Netanjahu reméli, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem kaszálja el a saját korlátozását

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő este az NBC Newsnak nyilatkozott, és válaszolt az igazságügyi reformmal és a törvényhozás ellenzékével kapcsolatos kérdésekre.

Arra a kérdésre, hogy be fog-e következni Jichák Herzog izraeli elnök polgárháborút jósló előrejelzése, Netanjahu azt mondta:

„Nem lesz polgárháború, ezt garantálom. De úgy gondolom, hogy az izraeli demokrácia egyensúlytalanságának kijavítása, ahol az igazságszolgáltatás lényegében a végrehajtó hatalom és a törvényhozás szinte minden hatáskörét kisajátította – úgy gondolom, igen, fontos ezt megtenni. Azt hiszem, amikor a por leülepszik, az emberek látni fogják, hogy Izrael demokráciája megerősödött, nem pedig meggyengült, és azt hiszem, az emberek félelmei, amelyeket szítottak és felkorbácsoltak, el fognak múlni, és látni fogják, hogy Izrael ugyanolyan demokratikus, mint korábban volt, sőt, még demokratikusabb is.

Arra a kérdésre, hogy betartaná-e a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, amennyiben érvénytelenítené az igazságszolgáltatás ésszerűségi normájának eltörlését, Netanjahu azt mondta:

„Azt hiszem, két szabályt kell követnünk: Az egyik, hogy az izraeli kormányok betartják a Legfelsőbb Bíróság döntéseit. És ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság tiszteletben tartja a sarkalatos törvényeket, amelyek a legközelebb állnak az alkotmányhoz. Szerintem mindkét elvet be kell tartanunk, és remélem, hogy így is lesz”.

Amikor nyomatékosan újra rákérdeztek, Netanjahu megismételte:

„Emlékezzenek arra, amit mondtam, remélem, hogy nem magyarázzák félre, mert szerintem MINDKÉT szabályt be kell tartanunk”.

Hozzátette:

„Amerikai fogalmakkal élve ez olyan lenne, mintha a Legfelsőbb Bíróság, amelynek feladata az alkotmány megtartása, alkotmányellenesnek nyilvánítana egy alkotmánymódosítást. Tehát ez valahogy önmagába fordul, és nem – nincs értelme. Remélem, hogy ez nem fog megtörténni.”

„Maga az izraeli legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy a sarkalatos törvények, amelyeket a Knesszet szupertöbbséggel, vagyis nem egyszerű többséggel fogad el a Knesszetben, az alkotmány alapja, azokat alkotmánynak nevezik”

– magyarázta, megjegyezve:

„A legfelsőbb bíróság saját meghatározása szerint az a sarkalatos törvény, amellyel most foglalkoznak, az alkotmányunk része.”

Jerusalem Post: A Likud „lázadói” olajágat nyújtanak az ellenzéknek

Hét befolyásos Likud politikus mondja azt, hogy nemzeti konszenzusra van szükség a további reformokhoz.

Amikor a tartalékosok szolgálatmegtagadásáról kérdezték, Netanjahu az NBC-nek azt mondta:

„Azt hiszem, nem szerencsés, hogy tartalékosokat sorakoztattak fel valami olyan dologért, ami politikai vitát foglal magában”.

„Egyszerűen úgy gondolom, hogy ez helytelen. Szerintem helytelen az embereket politikai vitába belesorolni, szerintem ez politizálja a hadsereget, szerintem a legtöbb ember megérti ezt, és a legtöbb ember ellenzi ezt”.”

Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint

azért volt fontos az ésszerűségi szabvány módosításának elfogadása, „hogy egyértelművé tegyük, hogy a kormány nem tartja magát a volt tábornokok, vagy a hadseregben vagy a katonai tartalékosok diktátumaihoz. Mert ha Izrael egyszer elindul ezen az úton, és a volt tábornokok azt mondhatják: ‘Figyelj, ha elfogadod ezt a törvényt, vagy ha nem azt teszed, amit mondunk, akkor katonai engedetlenségre buzdítunk’ – akkor Izrael megszűnik demokrácia lenni. Ez az igazi fenyegetés a demokráciára nézve, és szerintem ezt nem fogadhatjuk el”.

