Amikor legutóbb a svájci hegyi faluban a vezető politikusok, vezérigazgatók és milliárdosok összegyűltek, hogy megvitassák a társadalom legnagyobb problémáit, és megoldási javaslataikat ismertessék, a Kínában kitört koronavírus alig volt több, mint egy távoli fenyegetés. A gazdaság dübörgött, és egy nagyobb fegyveres konfliktus Európában senki sem szerepelt a legnagyobb kockázatok listáján – írja Julia Horowitz a CNN Business oldalán megjelent cikkében.
Több mint két évvel később a világot felforgatta a Covid-19 világjárvány és Oroszország ukrajnai inváziója. A svájci Davosba, a Világgazdasági Fórumra érkező gazdagok és hatalmasok számára azonban nagyon kevés dolog változott.
„Davos a megtestesítője a társadalom egyik legnagyobb kihívásának, amely jelenleg az önelégült elit”
– mondta Jeffrey Sonnenfeld, a Yale menedzsmentprofesszora, aki rendszeresen beszél számos ismert vezetővel.
A konferencia – amely híres a magasröptű panelbeszélgetéseiről és a hivalkodó partikról – célja, hogy összehozza a fontos embereket, hogy olyan égető kérdésekkel foglalkozzanak, mint az egyenlőtlenség, az éghajlatváltozás, a technológia jövője és a geopolitikai konfliktusok.
Az Oxfam januárban közzétett jelentése szerint a milliárdosok 5 billió dollárral gyarapították vagyonukat a világjárvány idején.
A világ 10 leggazdagabb emberének együttes vagyona 2020 márciusa és 2021 novembere között több mint kétszeresére nőtt.
Eközben világszerte több tízmillió ember szorult mélyszegénységbe, mivel a világgazdaság leállt, és sok küszködő háztartás a kormányok gyorssegélyére szorult.
„Az elmúlt két év dramatizálta és tisztázta azt, ami már jó ideje igaz, vagyis azt, hogy egy elit plutokrata osztály nem csak hogy maga mögött hagyja a világ többi részét, hanem éppen azáltal gyarapszik, hogy mindenki más nyakára lép”
– mondta Anand Giridharadas, a „Winners Take All: The Elite Charade of Changing the World” című könyv szerzője.
Az emberek, akik mind a fejlett, mind számos fejlődő gazdaságban az elmúlt évtizedek legsúlyosabb megélhetési válságát élik át. Az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése már most is éhezést és nélkülözést okoz, instabilitást gerjeszt, tüntetéseket vált ki, és felbátorítja a politikai izgatókat.
A 2022-es davosi fórumot eredetileg januárra tervezték, de az omikron variáns miatt elhalasztották.
A JPMorgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon, aki Amerika legnagyobb bankját vezeti, nem vesz részt az eseményen, amely egybeesik a vállalat éves befektetői napi bemutatójával, ahogy Joe Biden amerikai elnök sem, aki dél-koreai és japán útját fejezi be. Kína jelenléte is jóval kisebb lesz, mivel nagyvárosait még mindig megbénítják a koronavírus miatti lezárások, ezért technológiai titánjai nem vesznek részt a rendezvényen.
A fő attrakció valószínűleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői beszéde lesz, aki várhatóan videokonferencián keresztül vesz részt. Olaf Scholz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén beszédet mond a hét folyamán.
A múltban az orosz politikusok és oligarchák Davos állandó szereplői voltak.
Az alapító Klaus Schwab régóta hangsúlyozta, hogy a párbeszéd és a mélyebb gazdasági kapcsolatok elősegíthetik a békét a politikai ellenfelek között.
Vlagyimir Putyin elnök éppen tavaly tartott beszédet a Világgazdasági Fórum virtuális konferenciáján, és 2015-ben is meghívták, hogy beszéljen a résztvevőkhöz, miután Oroszország annektálta a Krímet.
„A történelemnek ebben a pillanatában, amikor a világnak egyedülálló és rövid lehetősége van arra, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába lépjen, elengedhetetlen, hogy hallhassuk az Ön hangját – az Orosz Föderáció elnökének hangját”
– mondta Schwab, amikor 2021-ben bemutatta Putyint.
2020-ban az orosz Lukoil, a Sberbank és a Yandex vezérigazgatói is szerepeltek a résztvevők listáján, valamint az ország energiaügyi minisztere.
Idén Putyin nem vesz részt. Ahogyan egyetlen orosz tisztviselő, oligarcha vagy vezető sem, ehelyett a programban inkább olyan témákról lesz szó, mint a „hidegháború 2.0” és a „visszatérés a háborúhoz”.
