Miközben a Likud miniszterei és képviselői egységfrontot alkotnak Benjamin Netanjahu mögött, egyre többen úgy vélik, hogy napjai a párt élén meg vannak számlálva – mondták a Jerusalem Postnak a párton belüli források.
Az október 7-i katasztrofális eseményeken és a párt bázisán belül egyre erősödő ellenérzéseken túl, az, hogy a miniszterelnök nem fogja tudni teljesíteni a Hamász megsemmisítésére és az összes túsz visszaszolgáltatására tett ígéretét, a Jerusalem Postnak nyilatkozó képviselők megjegyezték, hogy a párt a legtöbb felmérésen rosszul szerepel – 16 és 18 képviselői hely között a jelenlegi 32-vel szemben.
Ha a Likud egy jövőbeli választáson már nem lesz kormánypárt, akkor a jelenlegi 18 miniszterének szinte mindegyike (Netanjahut nem számítva) ellenzéki képviselőként fog tevékenykedni – és a jelenlegi képviselők többsége munkanélkülivé válik. Ezért a színfalak mögött a képviselők elkezdtek a lehetséges utódok felé nyitni,
köztük Nir Barkat gazdasági miniszter, Jiszráel Katz külügyminiszter, Juli Edelstein, a Knesszet külügyi és védelmi bizottságának elnöke, valamint Joáv Gallant védelmi miniszter és mások felé
– mesélte két párton belüli forrás, akik névtelenségük megőrzése mellett beszéltek a Postnak.
Valójában a potenciális utódok nagy száma is részben felelős azért, hogy Netanjahu még mindig miniszterelnök. A Knesszet protokollja lehetővé teszi a „konstruktív bizalmatlansági szavazásnak” nevezett eljárást, amikor ahelyett, hogy feloszlana és választásokat tartana, a Knesszet 120 tagjának többsége megszavazhatja egy új kormány felállítását.
Az ellenzéki Nemzeti Egység, Jes Atid és a Jiszráél Bejtenu pártok feltehetően támogatnának egy ilyen lépést – de az együttesen 42 képviselői helyükhöz legalább 19 képviselőnek kellene a Likudból is támogatnia a javaslatot.
A Likudban az utódok sokasága és az, hogy nem sikerült egyetlen jelölt mögé felsorakozni, azt jelenti, hogy a szavazatok nem állnak össze. Még ha az egyik potenciális utódnak sikerülne is jelentős követőtábort teremtenie a párton belül, 19 képviselő még mindig irreálisan magas szám – magyarázta egy forrás.
Marad a választás, amihez 61 képviselőnek kell megszavaznia a Knesszet feloszlatását. Az ellenzék jelenleg 56 főt számlál, így a kormány megbuktatásához a Likudból öt képviselőnek kellene szavaznia, ami reálisabb szám.
A lehetséges jelöltek Gallant, Edelstein és Gila Gamliel hírszerzési miniszter, valamint David Bitan, Eli Dallal, Galit Distal-Atbarjan, esetleg Talli Gotliv képviselők és mások.
Egy ilyen lépés azonban ahelyett, hogy a Likudból választana utódot, lényegében egy Likud-vezetésű kormányt buktat meg, ami már túl sok lehet a Likud bázisa számára. Ez pedig a 22-es csapdájához vezet: az az öt, a kormány megbuktatására szavazó személy lehet, hogy már nem lenne szívesen látott a Likudban – így akár a Nemzeti Egység vezetőjéhez, Beni Ganzhoz is csatlakozhat a következő választásokon.
Ráadásul a Likudban senki sem akar az első lenni, aki háborús időkben nyilvánosan kihívja Netanjahut – mondta egy forrás -, ezért bármilyen politikai lépés időzítése, valamint a 22-es csapdájából való lehetséges kiút két tényezőtől függ: Ganztól és a tüntetőktől.
Ganz korábban azt mondta, hogy pártja csak addig marad a háborús egységkormányban, amíg úgy érzi, hogy releváns tud maradni a háborús döntéshozatali folyamatokban.