Az izraeli progresszió lázadása a népszuverenitás ellen

Az izraeli progresszió nem akarja kiengedni a markából a választáson alapuló népszuverenitási rendszer egésze fölötti választásfüggetlen uralmát.

“Netanjahu reméli, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem kaszálja el a saját korlátozását” bejegyzéshez 24 hozzászólás

  1. Hát ez aztán fura érv. Reméli, hogy az egyszerű többséggel meghozott törvényüket úgy fogják kezelni mintha az szupertöbbséggel meghozott sarkalatos törvény lenne.

    Na ezért nem szabad politikusokat a bíróságok közelébe engedni. Két teljesen külön szakma. A bírók szakmája az igazságszolgáltatás, a politikusoké meg a hazugságszolgáltatás.

    Amikor a politikusok megszállják a bíróságokat ott az igazság kínhalált hal.

    • Trumpot is békén hagynák ha nem jelentette volna be hogy újra indul az elnöki székért. Így viszont hogy újra indul ellene is megkezdődött politikai megrendelésre a bírósági boszorkány üldözés.

          • Amit leirtal, arra semmi bizonyitek, ezzel szemben az amerikai igazsagszolgaltatasrol nem sok fogalmad lehet.

          • Végtelenül naiv elfogult és jóhiszemű vagy. Tudod van amikor jól kell tudni olvasni a sorok között.

          • En a sorokat olvasom.
            Eltem MO-on, tudom, hogy szamotokra elkepzelhetetlen egy fuggetlen birosag. El sem tudjatok kepzelni, hogy a biro nem a partnak, a kormanynak, vagy valami sotet hatalomnak engedelmeskedik. Csak sajnalni tudlak…

          • Nem kell megsértődni. Egyébként pedig tisztába vagyok a független bírósággal kapcsolatban. Itthon is tudnék jó pár esetet mondani amivel nem értettem egyet mert nagy valószínűséggel (csak sejteni lehetett hogy beleszólt a politika) illetve az amerikai Watergate botrányról is olvastam egy könyvet. Amiben Nixon egyik tanácsadóját emberét elitélik (civilben ügyvéd volt). Maga az ügyvéd elitélt írta a könyvet részletesen leírva a bírósági tárgyalást. Többek között tömören leírja és kifejti az amerikai jogrendszer hibáit. Egyébként ma már mindenki tudja hogy ebben az ügyben Nixon rendelte el a demokrata párt irodájának a lehallgatását. Emiatt később le is kellett mondania.

          • Most aztan meggyoztel arrol, hogy a Trump elleni vadban a demokratak, hatterhatalmak, stb. mozgatjak a figurakat :-))) Ennek semmi koze ahhoz, hogy az amerikai jogrendszernek vannak-e hibai. Es foleg semmi koze az izraeli helyzethez.

          • Egyébként az egyik előző kommentedre is reagáltam miszerint én semmit se tudok az amerikai jogrendszerről. Pedig egy dologban biztos lehetsz engem csak a száraz tények érdekelnek és az abból levonható logikus következtetések. Nekem nincs szándékomban meggyőzni téged és mást se ha valakivel kulturáltan tudok vitatkozni akkor is én pusztán a saját véleményemet írom le. Az izraeli helyzetről pedig az a véleményem az USA kiakarja használni a helyzetet a saját globális politikai céljaira. Neked talán meg kellene próbálnod egy amerikai politikus fejével gondolkodnod. Ehhez viszont keresned kell a You Tuben olyan angol vagy amerikai politikailag független elemzőket akik reálisan és elfogulatlanul látják a közel-keleti helyzetet és a világpolitikát. Magyarul én a helyedben külpolitikából indulnák ki és ezen keresztül szemlélném az izraeli belpolitikát is. Ezt azért írom mert nagyon is érződik rajtad hogy saját politikai buborékodból nem tudsz kimozdulni. Már pedig én nagyon régóta tudatosan törekszem arra hogy buborék független legyek.

