Dr. Yitzhak Klein, a Misgav Nemzetbiztonsági és Cionista Stratégiai Intézet munkatársa szerint Izraelnek nem áll érdekében egy ilyen szerződés. Vélemény.
Az USA-val kötendő védelmi szerződés Izrael szuverenitásának megsértéséhez vezetne, és eltűnne a hagyományos önvédelem, amely az államalapítás előtt biztosította Izrael létét.
Az Izrael, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közötti háromoldalú tárgyalások részeként szóba került egy amerikai-izraeli védelmi szerződés. A szaúdiak szeretnének egy ilyen szerződést az Egyesült Államokkal, és a szaúdi-izraeli békeszerződés mindkét nemzet érdeke. A közhiedelemmel ellentétben Izraelnek nem áll érdekében, hogy aláírjon egy ilyen szerződést az Egyesült Államokkal. Enélkül mindkét ország biztonsága erősebb lesz.
Egy amerikai-izraeli biztonsági szerződés nem jelenti azt, hogy Izrael szabad kezet kap arra, hogy bármit megtehessen, amit szükségesnek érez biztonsága védelmében, abban a meggyőződésben, hogy az Egyesült Államok megvédi a legrosszabbal szemben.
Éppen ellenkezőleg, egy ilyen garancia azzal a követelménnyel jár, hogy Izrael ne tegyen semmi olyat, amit az Egyesült Államok vakmerőnek vagy provokatívnak érzékel, ami arra kötelezné az Egyesült Államokat, hogy megmentse Izraelt bármilyen bajból, amibe belekerül.
Az Egyesült Államok elvárja majd, hogy Izrael megfeleljen az amerikai felfogásnak a biztonsága kapcsán. Egy biztonsági szerződés arra is késztetheti az Egyesült Államokat, hogy megkérdőjelezze Izrael azon törekvését, hogy bizonyos fegyverrendszereket szerezzen be (amerikai segítséggel, azaz amerikai költségen), vagy hogy megőrizze Izrael minőségi katonai fölényét a Közel-Keleten. Végül is egy amerikai kormányzat azzal érvelhet, hogy mi azért vagyunk itt, hogy megvédjünk titeket, minek nektek ez a sok eszköz?
Alapvetően a legjobb garancia Izrael biztonságára – bármely nemzet biztonságára – az az autonómia, hogy eldönthesse, mikor forog kockán a biztonsága, és ennek megfelelően cselekedjen.
Egyetlen idegen állammal kötött szerződés sem helyettesítheti egy nemzet azon képességét, hogy saját maga döntse el, mit kell tennie önmaga védelmében.
Egy olyan világban, ahol a szaporodó autoriter rezsimek kihívást jelentenek, Izraelnek és az Egyesült Államoknak, mint demokratikus nemzeteknek megvannak az alapvető érdekeik. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy érdekeik minden tekintetben azonosak. Amerika felfogását Izrael biztonsági szükségleteiről mindig is az Egyesült Államok saját érdekei fogják meghatározni, és Amerika felfogása arról, hogy mit kell tennie ahhoz, hogy megfeleljen az Izraelnek adott biztonsági garanciáknak, nem mindig fog egybeesni azzal, amit Izrael szerint tenni kell.
Az amerikai politikát – sok nemzet politikájához hasonlóan – túl gyakran a rövidlátás és a rövid távú érdekek fogják irányítani.
Erre számos kortárs példa van. Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Izrael váltson irányt, és adjon fegyvereket és katonai technológiát Ukrajnának. Egyetlen európai NATO-szövetségest sem fenyeget olyan közvetlenül az, hogy Oroszország mit tehet a biztonsága ellen, mint Izraelt, de ez nyilvánvalóan semmit számít az amerikaiaknak, akik továbbra is türelmetlenek Izraellel szemben. A jelenlegi amerikai kormányzat szájbarágósan hangoztatja, hogy Iránnak nem szabad atomfegyverekhez jutnia, ugyanakkor napnál világosabb, hogy az Egyesült Államok nem tesz semmi hatékony lépést annak megakadályozására, hogy Irán ilyen fegyverekhez jusson, és azt akarja, hogy Izrael is tartózkodjon attól, hogy bármit is tegyen.
A jelenlegi [amerikai] kormányzat annak a szemléletnek a foglya, hogy az izraeli-palesztin konfliktus Izrael hibája, és hogy Izraelnek kevesebbet kell tennie a palesztin terrorfenyegetés ellen, még akkor is, ha ezt izraeli civil életek árán kell megfizetnie. Őszintén szólva, mindezek az amerikai politikák létfontosságú izraeli biztonsági érdekeket fenyegetnek, és Izrael nem engedelmeskedhet nekik.
Az amerikai-izraeli szövetség fontos eszköz Izrael számára, de ennek még ma is ára van, mégpedig az Izrael önvédelmi képességét érintő korlátozások tekintetében.
Amerika elég nagy és erős ahhoz, hogy túlélje a sok évet tartó ostoba politikáját, de ez nem feltétlenül igaz Amerika minden szövetségesére – amint azt Tajvan valószínűleg néhány éven belül saját kárán tapasztalja majd. Amerika hosszú távú biztonsági érdekeit az szolgálja a legjobban, ha Izrael erős, független, és képes gondoskodni magáról, még akkor is, ha Amerika néha azt kívánja, bárcsak nagyobb befolyása lenne Izrael felett. Izrael legnagyobb értéke az Egyesült Államokban az, hogy a legtöbb amerikai tiszteli demokráciánkat és függetlenségünket: Ben-Gurion idejétől fogva tartó elkötelezettségünk, hogy megvédjük magunkat, és soha nem engedünk a kísértésnek, hogy valaki más harcoljon helyettünk.
Egy amerikai biztonsági garanciáktól függő Izrael éppen azzá válik – függő állammá, amely inkább megvetés, mint csodálat tárgya lesz.
Egy amerikai-izraeli biztonsági szerződés egy fausti alkut jelent Izrael számára – a saját biztonságunk feletti nagyobb ellenőrzésről való lemondás, cserébe valaki más ígéretéért, hogy elvégzi helyettünk a munkát. Vissza kellene gondolnunk 1975-re, arra az évre, amikor az Egyesült Államok otthagyta Dél-Vietnamot, egy amerikai szövetséges, és hagyta, hogy az elbukjon. Abban az évben Golda Meir figyelmeztette népét, hogy az amerikai biztonsági garancia hamis ígéret, amelyre Izraelnek soha nem szabad támaszkodnia. Izraelnek ma is meg kellene hallgatnia ezt a figyelmeztetést.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.