Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása — emlékeztet az Origo.
A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre.
A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.
1991. december 8-án az Oroszországi Föderáció, Ukrajna és Belorusszia hivatalosan is megállapodtak a Szovjetunió, mint államszövetség megszüntetéséről. A több mint hetven évig fennállt kommunista diktatúra végnapjaiban szétesőben volt a közhatalom, és jelentősen megromlott a közbiztonság is. A Szovjetunió megszűnéséhez az 1991. augusztus 19-i ultrakonzervatív katonai körök által megkísérelt fegyveres puccskísérlet adta meg a végső lökést.
A kommunista rendszer agóniájának utolsó hónapjaiban a szovjet zsidóság antiszemita pogromoktól tartva, tömegesen kezdte elhagyni az országot. A kivándorlási hullám tetőzését nagyban elősegítette, hogy Jichak Samir izraeli miniszterelnök kormánya meghirdette a külföldön élő zsidók hazatelepítését támogató programját. Az izraeli kormány felhívására több százezer szovjet zsidó döntött a kivándorlás mellett.
Mivel Moszkvából nem indult közvetlen járat Izraelbe, ezért a kivándorlók jelentős része Budapestről repült Tel-Avivba.
( Magyarország már a rendszerváltás előtt, 1988-ban helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat Izrael Állammal.) A külföldről érkező zsidók bevándorlását a különböző Izraellel-ellenes palesztin szervezetek azonban ellenséges cselekedetnek tekintették csakúgy, mint a kivándoroltatás elősegítését.
Emiatt 1990-től a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) valamint a Magyar Állam között fennálló viszony jelentősen megromlott, ami több diplomáciai bonyodalomhoz is vezetett. A PFSZ 1975 szeptemberében nyitotta meg a budapesti képviseleti irodáját, a Kádár-rendszer pedig a palesztin szervezettel szemben elrendelt nemzetközi embargót megsértve, titkos fegyverszállítmányokkal és pénzzel támogatta Jasszer Arafat szervezetét.
A magyar kormányzat és a PFSZ közötti viszony akkor romlott meg, amikor Budapest helyreállította Tel-Avivval a diplomáciai kapcsolatokat.
Az Abu Nidal vezette szélsőséges palesztin csoport, az El Fatah már régóta jó kapcsolatokat ápolt a Német Szövetségi Köztársaságban illegálisan működő szélsőbaloldali, maoista nézeteket valló Vörös Hadsereg Frakcióval ( Rote-Armee-Fraktion,RAF), vagy a vezetőik után Baader-Meinhoff csoportként is emlegetett terrorszervezettel. Abu Nidal és csoportja a terrorsejt nem egy, az NSZK hatóságai által körözött tagjának nyújtott menedéket közel-keleti arab országokban.
A két terrorszervezet közös akciókat is szervezett, a RAF tagjai pedig palesztin táborokban kaptak titkos kiképzést, a RAF az El Fatah nyújtotta támogatás viszonzásaként európai zsidó érdekeltségek ellen tervezett terrortámadásokat.
Ebbe a tervbe illett bele a Szovjetunióból elkezdődött zsidó kivándorlást gátló terrorakciók ötlete is.
A ferihegyi robbantást megszervező RAF-terroristák, Horst Ludwig Meyer, valamint Andrea Klump, akik a Vörös Hadsereg Frakció harmadik generációját képviselték, 1988-ban a Közel-Keleten kaptak kiképzést.
Mint később bebizonyosodott, ők voltak azok, akik 1988-ban megkísérelték felrobbantani a spanyolországi Rotában az amerikai katonák által sűrűn látogatott helyőrségi klubot. Horst Ludwig Meyer december első napjaiban érkezett Budapestre, egy Winifred Robert Georg Hamdaker névre kiállított hamisított nyugat-német útlevéllel. Meyer a Műszaki Egyetem lágymányosi kollégiumának közelében kibérelt egy lakást, majd 1991. december 14-én a fővárosi Autótaxi Vállalattól bérbe vett két Fiat Tipo márkájú autót.
Meyer és társai az egyik Fiatot, amelybe a távirányítású pokolgépet is elrejtették, a merénylet előtti napon, december 22-én állították le a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett, az 1-es terminál közvetlen közelében. A másik Fiat személygépkocsival a gyorsforgalmi út mellett futó vasúti vágány túloldalán vettek fel figyelőállást, nagyjából 120 méterre a leállított autótól. A vágányon már napok óta vesztegelt egy teherszerelvény, ami eltakarta a terroristák figyelőpontját.
A kivándorlókat szállító és rendőri felvezetéssel érkező busz 1991. december 23-án kora délelőtt 9 óra 40 perckor ért a helyszínre. Amikor az autóbusz elhaladt az üresen parkoló Fiat Tipo mellett, Meyer a távkapcsoló segítségével működésbe hozta az autóban elrejtett pokolgépet, de
az nem a terroristák számára megfelelő pillanatban robbant fel.
A cikk folytatása itt olvasható.