          • Nos, akkor meg hozzateszem, hogy az izraeli belpolitikai helyzetrol sincs sok fogalmad. Meggyozodesem, hogy a jatekosoknak, akik ma a szart keverik, tobbsegerol nem is tudsz, vagy nem ismerheted a valodi mozgato rugokat. Honnan vannak az informacioid az izraeli belpolitikarol? Te nem buborek fuggetlen, hanem informacio fuggetlen vagy. De ez nem szegyen, senki sem lehet szakerto egy politikailag zurzavaros, mondhatnem kaotikus orszag ugyeiben, ha nem olvassa a helyi mediat, nem erti a televizioban, radioban elhangzo vitakat, riportokat. A szegyen, hogy olyan biztonsaggal oktatod ki a masikat, mintha minden informacio birtokaban lennel.

          • Ejnye -bejnye már megint bevágtad a durcit. Egyébként én sose állítottam hogy az izraeli belpolitika szakértője lennék. Nyilván a hely és nyelvismeret okán sem illetve engem első sorban külpolitikai szemszögből érdekel az izraeli belpolitika ahogy már az előző kommentemben is kifejtettem. Egyébként meg nem csodálkozom hogy a vallásos pártok ennyire bizalmatlanok a baloldallal szemben amikor kb 23 évvel ezelőtt Ehud Barak odaadta volna a Templom hegyet a fél Jeruzsálemmel együtt a palesztínoknak még a Clinton korszak idején. Csak Arafaton múlt hogy nem lett belőle semmi. Már pedig Jeruzsálem és a Templom hegy a zsidó nép szívét jelenti. Ettől függetlenül még a vallásosoknak lehetnek olyan törvényeik és szabályaik amit ha a világiakra akarnak erőltetni az jogos ellenállásba ütközik. Olvastam régebben erről. Nagyon is tisztába vagyok vele hogy ebben a belpolitikai helyzetben sem fehér vagy fekete valami, hanem ahogy a film címe is mondja. A szürkének is ötven árnyalata van.

          • A sok kozul egyre reagalok, hogy erzekeld, mennyire fogalmad sincs az izraeli belugyekrol. Te „vallasos partokrol” beszelsz. Van jonehany vallasos part, amik nagyjabol 3 fo csoportra oszthatok: a vallasos cionistak, a keleti zsidok vallasos partja es a haridik (ultraortodoxok). A harom csoporton belul is oriasi kulonbsegek lehetnek kulonbozo ideologiai, vallasi vagy egyeb kerdesekben, de a harom csoport nagyon kulonbozo alapokon politizal. Az altalad emlitett Templom hegy kerdeseben peldaul nevetseges az altalanositasod. A vallasos cionistak allandoan a Templom hegyen tuntetnek, es kituzott celjuk a hegy „visszahoditasa”, tobb ertelemben. A haridik betartjak a „torvenyt”, miszerint vallasos zsido nem megy a Templom hegyre, tobbek kozott azert, mert nem tudjuk pontosan, hol volt az a legszentebb hely, ahova csak a kivalasztottak lephettek be. Tilos, meg veletlenul is, oda lepni. A harmadik csoportot (Sasz) a kerdes kevesse foglalkoztatja, ok inkabb tarsadalmi problemakra koncentralnak es sajnaltatjak magukat, mint elnyomott keletiek. Szoval a vallasosok problemaja a „baloldallal” messze nem a Templom hegy. Es akkor a zurzavarnak csak egy ezreleket irtam le….

