Még akkor is, amikor Moszkva a Zsidó Ügynökség (Szochnut) működésének „bezárásával” fenyegetőzik, a szakértők arra biztatják Jeruzsálemet, hogy a kérdést „a közös érdekeken alapuló titkos diplomáciai úton” oldják meg – írja a JNS.
Az orosz-izraeli feszültségek az elmúlt napokban fokozódtak, mivel Moszkva eltökéltnek tűnik arra, hogy kikényszerítse a Zsidó Ügynökség oroszországi tevékenységének beszüntetését. Egy izraeli küldöttség, amely a kérdés megoldása céljából Moszkvába készül, orosz vízumokra vár, miközben Jair Lapid izraeli miniszterelnök utasította kormányát, hogy készítsen elő egy sor ellenintézkedést arra az esetre, ha Oroszország beváltja fenyegetését.
„Az oroszországi zsidó közösség mélyen kötődik Izraelhez”
– mondta Lapid július 21-én az izraeli külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács képviselőivel tartott találkozón.
„Továbbra is diplomáciai csatornákon keresztül fogunk fellépni, hogy a Zsidó Ügynökség fontos tevékenysége ne szűnjön meg”.
Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a moszkvai kerületi bírósághoz az orosz igazságügyi minisztériumtól érkezett a Szochnut bezárására vonatkozó kérés. A bíróság a tervek szerint július 28-án tárgyalta volna az ügyet.
Bár az Interfax nem adott magyarázatot a lépésre, az Associated Press arról számolt be, hogy az Igazságügyi Minisztérium azzal vádolta az ügynökséget, hogy megsértette a magánélet védelmére vonatkozó törvényeket azzal, hogy összegyűjtötte az Izraelbe való bevándorlás iránt érdeklődők személyes adatait.
Amos Gilad vezérőrnagy, az izraeli védelmi minisztérium politikai-katonai irodájának volt vezetője a JNS-nek azt mondta, hogy Jeruzsálemnek óvatosnak kell lennie, és kerülnie kell az Oroszországgal szembeni kemény kijelentéseket, amelyek fokozhatják a helyzetet. Gilad például „nem túl hasznosnak” nevezte Lapid vasárnapi figyelmeztetését, miszerint a Szochnut oroszországi bezárása „komoly hatással” lehet a Moszkvával való kétoldalú kapcsolatokra.
„Mindig ellenzem az olyan fenyegetéseket, amelyek mögött nincsenek konkrét tettek”
– mondta.
„Az oroszokat sem hatják meg annyira a fenyegetések. Nem riasztja el őket az Egyesült Államok és a nyugat-európaiak. Izrael tud ennél jobbat?”
Gilad kitartott amellett, hogy a kérdést „a közös érdekeken alapuló titkos diplomáciai úton” kell megoldani.
Gilad, aki jelenleg a Herzliya-i Reichman Egyetem Politikai és Stratégiai Intézetének (IPS) ügyvezető igazgatója, nem lepődik meg Oroszország jelenlegi irányvonalán, és megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolta, hogy régóta ellenzi a zsidó kivándorlást.
„Putyin kedvezőtlenül tekint az alijára [az Izraelbe irányuló bevándorlásra], mert a zsidókat elit népességnek tekinti”
– mondta Gilad.
Gilad csak találgatott az orosz lépések hátterében álló „közvetlen okokról”, ugyanakkor elismerte annak lehetőségét, hogy az uralkodó magyarázat lehet a helyes: nevezetesen, hogy Moszkva helyteleníti Izrael álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Izrael ebben a tekintetben megpróbált egy vékony vonalon járni, mivel tartózkodott attól, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek, annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is kérte azt. Jeruzsálem nem vezetett be szankciókat sem Oroszországgal szemben.
Másrészt az orosz invázióval kapcsolatos talán legélesebb kritikát Lapid fogalmazta meg, aki külügyminiszterként „háborús bűnök” elkövetésével vádolta Moszkvát.
Anna Geifman, a Bar-Ilan Egyetem politikatudományi tanszékének vezető kutatója a JNS-nek elmondta, hogy Putyin egyrészt büntetni akarja Izraelt, amiért látszólag a Nyugat oldalára állt, másrészt el akarja riasztani Jeruzsálemet attól, hogy további lépéseket tegyen Kijev támogatására.
„Oroszország meg akarja mutatni Izraelnek, hogy ‘Ha egy rossz lépést teszel, mi is tehetünk veled dolgokat. Megvannak a lehetőségeink”
– mondta.
Mindemellett öncélúnak minősítette Oroszország döntését, hogy a Zsidó Ügynökséget veszi célba.
Megjegyezte azonban, hogy Izraelnek kevés lehetősége van Oroszország megállítására.
„Tehetetlenek vagyunk. Ez az ő országuk”
– mondta.
„Sokkal súlyosabb lenne, ha Oroszország úgy döntene, hogy Szíriában lép fel Izrael ellen”
– tette hozzá Geifman.
„Nagyon óvatosnak kell lennünk Oroszországgal, mert ott együtt kell működnünk. Ez egy katonai kérdés. Biztosnak kell lennünk abban, hogy továbbra is meg tudjuk semmisíteni az iráni fegyverszállítmányokat.”
