Egyre több jel utal arra a JNS elemzése szerint, hogy Irak fokozatosan szokatlan – és földrajzilag közvetlenebb – fenyegetést jelent Izrael számára is.
Az Irán által támogatott Iraki Népi Mozgósító Erők, amelyek nemrég fenyegették az országban állomásozó 2500 amerikai katonát, az Irán által támogatott radikális tengely tagjai, és együttműködnek a Hezbollah-val, valamint a szíriai síita milíciákkal.
Az egyik csoport, a Golán Felszabadítási Brigád, ahogy a neve is mutatja, Izrael elleni harcra alakult.
Az iraki milíciák közül néhányan Szíriában is aktívak, például a Harakat Hezbollah al-Nudzsaba, amelyet az iráni Kudsz Erő támogat.
2019-ben a nemzetközi média beszámolói szerint izraeli repülőgépek vagy drónok csapást mértek a síita milícia iraki bázisaira – ez a jelentés, ha igaz, arra utalna, hogy Irán fegyvereket szállított Irakba, amelyeket a jövőben Izrael ellen használna.
Danny Citrinowicz, a tel-avivi székhelyű Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója úgy értékelte, hogy az Irakból származó, Izraelt fenyegető jelentős veszélyt a felfegyverzett pilóta nélküli légi járművek jelentik.
Eyal Zisser professzor, a Tel Aviv-i Egyetem rektorhelyettese és a Közel-Kelet kortárs történelmének tanszékvezetője a JNS-nek elmondta, hogy Irak „lassan fenyegetés forrásává válik”.
Úgy érvelt, hogy mivel a Hezbollah nyugodt határt akar fenntartani Izraellel, míg Szíriában az izraeli megtorlásoktól aggódó Aszad-rezsim nem akar szabad kezet adni Iránnak, Irak „kényelmes színtérré válik – ahonnan rakétákat lehet kilőni Izraelre anélkül, hogy belekeverednének, és anélkül, hogy a vádaskodó ujj közvetlenül Iránra esne”.
Zisser szerint az Irakból kiinduló rakétafenyegetés kicsi, és nem hasonlítható össze a Hezbollah hatalmas arzenálja által jelentett fenyegetéssel. Ugyanakkor – mondta – bármilyen lövedék kilövése Irakból „nagy zajt keltene – beleértve a média [tudósítását] Izraelben”.
Citrinowicz megjegyezte, hogy az iraki milícia vezetői kijelentették – többek között az Izrael és a palesztin Iszlám Dzsihád közötti legutóbbi májusi eszkaláció során -, hogy „nem haboznának megtámadni Izraelt”.
A Hezbollahhoz az utóbbi években egyre közelebb kerülő közelségük fényében – különösen a Kudsz Erő parancsnokának Szulejmáninak a 2020. januári bagdadi amerikai dróncsapásban bekövetkezett halála után – Citrinowicz szerint helyes lenne feltételezni, hogy az Irakból érkező fenyegetés a gyakorlatban a milícia vezetőinek tettein és nyilatkozatain keresztül ölt testet.
Zisser megjegyezte, hogy Irakban az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest Qudsz Erője a síita milíciák szervezője és finanszírozója.
Citrinowicz szerint az iraki színtér befolyásolja Kelet-Szíriát is, ahol a síita milíciák váltak a szíriai-iraki határon aktív fő katonai erővé.
Szerinte az Egyesült Államok csapdába került Irakban, mivel „meg kell őriznie befolyását és együtt kell működnie Szudáni miniszterelnökkel – akit a milíciák negatívan tekintenek -, ugyanakkor az Egyesült Államoknak reagálnia kell a milíciák minden akciójára, főleg Szíriában. Ez egy nagyon kényes egyensúly, és a jövőben várhatóan még kényesebb lesz”.
Az Egyesült Államok befolyása Irakban fékeket állít az irániak elé, és arra is kényszeríti őket, hogy az ottani amerikai jelenlétre összpontosítsanak – mondta, hozzátéve azonban, hogy nem világos, mi fog történni az amerikai erők távozása után.
„Irak átmeneti szakaszban van, és érdemes figyelemmel kísérni az ottani fejleményeket, mert újra fenyegető színtérré válhat Izrael számára” – figyelmeztetett.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.