A központi kérdés rövidesen az lesz, hogy Izrael nyisson-e egy újabb frontot az északi határon – és hogy Ganz részese akar-e lenni ennek a döntésnek. Ha azonban nem jönne létre az északi front, vagy Gantz úgy döntene, hogy már nem releváns a kormányban maradása, távozása valószínűleg azt jelezné, hogy a politikai harc folytatódik. Ez, a várható tömegtüntetéshullámmal párosulva, elég lehet öt Likud-képviselőnek ahhoz, hogy Netanjahu ellen lépjen – talán anélkül, hogy meg kellene válnia a mandátumától.
Egy másik forgatókönyv szerint Netanjahu maga előzi meg a tiltakozási hullámot azzal, hogy maga írja ki a választásokat.
Mindenesetre több forrás is úgy véli, hogy a politikai felfordulás közelebb van, mint ahogyan az a felszínen látszik, sőt egyikük úgy becsülte, hogy
a következő két hétben vagy két hónapban bármikor bekövetkezhet.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
bye, bye bibi!
Talán veszít. Talán nem.
De mindenképpen visszatér.
Tulajdonképpen, megtestesíti a népét: kihajítják az ajtón, visszamászik az ablakon.
Nagy szombati csönd van…vajon, a kamatok sem ketyegnek szombaton?
A kamatra nem vonatkozik a szombat …
Olyan, mint a Darmol: Míig ön alszik, a Darmol dolgozik…
Akinek van szeme a látásra, annak nem kétséges, hogy ez a „háború” egyetlen célt szolgál: Netanjahu hatalomban tartását. Minden nap, amikor izraeliek halnak meg, sebesülnek meg, szenvednek maradandó károsodást kizárólag Netanjahunak köszönhető.
Enyhe tulzas azt allitani, „hogy ez a „háború” egyetlen célt szolgál: Netanjahu hatalomban tartását”. Azok utan, ami oktober 7-en tortent, nem igen volt a haborunak alternativaja. Netanyahu vetke, hogy ezt a haborut nem 10 evvel ezelott csinalta, amikor meg sokkal egyszerubb lett volna. Az mas kerdes, hogy a haboru befejezeserol a jelenlegi koalicios partnereivel nem egyszeru a donteseket meghozni, es ez a helyzet valoban Netanyahu sara.
Minden gondolkodó tudja, hogy a deklarált cél – a Hamasz felszámolása – vágyálom. Minden gondolkodó tudja, hogy a túszok kiszabadítása katonai eszközökkel lehetetlen. Minden gondolkodó tudja, hogy Netanjahu addig marad hatalmon, amíg a háború tart. A többiektől én kérek elnézést.
Akkor most „minden gondolkodo” szerint oktober 7-en nem is kellett volna haborut inditani?
Egy háborút sokféle módon meg lehet vívni. Izrael pl. 1948 óta háborúban áll.
Akkor most „minden gondolkodo” szerint kellett a haboru, vagy nem?
Es ha kellett, akkor hogy kellene megvivni?
Es ha nem, akkor mi az alternativa?
Azt, hogy ennek mi koze ahhoz, hogy ” Izrael pl. 1948 óta háborúban áll”, gondolom, csak „minden gondolkodo” erti, en nem igazan. Talan meseld el a gyengebbek kedveert.
Már megbocsáss, de ezt a helyzetet nem én állítottam elő. Nem kellene olyan cselekvési tervet számon kérni, ami nem az én kompetenciám. Azt ellenben nyugodtan állíthatom, hogy amennyiben azokra bízzák egy válság kezelését akik előidézték, akkor a siker esélyét nulla és zéró közé helyezni nem nagy kockázat. Azt pedig, hogy Izrael 1948 óta háborúban áll talán nem kellene magyarázni, de készséggel megteszem: számos háborút vívtak azóta különféle módszerekkel, amiből lehetett volna tanulni is. De ha nem, hát nem.
Izrael nagy vesztesege, hogy nem te alltal az orszag elen az elmult 75 evben.
Nem csak Izraelé.
Ezzel a koalícióval az ellenzék lenullázza magát.
Később simán lehet mondani : ott voltatok ti is !
Ráadásul ez még igaz is lesz.
Ha kimaradnak a koalícióból , akkor is végük.