    • Netanyahu nem meri kimondani az igazat, azt, hogy nem mennenek bele egy alkotmanyos valsagba. De ezzel a se igen, se nem valasszal megprobalja megfelemliteni a birosagot. Kar, hogy az ugy az elnokasszony hattyudala lesz, es nem ugy nez ki az oreglany, mint akit meg lehet felemliteni.
      Az ugyhoz meg az is hozzatartozik, hogy Netanyahu egy csomo amerikai adonak, portalnak nyilatkozott, de egyetlen izraeli csatornaban sem teszi ki magat a varhato kerdeseknek, kiveve a sajat hazi csatornajukat (14).
      Ami a torvenyt illeti, felreertetted az egyszeru tobbseget. Egyszeru tobbsegrol akkor beszelnek, ha mondjuk a 120 kepviselobol csak 70 van jelen, es abbol pl. 40 mellette, 30 meg ellene szavaz. De ha 61-en, vagy annal tobben szavaznak mellette, az abszolut tobbseg, es elvben egy alaptorvenyhez eleg. (A szavazason 64:0 volt az eredmeny, mert az ellenzek kivonult a szavazasrol.) A problema az, hogy egy alaptorvenyhez jobb lenne, ha ennel nagyobb aranyu egyetertes szuksegeltetne. Erre lenne jo egy alkotmany, amit nem lehetne olyan konnyen valtoztatgatni.

      • Jól hablatyolt Bibi mert téged is összezavart a hantájával. Az egyszerű többség és az abszolút többség ugyanaz: 50%+1. Máshol vannak minősített többségek is: kétharmados, háromnegyedes, ezeket nevezik szupertöbbségnek. Ezek általában alkotmányos törvényekhez kellenek és ahol van alkotmány ott az alkotmánybíróság magát az alkotmányt nem ítélheti meg, mert az alapján ítélkezik.

        Bibi most azt magyarázza be, hogy ezt a törvényt eredetileg szupertöbbséggel fogadták el, ezért olyan mintha alkotmány lenne. A legfelsőbb bíróság meg tehetne úgy mintha alkotmánybíróság lenne, magyarul ne szóljon bele. Igazi gátlástalan politikai logika. Ő maga nem tesz úgy mintha alkotmány lenne, hogy átírhassa egyszerű többséggel, de a bíróság tegyen úgy mintha alkotmány lenne, hogy ne szólhasson bele.

        Ha sikerül leépíteniük a bíróságot akkor már ilyen kitekert magyarázkodásra sem lesz szükségük, mert akkor már nem lesz ellensúlya a hatalmuknak és a gátlástalan hazugságaikat gát nélkül törvényesíthetik.

        • Nem Bibi hantaja zavart ossze. Amit leirtam, az a valosag, semmi koze Bibihez. Van kulonbseg egy tobbsegi szavazas es az abszolut tobbseg kozott., ahogy azt a peldamban leirtam.

          • Amiről te beszélsz az az összes képviselő abszolút többsége vagy a jelenlévő képviselők abszolút többsége. Mindkettő többségi szavazás. Attól ha az ellenzék bojkottál egy szavazást attól az még az összes képviselő abszolút többsége marad és nem szupertöbbség.

            Persze Izraelben nincs alaptörvény és nincs minősített többség, de még így is bullhit azt mondani egy bojkottált szavazásra, hogy az szupertöbbség.

          • Nem tudok rola, hogy lenne olyan fogalom, hogy szupertobbseg. Ha Bibi ezt hasznalta is, nem heberul mondta. Nem Bibi halandzsaibol tanulom az izraeli kozeleti fogalmakat.
            Viszont van kulonbseg, hogy a jelenlevok tobbsege, vagy legalabb 61 szavazat. Izraelben csak ez a ket kategoria letezik.

          • A szupertöbbség a minősített többség szinonimája. Az egyszerű többség pedig az abszolút többség szinonimája.

