Egy, az amerikai ortodox zsidók pénzügyeiről készült felmérés szerint a közösség pénzügyileg nagyrészt biztonságban van, de aggódik a megtakarítások miatt, és sokat költ az oktatásra és más, a valláshoz kapcsolódó élet kiadásaira.
A modern ortodoxként azonosított zsidó válaszadók átlagosan évi 188 000 dolláros háztartási átlagjövedelemről és 31 000 dolláros éves iskolaköltségekről számoltak be.
A modern ortodoxok alig fele volt biztos abban, hogy lesz elég megtakarítása a nyugdíjba vonuláshoz, és 12%-uknak aggályai voltak a napi kiadások fedezete miatt.
A független Nishma Research cég felmérése 1 334 modern ortodox és 973 ultraortodox, azaz haredi megkérdezett válaszait foglalta össze.
A cég zsinagógákon és vallási szervezeteken keresztül érte el a válaszadókat. A résztvevőknek jelentkezniük kellett a felmérésre, ami azt jelenti, hogy ez egy önkéntes csoport volt, és nem pontosan reprezentatív a közösség egészére nézve – mondták a kutatók.
Ez különösen igaz volt a haredi válaszadókra, mivel a kutatók elismerték, hogy nem tudták elérni a legzárkózottabb haredi közösségeket, és elmondták, hogy vizsgálják ennek lehetőségeit.
A résztvevők többsége mindkét csoportban New Yorkban és New Jerseyben élt, kisebb számban Marylandben, Washingtonban, Floridában és Pennsylvaniában.
Az adatokat nagyjából modern, ortodox és haredi kategóriákra osztották. A közösséghez tartozást az alapján határozták meg, hogy a válaszadók hogyan azonosították magukat egy felmérési kérdésre – „modern ortodox vagy centrista ortodox”, beleértve a liberális és jobboldali csoportokat; vagy valamely ultraortodox csoport tagjaként, beleértve a „jesivis”, „aguda”, „litvis”, „hászid”, „chábád” vagy „egyéb haredi” csoportokat.
A Nishma Research közleményében elmondta, hogy azért végezte el a felmérést, mert korábbi kutatásai során a költségek kérdése gyakran felmerült problémaként — idézi a kutatás eredményét a Times of Israel.
Egy 2017-es felmérésben például a zsidó iskoláztatás költségei voltak a legtöbbször említett probléma.
Mark Trencher kutató szerint a közösség pénzügyeinek vizsgálata „érzelmileg nehéz, de régóta esedékes téma”.
„A közösség gazdaságilag széttöredezett – sokan jól boldogulnak, de vannak, akik küzdenek”.
A felmérést a múlt hónapban végezték, és kedden hozták nyilvánosságra.
Kóser ételek, drága környék
Mindkét csoportban a háztartások mediánjövedelme jóval magasabb volt, mint az USA átlaga (67 521 dollár), a haredi válaszadók 136 000 dollárt jelentettek. Ez azonban nem tartalmazza az elszigeteltebb haredi közösségeket, amelyekek az Egyesült Államokban a legalacsonyabb jövedelemszintűek közé tartoznak.
A legmagasabb jövedelműek a 35-54 éves, modern ortodox válaszadók voltak, akiknek háztartási mediánjövedelme 218 000 dollárra rúg.
Mind a modern ortodox, mind a haredi csoportoknak súlyos, valláshoz kötődő kiadásai vannak.
A 31 000 dollár, amit egy átlagos modern ortodox család az oktatásra költ, 7 000 dollár évente, gyermekenként.
A haredi családok évente 20 000 dollárt költöttek oktatásra, vagyis gyermekenként 3 000 dollárt, pedig ezekben a családban nagyobb a gyermekekszám. Mindkét csoport túlnyomó többsége zsidó iskolába járatta gyermekeit, és mindkét csoportnak nagyjából a fele kapott tandíj-támogatást.
A modern ortodox családok évente átlagosan 6 280 dollárt költöttek vallással kapcsolatos kiadásokra, beleértve a zsinagógadíjakat, adományokat, nyári táborokat, ünnepeket és izraeli utazásokat.
