Újév idején gyakran teszünk fogalmakat. De vajon mit fogad meg az Egyesült Nemzetek Szervezete, hogy 2022-ben jobban teljesítsen? A válasz: Még rosszindulatúbb és messzebbre mutató támadást indít Izrael ellen, mint az ENSZ korábbi, a zsidó állam delegitimálására és megsemmisítésére tett kísérletei — írja véleménycikkében Melanie Philips angol újságíró a Jewish News Syndicate publicistája.
A múlt héten az ENSZ Közgyűlése 5 millió dolláros éves költségvetést hagyott jóvá egy vizsgálóbizottság számára, amelyet Navi Pillay, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa vezet, és amely példátlan teret kap Izrael démonizálására.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) által májusban elfogadott határozatban elindított vizsgálat látszólagos háttere az a konfliktus volt, amikor abban a hónapban a Hamász által a Gázai övezetből izraeli civilek ellen kilőtt több ezer rakéta támadásának hatására Izrael megindította a Falak Őre hadműveletet, hogy megvédje magát.
A konfliktus során megölt 236 gázai lakos közül legalább 114 terrorszervezet tagja volt, 21-et pedig rakétatámadás következtében gázai társai öltek meg.
Nem csak arról van szó, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának határozata nem említette a Hamász izraeli civilek elleni rakétatámadásait, vagy azt, hogy gázai civileket használt emberi pajzsként.
A vizsgálatot egyértelműen azért hozták létre, hogy Izraelt bűnösnek találják emberi jogi bűncselekményekben, sőt, a bizottság hatásköre kiterjed „az ismétlődő feszültségek, az instabilitás és a konfliktus elhúzódásának minden mögöttes okának feltárására, beleértve a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási identitáson alapuló szisztematikus diszkriminációt és elnyomást”.
Tehát arról van szó, hogy a bizottság már most az 1948-as megalakulásáig visszanyúló állítólagos bűntettével vádolja Izraelt, valamint rágalmazza az „apartheid” hamis vádjával, amely az Izrael-ellenes körök meghatározó rágalmává vált.
Ami még rosszabb, hogy a terjedelem és a hatókör elképesztő és példátlan. Amint arra Anne Bayefsky a Jerusalem Center for Public Affairs című lapban megjelent lesújtó cikkében rámutat, a bizottságnak 24 állandó munkatársa lesz.
Ehhez képest a tanács Ázsiát, a csendes-óceáni térséget és a Közel-Keletet, vagyis a világ népességének több mint 60 százalékát lefedő részlegének 20 állandó munkatársa van.
Célja pedig az izraeliek büntetőjogi felelősségre vonása.
Ennek érdekében négy főállású jogász, valamint egy „törvényszéki szakértő”, aki „orvosi és jogi kérdésekkel kapcsolatos jelentéseket készít”, és egy „katonai tanácsadó”, aki a „de jure parancsnoki felelősségről” dönt, és kapcsolatot tart a bűnüldöző hatóságokkal.
Ennek célja, hogy megbénítsa Izrael képességét, hogy megvédje magát a gyilkos és egzisztenciális támadással szemben. „Valójában ennek az ENSZ inkvizíciónak a költségvetése egy olyan ügyvédi iroda létrehozását finanszírozza az ENSZ-en belül, amely arra hivatott, hogy vádakat gyártson és globális hajszát indítson az izraeli zsidók letartóztatására és bebörtönzésére” – írja Bayefsky.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szavazására hetekkel azután került sor, hogy a Human Rights Watch civil szervezet jelentése „apartheiddel” vádolta Izraelt.
Ez a vád természetesen nevetséges. Az izraeli arabok bizonyíthatóan egyenlő állampolgári és vallási jogokat élveznek, míg a vitatott területeken élő arabok nem is izraeli állampolgárok. Azok, akik Izraelt apartheiddel vádolják, nemcsak Izraelt rágalmazzák, hanem relativizálják a dél-afrikai, egykori valódi apartheid gonoszságát.
Mivel azonban a bizottság három tagja szélsőségesen ellenséges Izraellel szemben, joggal merül fel az a félelem, hogy a vizsgálat egy olyan összeesküvés, amelynek célja egyfajta Human Rights Watch-jelentés készítése felturbózva, és az ENSZ jóváhagyásával.
Ráadásul a bizottságnak nincs lejárati ideje, más szóval, ez Izrael démonizálásának és delegitimálásának intézményesített motorja.
