Izrael hajtotta végre a szombati dróncsapást az iráni katonai létesítmény ellen – közölték a Wall Street Journallal amerikai tisztviselők és a műveletet ismerő személyek.
A szombati csapás fő célpontja egy iszfaháni bevásárlóközpont mögött található raktár volt, amely Irán szerint lőszerraktárként működött. A szemtanúk által a közösségi médiában közzétett videókon egy kisebb robbanás látható az épület felett, amely látszólag minimális károkat okozott az épületen kívül.
Ronen Solomon, független hírszerzési elemző és az Intelli Times blog szerzője szerint a robbanás kis mérete arra utal, hogy a célpont nem lőszerraktár volt.
Ehelyett szerinte egy laboratórium vagy katonai-logisztikai telephely lehetett.
Solomon szerint a műholdképek azt mutatják, hogy a raktár az Iráni Űrkutatási Központ egyik egységéhez tartozó telephellyel szemben található – ez az Egyesült Államok által szankcionált szervezet, amely részt vesz az iráni ballisztikus rakétaprogramban.
Az iráni állítások ellenére óriási siker volt az Irán ellen Iszfahánnál végrehajtott dróntámadás a The Jerusalem Post nyugati hírszerzési és külföldi forrásai szerint.
A Post forrásai szerint „a valós károk [az épületen belül], messze túlmutatnak a kívülről látható, kisebb tetőszerkezeti káron”.
A múlt héten az Egyesült Államok és Izrael az eddigi legnagyobb közös hadgyakorlatát hajtotta végre, amelyben mindkét ország több mint 7500 fővel vett részt, és egy sor forgatókönyvet teszteltek, köztül a légvédelmi rendszerek kiiktatására és a vadászrepülőgépek üzemanyaggal való feltöltésére való képességüket – mindkettő kulcsfontosságú eleme lehet egy Irán elleni nagyobb katonai csapásnak.
Izrael vezérkari főnöke a múlt héten a The Wall Street Journalnak azt mondta, hogy Izrael és az Egyesült Államok a legrosszabbra készül Iránnal kapcsolatban.
Herzi Halevi azt mondta, hogy a hadgyakorlat „nagyon világos üzenetet küldött Iránnak”.
Biden erőfeszítései az Iránnal kötött nukleáris megállapodás felelevenítésére megrekedtek, és az Egyesült Államoknak még nem sikerült alternatívát kidolgoznia.
Netanjahu és Izrael azonban sürgeti az Egyesült Államokat, hogy keményebb álláspontot képviseljen Iránnal szemben.
Az Irán elleni katonai agresszió akár kontraproduktív is lehet. Irán a meghátrálás helyett arra a következtetésre is juthat, hogy mindenképpen atomfegyverre van szüksége, hogy képes legyen elrettenteni az ellenségeit és megvédhesse magát, ahogy ma már Ukrajnában is széleskörűen úgy gondolják, hogy az országnak nem lett volna szabad lemondani az atomfegyverekről és nukleáris fegyverekre lenne szükség. Az ország katonai semlegessége sem merülhet fel, mindenképpen NATO tag akarnak lenni. Ilyen szempontból az Ukrajna elleni orosz agresszió is kontraproduktívnak bizonyult, stratégiai hiba, mivel nem sikerül elérni Ukrajna katonai semlegességét, demilitarizációját, „nácitlanítást”, a Krím fenyegetettségének elhárítását, a NATO visszaszorítását, hanem éppen ellenkezőleg, Ukrajna erőteljesen fegyverkezik, egyre erősebb, magabiztosabb, a NATO is terjeszkedik tovább. Ezt csak úgy akadályozhatják meg az oroszok, ha totális győzelmet aratnak a háborúan, viszont Ukrajna és az USA, NATO is eltökélt már a totális győzelem felé, egyre durvább lehet az eszkaláció. Lehet, hogy Izrael és az USA Irán kapcsán is eljuthat majd oda, hogy csak akkor érhetik el a stratégiai céljaikat, ha egy totális győzelmet aratnak Irán felett egy kiterjedt, nagy háborúban.
Belpolitikai problémákat nem lehet külföldi katonai sikerekkel megoldani. Ideje lenne leszállni Iránról.