Szóval : Netanjahu marad ! Vagy visszajön …
Egy érdekes kérdésem van feléd. Tulajdonképpen a lényeg ami érdekel van-e valami különbség a Netanjahu és a Benett, Lapid kormány gázai politikája között? Amennyiben igen szeretném ha részletesen kifejtenéd hogy konkrétan mi az?
Az egyszeru valasz, hogy nincs. Netanyahu gyakorlatilag 14 – 15 eve miniszterelnok egy rovid megszakitassal. Ez azt jelenti, hogy az o politikaja azonos Izrael politikajaval, mert a Benett – Lapid kormany az egy eve alatt nem igen foglalkozott Gazaval. Ugy egyaltalan, Gazaval Saron ota senki sem foglalkozott igazan, mert azt kepzeltek, hogy a kivonulassal megszabadultunk a problematol. Amikor kiderult, hogy megsem, sot a Hamasz sokkal kellemetlenebb ellenseg, mint a Fatah, Netanyahu nem vette igazan komolyan a problemat. Lovoldoztek, visszalovoldoztunk, ha mar turhetetlen volt, akkor egy katonai akcio, es a megegyezes azzal, hogy a Hamasz megkaphatja Katartol a milliokat. Netanyahu, kenyelmi okokbol, struccpolitikat folytatott Gazaval kapcsolatban. Az egesz nagyon igazsagtalan volt, mert az orszag nagy reszen nem erzekeltuk a Hamasz kellemetlenkedeseit, csak a hirekbol tudtuk, hogy a Gaza menti telepulesek folyamatosan szenvednek. De ok nem kepviseltek komoly politikai erot, raadasul az erintett varosok lakossaga akkor is Likudra szavazna, ha Netanyahu a szajukba szarna. Ezt a helyzetet ismeritek MO-on Orbannal. Ez nem vicc: 1981-ben valasztasok voltak, es erdeklodessel hallgattam egy riportot dimonai lakosokkal az utcan. Dimona szegeny varos, akkor meg szegenyebb volt, de hithu Likud szavazok, akkor eppen Begin imadok. A Likud mar 4 eve hatalmon volt, es az emberek folyamatosan panaszkodtak, sirtak, hogy nincs munka, a helyzetuk kilatastalan. Miutan kisirtak magukat, megkerdezte a riporter, kire szavaznak? Korusban valaszoltak: Begin.
Szoval Netanyahut nem igen zavarta, hogy par tizezer ember a delen szenved, kulonosen a hatarmenti kibucok nem, mert azok ugysem ra szavaznak. Ez volt oktober 7-ig.
Ami Netanyahu politikajat illeti, nem csak Gazat illetoen: Netanyahu egyaltalan nem szelsojobboldali, mint ahogy a Likud sem volt az, hanem liberalis jobbkozep part. Netanyahu a regi szep idokben a jobbkozep partokkal es a vallasosokkal kormanyzott, egeszen addig, amig kulonbozo erdek- es nezetelteresek kapcsan szep lassan minden komolyabb szovetseges politikussal osszeveszett. Altalaban atverte oket, becsapta, ragalomhadjaratot inditott, stb. Eljutott oda, hogy a termeszetes kozepparti szovetsegesei mar nem allnak vele szoba, es akkor jottek a 2022-es valasztasok. A valasztasok elott nem volt hajlando a szelsojobbal (Szmotrics, Ben Gvir) meg egyutt a szinpadra allni, vagy fenykepezkedni, annyora elhatarolodott toluk. Azutan, jobb hijan, kormanyt alakitott veluk, es elkezdodtek a bajok. A koalicios szerzodesben mindent alairattak vele, tomenytelen mennyisegu penzt a telepeseknek, az ultravallasosoknak, igazsagugyi reformot, stb. 8-9 honapig forrongott az orszag a reform miatt, amikor jott okt. 7. Es most jon a kerdesedre a valasz. Ahogy mondjak, minden valsag egyben lehetoseg is. Ez a haboru, amit rankkenyszeritettek (Bibi az eletben nem inditott volna haborut), lehetoseget adhat, hogy a remenytelenul megoldhatatlannak tuno Hamasz – Gaza problemat komoly nemzetkozi segitseggel megoldjuk. Ehhez Bibinek vissza kellene ternie a kb. 10 evvel ezelotti allaspontjahoz, amikor az un. Bar