            Itt csak zavarkeltésről van szó. Szupertöbbségről beszél, pedig Izraelben nincs szupertöbbség. Alkotmányról beszél, pedig Izraelben nincs alkotmány sem. A legfelsőbb bíróságról meg úgy beszél mintha alkotmánybíróság lenne, pedig nem az.

            Végül is azt akarja, hogy a legfelsőbb bíróság ne kaszálja el a törvényt.

            Itt a kétharmados alkotmánymódosítást nem kaszálhatja el az alkotmánybíróság. De ezzel ott hiába érvel, mert ott csak egy feles törvényt módosított amit a legfelsőbb bíróság visszadobhat.

      • Több hozzászólása után elgondolkodtam azon , hogy igazán írhatna egy cikket.
        Ilyen hozzászólás ez a mostani is.
        Nem , ezt nem tréfából írtam.
        Sőt , baloldali sem vagyok …

        • Izraelben soha nem voltak es nem lesznek alkalmasak a korulmenyek egy alkotmany kidolgozasara. Ugy ertem, egy modern, liberalis polgari demokracia alkotmanyara. Nem veletlen, hogy Ben Gurion is lemondott errol, a szethuzastol tartva. De ma a helyzet mas, az aranyok, az eroviszonyok megvaltoztak…nem a jo iranyba.
          Akkor „az oreg” vedeni akarta a vallasosokat, mint a hagyomany letetemenyeseit a nagyreszt nem vallasos bevandorlok kozott. Ma a helyzet forditott, Izrael egyertelmuen zsido nemzetallam, a hagyomanyokat nem kell mar felteni, viszont a liberalis polgari demokraciat folyamatosan tamadjak a haridik (ultravallasosok), akiknek az aranya a lakossagban alaposan megvaltozott. Az atlag izraelinek 2-3 gyereke van, a vallasosoknal ez akar tiznel is tobb lehet. Szamolj utana mit jelent ez 3 generacio alatt.
          Egy okos professzor bacsi azt irta ezelott 3 honappal, hogy halasnak kell lennunk Bibinek, hogy ez a balhe most tort ki, es nem 20 ev mulva. Ma meg, talan, ki tudunk maszni belole, 20 ev mulva (a demografiai trend miatt) mar nem lenne eselyunk. De a megoldas, ami biztosithatja egy liberalis polgari demokracia letet Izraelben csak az alkotmany, amit minimum 80 – 85 szavazattal lehetne csak megvaltoztatni a parlamentben.

          • Tehát alkotmány nem lesz. És ezért még a legapróbb szabályozás se legyen. Hagyjátok a bíróság ámokfutását… Mert ezek szerint arra számítasz, hogy az abszolút többséggel meghozott törvényt is elutasítják.

          • Egy szoval sem irtam, hogy nem lesz alkotmany. Csak azt irtam, hogy a korulmenyek nem lesznek soha alkalmasak. De mivel alkotmany nelkul valoszinuleg az orszagnak annyi, csak ido kerdese, igy kenytelenek lesznek az alkotmanyt megcsinalni keserves korulmenyek kozott. Az alkotmany egyebkent nem a birosag amokfutasat kell leallitsa (meg senkinek sem sikerult elmagyarazni, hogy mikor futott a birosag amokot, de az teny, hogy most Bibinek baja van a birosagokkal….mielott a vadlottak padjara kerult, o volt az igazsagugyi rendszer legfobb vedelmezoje), tehat az alkotmany celja, hogy ha megint szelsoseges kormany kerulne hatalomra (mindegy melyik oldalon), akkor ne kezdhessen egy torvenykezesi amokfutasba. Azt magyaraztam, hogy ha nem lesz alkotmany, akkor nehany ev mulva, amikor esetleg haridi tobbseg kerulhet hatalomra, masnap mar a felesegem nem szallhat fel az autobusz elso ajtajan.
            A jelenlegi tuntetesek, az egesz felfordulas hosszu tavon arra megy ki, hogy vegre nekialljanak egy alkotmany megirasanak.