„Kétféle fenyegetés létezik a választásokkal kapcsolatban, ha a kibertérről van szó” – mondja Gabi Siboni ezredes, a Tel Aviv-i Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének katonai és stratégiai ügyek és kiberbiztonsági programjának igazgatója. „Az első fajta éppen azoknak a rendszereknek a feltörése, amelyeket Izrael a választásokon használ. Ez lehetővé tenné az eredményekbe való beavatkozást, a szavazatok újraszámlálását és más csalásokat” – mondta. „A másik típus azonban a közösségi hálózatok felhasználása a hamis információk terjesztésére és a közvélemény befolyásolására”.
Ami a megoldásokat illeti, Siboni szerint nem világos, hogy vannak-e ilyenek.
„Az első fenyegetést könnyebb kezelni, kiberbiztonsági szakértőket alkalmazunk. A második azonban sokkal bonyolultabb. Ez különösen nagy kihívás, mert a demokrácia mindig arra törekszik, hogy lehetővé tegye a véleménynyilvánítás szabadságát, és ez a fenyegetés erre épül”
– mondta.
A közvélemény elleni ilyen jellegű támadás, beleértve a félretájékoztatást és az összeesküvés-elméletek terjesztését, a világ sok más pontján nem ismerős.
A szakértők szerint a fő szereplő, aki ún. botokat és álprofilokat használ hazugságok terjesztésére és más választásokba való beavatkozásra, Oroszország.
„Láttunk már ilyen jellegű beavatkozást Oroszország részéről a világ számos pontján: az amerikai választásokon, a Brexit idején és afrikai választásokon”
– mondta Achiya Schatz, a Fake Reporter nevű dezinformációs megfigyelőszervezet ügyvezető igazgatója a The Media Line-nak.
„Mi még csak nem is foglalkozunk annyira a kibernetikával. Nyomon követjük a gyanús tevékenységeket a világhálón, és megpróbáljuk megtalálni a forrást. Az a célunk, hogy értesítsük a nyilvánosságot, mert ez a legfontosabb dolog, amivel árthatunk az ilyen kampányok hatékonyságának”
– mondta továbbá.
Schatz szerint a célok többnyire ugyanazok, és hamis fiókok tömkelege hajtja végre őket, hamis információkat osztanak meg, céljuk a társadalom megosztása és a nyilvános vita radikalizálása.
„A cél a demokratikus országok destabilizálása, azáltal, hogy kétségeket ébresztenek az intézményrendszer legitimitásával kapcsolatban”
– magyarázta.
„Az általunk ismert gyakori és nagyon veszélyes minta a botnetek, amelyek összeesküvéseket terjesztenek a választások manipulálásáról. Ez különösen veszélyes, mert magát az intézményrendszert veszélyezteti. Ezek alapvetően káosz-ügynökök. Az ilyen hálózatok mögött állók azt akarják, hogy a nézeteltérések elmélyüljenek, a radikálisok hatalomra kerüljenek, és végül magába a demokratikus rendszerbe vetett bizalmat rombolják le”
– mondta.
A leghíresebb példa egy ilyen kampány eredményeire az amerikai Capitolium szélsőjobboldali aktivisták által végrehajtott rajtaütés 2021. január 6-án.
„A gondolat, amely végül a rajtaütéshez vezetett, pontosan ez volt: a választásokat elcsalták, ezért nem legitimek. Nagyon hasonló üzeneteket látunk az izraeli hálózatokon, egyre inkább, ahogy közelednek a választások”
– mondta.
„Ezek lehetnek belülről érkező, megosztó üzenetek egy politikai kampány részeként, de néha látható, hogy van külső forrása is. Megmondani, hogy melyik melyik, sokszor nagyon nehéz lehet”.”
Izrael az ilyen választási beavatkozások elleni küzdelem érdekében törvényt fogadott el a november 1-jei választásokra, amely előírja, hogy minden internetes kampányt hivatalosan el kell ismerni, és a kampánynak fel kell fednie, hogy ki finanszírozza azt. „Ez legalább néhány pártot arra kényszerít, hogy felelősséget vállaljon azért, amit terjeszt, és remélhetőleg megkönnyíti a hazugságok leleplezését” – mondta Schatz.
A jelenlegi helyzet legfőbb haszonélvezői a politikusok, akik úgy avatkozhatnak bele a közvéleménybe, ahogy akarnak, anélkül, hogy ennek közvetlen következményei lennének, valamint maguk a közösségi hálózatok, amelyek megnövekedett forgalmat élveznek.
„A közösségi hálózatok soha nem vállalják a felelősséget, egyáltalán nem akarnak ezzel foglalkozni. A politikusok pedig sokat profitálnak ebből, mert sokszor ugyanazokat a módszereket alkalmazzák”
– mondta Schatz.
A bot-hálózatok fő felhasználója Izraelben az utóbbi években a Likud párt. „Senki, sem jobb-, sem baloldali, nem rendelkezik hozzájuk hasonló számokkal. Nincs ehhez fogható az izraeli politikában” – tette hozzá.
Schatz kezdeményezése az információfogyasztás oktatását szorgalmazza.
„Ha megtanítjuk az embereket arra, hogy felismerjék a hamis profilokat vagy az álhíreket, az árt az ilyen internetes kampányok hatékonyságának” – magyarázta. „Azt is reméljük, hogy a politikusok felébrednek, és felismerik, hogy mi a veszély, hiszen demokrácia lényegéről van szó”
– mondta.
Izrael hivatalos nemzeti választási bizottsága nyilatkozatában ezt írta:
„A Központi Választási Bizottság intenzív és kiterjedt tevékenységet folytat a kibervédelem területén. A bizottság szorosan együttműködik Izrael Állam valamennyi biztonsági ügynökségével. A választásokat egy sor intézkedés védi. Természetesen nem lehet bővebben kifejteni, hogy milyen intézkedéseket és módszereket alkalmazunk a választásokra való felkészülés részeként, mert ha ezek a nyilvánosság tudomására jutnak, az segítheti azokat, akik a választások megzavarására törekszenek”
— jelenti a The Jerusalem Post.