Ilan (egy egyetem) beszedben meg beszelt a ketallami megoldasrol. Tovabba ujra olyan kapcsolatot kellene epitsen az amerikaiakkal, mint az Abraham egyezmenyek idejen, es az USA es Szaudia meg egy fel tucat eros arab allam segitene megoldani a problemat….ok legalabb annyira felnek a Hamasztol, mint Izrael. Es itt van a „bibi”: a jelenlegi koalicios partnerek egy resze a gazai haboru vegen ujra telepuleseket szeretne Gazaban, es a palesztinokat meg a pokolba kuldene. Ebben a kerdesben Bibi szerintem meg balra all Benett politikajatol is, de most sarokba van szoritva: ha elkuldi a szelsojobbot a pokolba, ahogy ezt az orszag erdeke megkivanna, akkor nincs koalicioja, mehet valasztasokra, amit ma elveszitene, es nem lenne miniszterelnok, legjobb esetben koalicios partner, vagy az ellenzek vezere. Egyik sem tul jo pozicio az ellene folytatott perben. (Miniszter a torvenyek szerint nem lehet az, aki a vadlottak padjan ul. Miniszterelnok lehet…fura helyzet.) Bibi tehat nem tudja, mit tegyen, a koaliciojat felti, az USA-nak meg a szaudiaknak nem mer pozitiv valaszt adni, a haboru meg megy tovabb realis politikai megoldas remenye nelkul. Nos, ez most a gordiuszi csomo, hogy kellene a haborut befejezni.
Abban egyetértek veled hogy Bibi se szent és még én is emlékszek rá pár éve hogy verte át az egyik koalíciós partnerét, új választásokat tartva amikor egyébként kb 2 év után át kellett volna adnia a hatalmat. Amibe viszont valószínű nem értünk egyet az a kétállami megoldás. Csak gondolj bele mi lett volna amennyiben a Hamasznak tankjai illetve repülőgépei és nagy hatótávolságú rakétái vannak akkor kb nem 1300-n haltak volna meg Izraelben hanem több tízezren. Egy új (izraeli) koalíciós kormányra simán rá tudná erőltetni a jelenlegi demokrata adminisztráció egy önálló palesztin állam megvalósítását. Tulajdonképpen most mindenki megbizonyosodhatott afelől október 7.-n mit is jelentene egy új független arab állam léte izrael biztonságára nézve. Amennyiben ez mégis létre jönne, te tulajdonképpen minden emberi jószándékod ellenére egy távoli jövőbeli palesztin-izraeli háborúra szavazol. Netanjahu viszont ezt szeretné elkerülni ebben viszont tökéletesen igaza van.
1. A Palesztin allam letrejottet tobb izraeli kormany tamogatta, es a palesztinok kitertek a lehetoseg elol. Tulajdonkeppen 1948. ota ezt teszik, egyetlen okbol kifolyolag: nem mondanak le az Izrael helyen letrehozando Palesztinarol (from the river to the sea). Tehat egy kicsit is ravaszabb politikus, mint amilyen Bibi is volt nem olyan regen, nem zarja ki a ketallami megoldast, hanem meghagyja ezt a palesztinoknak. De ma Bibi nem a vilaghoz, sot nem is az izraeli tobbseghez szol, hanem a szelsoseges koalicios partnereihez, akiktol a kormanya fugg.
2. Ha a szomszedodban ellensegek vannak, sokkal jobb, ha az egy allam, es nem pedig egy szervezet. Ha ma Gaza egy allam lenne, akkor oktober 7. egyertelmuen egy szomszedos allam elleni haborut jelentett volna, amire jogos a valasz. Igy az ellenseg egy szervezet, a lakossag pedig artatlan aldozat. Ha a Hiszballah nem provokal valodi haborut eszakon, annak egy oka van: tisztaban vannak azzal, hogy nehany napon belul Libanon teljes infrastrukturajat elpusztitjak. Es a vilag egy szot sem szolhat, egy allam megtamadta a szomszedjat, az elpusztitja a hidakat, a kikotoket, az eromuveket, a repulotereket, stb. Libanon maig nem heverte ki a legutobbi haborut.