A haredi családok évente 8 980 dollárt költöttek, kevesebbet kirándulásokra és ünnepségekre, és többet olyan tételekre, mint a vallási könyvek, vallási ruhák és ünnepi cikkek, mint pl. az etrog, egy importált gyümölcs, amelyet a szukkot ünnepén használnak.
A kutatók szerint a kóser élelmiszerek szintén jelentős kiadást jelentenek, nagyjából évi 12 000-15 600 dollárra becsülve, szemben az amerikai háztartások átlagának 8 000 dolláros élelmiszer-kiadásával, de a felmérés nem tért ki a konkrétumokra. A kóser élelmiszerek költségeinek egy része a nagycsaládosokkal és a nagy ünnepi étkezésekkel függ össze. Minden hatodik család panaszkodik a kóser élelmiszerek árára.
A családok több mint fele azt mondta, hogy a kóser élelmiszerek magasabb költségei, valamint a sábát és az ünnepekkel kapcsolatos kiadások negatívan hatnak a háztartásuk költségvetésére.
Az, hogy az emberek hol élnek, szintén jelentős költséggel jár, mivel a vallásos zsidóknak zsinagóga közelében kell lakniuk, ami gyakran drága, magas keresletű terület, mondták a kutatók. A válaszadók egyharmada mondta, hogy a lakhatás helye jelentős negatív hatással bír a költségvetésére, egy másik harmad pedig azt mondta, hogy valamennyire negatív hatással van.
A kutatók becslése szerint az ortodox zsidók évente mintegy 5 000 dollárral többet költenek, mint más háztartások, beleértve a nem-ortodox zsidó háztartásokat is.
Mindkét csoport többsége azt mondta, hogy az ortodoxiával kapcsolatos költségek megérik a költségeket és semmi esetre sem mondanának le azokról, beleértve a haredi válaszadók 89%-át.
Félelmek a nyugdíjazással kapcsolatban
Mindkét csoportban a legtöbben azt mondták, hogy a kiadásaikat jól fedezik, de aggódnak a nyugdíj-megtakarítások miatt.
A modern ortodoxok 12%-a, a haredi résztvevők 17 %-a aggódott a megélhetés miatt, de a modern ortodoxok valamivel kevesebb mint fele, az ultraortodoxok kevesebb mint egyharmada bízott abban, hogy lesz elegendő nyugdíj-megtakarítása.
A modern ortodox háztartások átlagosan 81 000 dollárnyi nem nyugdíjcélú megtakarítással rendelkeztek, 220 000 dollárnyi nyugdíjcélú megtakarítással, és 78%-uknak van saját otthona.
A haredi családok 24 500 dollár nem-nyugdíjcélú megtakarítással rendelkeznek, ami kéthavi jövedelemnek felel meg, 40 000 dollár nyugdíjtartalékkal és 63%-uknak van saját otthona. A haredi családok otthona 95 000 dollárt ér, kevesebb mint a felét a modern ortodoxokénak.
Amikor ezeket a vagyontárgyakat összevonták, a modern ortodox családok 514 000 dolláros saját tőkével rendelkeznek, ami több mint háromszorosa a haredi családok 158 000 dolláros tőkéjének.
Összességében a modern ortodoxok fele magasra értékelte pénzügyi egészségének állapotát, míg 21%-uk „közepes” vagy „nagyon rossz” értékelést adott. Az ultraortodoxok 36%-a mondta, hogy „kiváló” vagy „nagyon jó” állapotban van, 31%-uk pedig azt, hogy nem áll túl jól.
A modern ortodoxok alig fele, a haredi résztvevőknek pedig csak 29%-a érzi magát biztosnak abban, hogy lesz elég megtakarítása a nyugdíjba vonuláshoz.
Az ultraortodoxok valamivel optimistábbak pénzügyi jövőjüket illetően, bár mindkét csoport többnyire azt mondta, hogy a dolgok jobbra fordulnak, vagy nagyjából ugyanolyanok maradnak.