeaktivistát” csütörtökön filmre vették, amint az oslói izraeli nagykövetség bejárata mellett leköpte a túszokról készült fotókat. A nagykövetségtől nem messze egy férfi palesztin zászlókból álló láncot bontott ki, egy izraeli zászlót helyezett a járdára, és arra invitálta az embereket, hogy lépjenek rá.
Az oslói izraeli nagykövetség felmérést végzett az X platformon, és megkérdezte, hogy az emberek szerint hol készült a fotó – Iránban vagy Oslóban?
Norvégia viselkedése miatt már többször is behívták Norvégia Izraelbe delegált nagykövetét, hogy a külügyminisztériumban megrovó megbeszéléseket folytasson.