Ha letrejonne egy palesztin allam, akkor annak a demilitarizalas lenne az egyik feltetele. Valoszinuleg lennenek haboruk, de egy allam azert altalaban racionalisabban mukodik, mint egy terrorszervezet, lasd. Egyiptom, Jordania.
Amig a gázai iskolákban engedik a szélsőséges antiszemita agymosást. Addig teljesen mindegy hogy egy szélsőséges terrorszervezettel áll szemben a zsidó állam vagy esetleg egy új palesztin állammal az arabok előbb-utóbb biztos hogy támadni fognak. Csak az egyáltalán nem mindegy milyen katonai harci eszközeik vannak. Egy terrorszervezetet viszont sokkal könnyebb legyőzni mint egy jól felszerelt reguális hadsereget. Szerintem abnormális dolog megadni az ellenségemnek hogy felépítsen magának jól kiképzett profi hadsereget modern harc eszközökkel. Ezzel a saját országom hosszútávú biztonságát kockára téve.
Eloszor is tevedsz, a terrorszervezettel nehezebb harcolni, mint egy regularis hadsereggel.
Masreszt, mint mondtam, egy letrejovo palesztin allam a bekeszerzodes ertelmeben demilitarizalt lenne.
Harmadszor, en a taktikarol beszeltem, ami szerint nem Izraelnek kene a ketallami megoldas letjogosultsagat tagadni, hanem hagyni, hogy ezt a palesztinok tegyek, ahogy tettek az elmult 75 evben. A baj az, hogy Netanyahu nem a barati orszagoknal akar jo fiu lenni, hanem a szelsoseges koalicios partnereinel.
Amit irsz, az nem realis: „Szerintem abnormális dolog megadni az ellenségemnek hogy felépítsen magának jól kiképzett profi hadsereget modern harc eszközökkel.”
A palesztin allam nem jutna tobb fegyverhez, mint a Hamasz, de ha jutna is, senki nem adna el nekik F-35-osoket, vagy Merkava tankokat, stb. Tehat az izraeli katonai foleny megmaradna.
Nyugodj meg az oroszok illetve az irániak önként és dalolva fegyvereznék fel az új palesztin államot. Terrorszervezetként is milyen nagy kárt tudott csinálni a Hamasz. Akkor egyszerűen nem akarod felfogni és megérteni hogy tankokkal és repülőkkel illetve helikopterekkel valamint közepes hatótávolságú rakétákkal kb tízszeres kárt tudott volna csinálni egy palesztin hadsereg Izraelben. Magyarul tulajdonképpen azt akarod hogy egy kis pofon helyett, egy profi bokszolótól kapott nagy ütéstől szédelegjen a zsidó állam ahol még annak az esélye is megvan hogy kiütik. Lásd az 1973-as jom kippúri háború tanulsága nem volt elég?
A Jom Kippuri haboru tanulsaga egyertelmu: az arab orszagok megertettek, hogy nem tudjak Izraelt megsemmisiteni haboruval. A Hatnapos Haborut meg megmagyaraztak azzal, hogy Izrael jobban taktikazott, meglepte oket. De 73-ban az arabok leptek meg Izraelt, es az vert helyzetbol, kizarolag az erosebb hadsereggel gyozott. Teny, hogy ket szomszedos orszag megertette az uj helyzetet, es beket kotott. Ami a kulonbseg egy terrorszervezet es egy allam kozott, hogy a vilag azt varja, hogy a terrorszervezetet semmisitsd meg a „nem erintett” lakossag megkimelesevel. Ha ma Gaza allam lett volna, akkor a vilag nem sikitozna a bombazasok, a haborus vesztesegek miatt. Egy kormanynak mas a felelossege, mint egy terrorszervezetnek.
Az csak liberális mese hogy nem sikoltozna világ ha nemzetközileg elismert kormánya lenne a gázaiaknak. Egyszerűen képtelen vagy felfogni hogy egy jól felszerelt hadsereg sokkal nagyobb kárt tud csinálni és több ártatlan civil illetve izraeli katona életébe kerülne egy ilyen háborús konfliktus. Ilyenkor csak az jut eszembe amit jó anyám mondott annak idején. Beszélj vele ha tót (szlovák).
Beszeltem veluk :-))) Gyerekkoromban tobb even at a nyarat Matraszentistvanban toltottem. Rajtam kivul minden gyerek tot volt.
