Biden közölte Netanjahuval, hogy szeretné, ha a megállapodás olyan intézkedéseket tartalmazna, amelyek fenntartják a kétállami megoldás esélyét.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök állítólag azt mondta Joe Biden amerikai elnöknek múlt heti találkozójuk során, hogy kész olyan lépéseket tenni, amelyek életben tartják az izraeli-palesztin békemegállapodás lehetőségét annak a normalizációs megállapodásnak a részeként, amelyet Washington próbál meg közvetíteni Izrael és Szaúd-Arábia között.
Netanjahu a New York-i találkozó óta nyilvánosan kijelentette, hogy a palesztinoknak részt kell venniük az amerikai-izraeli-szaúdi megállapodásban – de nem lehet vétójoguk.
Azt, hogy hajlandó lenne ezt kiterjeszteni az Izrael és a palesztinok közötti jövőbeli békemegállapodással kapcsolatos lépésekre, nyilvánosan nem ismerte el.
A Walla hírportál csütörtöki jelentése szerint Netanjahu tanácsadói találkoztak a Fehér Ház magas rangú tisztviselőivel, Brett McGurkkal és Amos Hochsteinnel a miniszterelnök és Biden találkozóját megelőző este. Az előkészítő megbeszélésen az amerikai tisztviselők megkérdezték izraeli kollégáikat, hogy Netanjahu milyen engedményeket lenne hajlandó felajánlani Bidennek és a palesztinoknak a találkozó során.
Netanjahu emberei nem kívántak konkrétumokba bocsátkozni, és azt mondták McGurknak és Hochsteinnek, hogy a miniszterelnök a Bidennel való találkozó másnapi négyszemközti részében fogja megvitatni a kérdést.
Biden ugyanakkor nem adott listát azokról a konkrét engedményekről, amelyeket Netanjahutól szeretne, de azt mondta, hogy azt szeretné, ha Izrael olyan lépéseket tenne, amelyek megőrzik a kétállami megoldás lehetőségét.
Netanjahu válaszul egy általános megállapodást ajánlott fel, amely nyitva hagyja az ajtót a palesztinokkal kötendő jövőbeli békemegállapodás előtt.
Netanjahu nagyjából egy évtizede tartózkodik attól, hogy a két állami megoldás támogatásáról beszéljen, ehelyett azt mondja, hogy csak „korlátozott szuverenitást” fogadna el a palesztinok számára, miközben Izrael fenntartja a biztonsági ellenőrzést Júdea és Szamária (Ciszjordánia) felett.
A palesztin államiság felé tett lépéseket ellenző koalíciós partnerek miatt Netanjahu arra törekszik, hogy a Rámalláhnak tett gesztusokat a pénzszűkében lévő Palesztin Hatóságnak nyújtott gazdasági segítségre korlátozza – mondta egy, az ügyet ismerő tisztviselő a múlt héten a The Times of Israelnek.
Ez valószínűleg nem lenne elegendő Szaúd-Arábia számára, amely az arab és muszlim világ vezetőjének tekinti magát, ezért nem tűnhet úgy, hogy elhanyagolja a palesztin ügyet az Izraellel való kapcsolatok normalizálásáért cserébe.
A Biden-kormányzat továbbra is a kétállami megoldás fontosságát hangoztatja, és a tárgyalásokban részt vevő felek felismerték, hogy a Rijáddal tárgyalt megállapodás lehet az utolsó lehetőség ennek a „megmentésére”. Erre azonban szükség lesz ahhoz is, hogy elegendő progresszív demokratát tudjanak meggyőzni a kezdeményezés támogatásáról, amely valószínűleg egy jelentős védelmi paktumot is tartalmaz majd Szaúd-Arábiával – egy olyan országgal, amelynek az emberi jogok terén igencsak tarka a múltja.
A Palesztin Hatóság mindenesetre már bemutatta Washington és Rijád számára a lehetséges lépések listáját, amelyeket a normalizációs tárgyalások keretében szeretne megvalósítani, de ezeket még mindkét fél tanulmányozza.
Izraeli és amerikai tisztviselők szerint a Fehér Ház célja, hogy a tárgyalások az év végéig lezáruljanak. Mivel a megállapodás valószínűleg tartalmazni fogja az Egyesült Államokkal kötendő védelmi paktumokra vonatkozó szaúdi és izraeli követeléseket, ezeket ezután a szenátus elé kell terjeszteni, és a testület kétharmadának támogatását kell megszerezniük – az pedig egy nehéz küzdelemnek ígérkezik, amely valószínűleg jövő tavaszig elhúzódik.