Főként attól lehet tartani, hogy a vizsgálat büntetőjogi vádirata azt eredményezheti, hogy az izraelieket a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé citálják, amely korábban elfogultságot mutatott Izraellel szemben. Az NBB új ügyésze, Karim Khan brit ügyvéd azonban nem biztos, hogy olyan könnyű préda, mint amilyennek a bíróság eddigi tevékenysége alapján feltételezhető.
A hónap elején tartott első hágai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy felülvizsgálja túlterhelt ügymenetét – amely jelenleg egy komolyan vitatott vizsgálatot foglal magában a „Palesztin Állam” Izrael elleni vádjaival kapcsolatban.
Ami még fontosabb, hozzátette, hogy csak olyan ügyekben fog eljárni, amelyekben „reális esély van az ítéletre”. Más szóval, ellentétben elődeivel, akik számára ez nem volt kulcsfontosságú szempont, ő csak olyan bizonyítékok alapján indítana vizsgálatot, amelyek megállják a helyüket.
Tehát még ha a Pillay-bizottság mérgező labdája Khan térfelén landolna is, ebből nem következik, hogy az feltétlenül felkapja és elszalad vele.
Mindazonáltal a vizsgálat igazi veszélye abban rejlik, hogy a bírósági eljárástól függetlenül démonizálhatja Izraelt a világ szemében. Az ilyen delegitimizálás nemcsak közömbössé teszi az embereket Izrael ellenségeinek Izrael elleni háborúkkal kapcsolatos kísérleteivel szemben, hanem arra is készteti a vezető nemzeteket, hogy megpróbálják meghiúsítani a zsidó állam önvédelmét.
Ennek megfelelően a Pillay-vizsgálat egzisztenciális támadást jelent Izrael ellen – az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának obszcén és megsemmisítő megszállottságának legújabb terméke.
A tanács és elődszervezete, az Emberi Jogi Bizottság – amelynek tagjai között olyan emberi jogi jogsértők voltak, mint Szaúd-Arábia, Kína, Kuba, Pakisztán és Oroszország – több Izraelt elítélő határozatot fogadott el, mint a világ összes többi országa együttvéve, miközben nem fogadott el határozatokat a Kínában, Kubában és Oroszországban elkövetett emberi jogi jogsértésekről.
Ráadásul Izrael az egyetlen ország, amelynek a tanács állandó napirendi pontot szentel, mintha Izrael – a Közel-Kelet egyetlen olyan országa, amely egyenlő emberi jogi védelmet biztosít minden állampolgárának – lenne a világ vezető emberi jogi jogsértője.
Ez a szürreális helyzet egy mélyen beágyazott nyugati tévhit eredménye. Az emberi jogi törvényeket és az olyan nemzetek feletti testületeket, mint az ENSZ és a Nemzetközi Büntetőbíróság, a holokauszt után hozták létre egy nemes, de hibás meggyőződésből.
Ez az volt, hogy a nemzetállamra többé nem lehet támaszkodni a béke és az igazságosság biztosításában, hogy az eleve képtelen az emberiség elleni bűncselekmények kezelésére, és hogy ezért nemzetek feletti testületeket és törvényeket kell létrehozni, hogy ezekkel az igényekkel foglalkozzanak.
Ezek a látnokok nem fogták fel, hogy mivel a világot olyan államok és rezsimek uralják, amelyek elnyomóak és mélyen áthatja őket a zsidógyűlölet és az Izraellel szembeni ellenségesség, ezért bármilyen világszervezet vagy nemzetek feletti jogrendszer maga is a zsarnokság és az antiszemitizmus cinkosává válik.
Ezért vált a „lawfare”, vagyis a nemzetközi jog fegyverré a PR háborúhoz, elsődlegesen Izrael ellen, egyedül a zsidó népet emelve ki ilyen támadásra.
És ezért vált az ENSZ, a világszervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy biztosítsa, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg az emberiség elleni bűnök, maga is fegyverré.
Más szóval, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a gonoszság motorjává vált. Januárban az USA visszatér a Tanácsba tagként. A Biden-kormányzat azt állítja, hogy így képes lesz megállítani a visszaéléseket. Ez valószínűtlen.
Az ENSZ állítólag a világ rendőrsége. De ha egy rendőrség egy gyilkos és zsarnoki szekta zsebében van, akkor az egy védelmi zsarolássá válik, ahol az ártatlanokat lelövik, a bűnösök pedig szabadon maradnak, hogy még több vérontást hajtsanak végre.
Ez nem csak Izrael problémája. Amíg a Nyugat figyelmen kívül hagyja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának mélységes korrupcióját, addig saját magát rontja meg.
Hogyan lehet a világot jobb hellyé tenni 2022-ben? Zárják be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát!
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.