Nezz utana a neten, hogy milyen erossegu az izraeli hadsereg. Megfelel egy nalanal 10-szer nagyobb, fejlett orszagenak. De a kulonbseg az, hogy mig a legtobb fejlett orszag hadserege eleg passziv (szerencsejukre), addig az izraeli komoly edzesben van. Mekkora hadsereget kepes kiallitani egy 5 millios, gyakorlatilag harmadik vilagbeli orszag, akarmennyi fegyvert is adnak neki? De mint irtam, egy teoretikus palesztin allam nemzetkozi garanciakkal demilitarizalt lenne, ami azert ellenorizheto.
Ami a terroristakat illeti, hidd el, sokkal veszelyesebb gerillak ellen, mint regularis hadsereg ellen harcolni.
Nézzük a tényeket Arafatnak esze ágában sem volt Clintonnal és Barakkal megegyezni csak elméletileg valójában nem akart egy saját államot. Ott van az oslói folyamat szintén megbukott a palesztin ellenálláson. Lehetne sorolni a többit is. Október 7 után azzal jutalmazni az arabokat hogy kapnak egy önálló államot teljesen nonszensz. Csak gondolj bele itt az EU-ban a nyugati nagyvárosok no-go zóna arabjai is szereznek ukrajnából fegyvereket és azt gondolják a céljaik elérésére érdekében csinálnak egy kis október 7-i mészárlást akárcsak a gázaiak. Ezzel tulajdonképpen nagymértékben legitimizálnák minden szélsőséges terrorszervezetet támadását amit majd a későbbiekben követnek el.
Egy palesztin allam nem jutalom a palesztinoknak. Egy palesztin allam azt jelentene, hogy Izrael megszabadulna egy szornyu nyugtol, es a palesztinok megszabadulnanak a zsido allam likvidalasanak az almatol. Termeszetesen meg kellene oldani a telepulesek problemajat, talan nem olyan drasztikusan, mint annak idejen Gazaban, hanem valami, mindket fel szamara elfogadhato kompromisszummal. Ezzel Izrael megszabadulna a felelossegtol, az allando nemzetkozi nyomastol. Lehet, hogy lennenek haboruk, de az sokkal kisebb teher, mint a jelenlegi allapot, amikor fel millio ciszjordaniai izraeli eletet kell vedeni nap mint nap.
De, sajnos, ennek egyelore nulla az eselye, mert a palesztin lakossag koreben a Hamasz es annak az ideologiaja a nepszerubb, kulonosen, hogy ma mar nincs alternativa, mert a Fatah elvesztette a tamogatasat. A Hamasszal viszont nem lehet megegyezni. Ezzel egyutt, a ketallami megoldast hulyeseg tagadni, ahogy Netanyahu ma teszi, mert az csak politikai kart okoz Izraelnek.
Annyiban igazad van hogy egy normális társasággal meglehetne egyezni, ilyenek például a kurdok akik az önálló államukért küzdenek a törökökkel szemben. Persze a kurdok között is vannak szélsőségesek. Egyébként a gázai és ciszjordániai araboknak ott van Jordánia ahol a lakosság nagy része szintén palesztin. Magyarul nekik ez már a második államuk lenne. Amíg a folyótól a tengerig elv a legnépszerűbb a palesztinok körében addig szerintem nincs miről tárgyalni velük. Nekem ez a véleményem.
„Egyébként a gázai és ciszjordániai araboknak ott van Jordánia ahol a lakosság nagy része szintén palesztin. Magyarul nekik ez már a második államuk lenne. ” Araboknak több államuk van, de a palesztinoknak egy sincs. Természetesen a szomszédos országokban vannak palesztinok, de ők menekültek.
Az elmúlt 70-80 évben kb ötször utasították vissza hogy létre hozzák a saját államukat a palesztinok. Először néz utána a tényeknek és utána írd le a véleményedet. A menekültek esete egy külön történet de ebbe a témába most inkább nem mennék bele.
Közben rettenetes kijelentések hangzanak el …
https://www.vadhajtasok.hu/2024/01/19/az-eu-kulugyi-biztosa-szerint-evekig-izrael-penzelte-a-hamaszt