Vlagyimir Putyin azt állítja, hogy az orosz nemzetiségűek védelme indokolja az Ukrajna elleni katonai fellépést. Nagyobb célja, azonban az, hogy szembeszálljon a NATO-val és aláássa az USA befolyását, hogy visszaszerezze az Orosz Birodalom múltbeli dicsőségét.
Miközben Joe Biden elnök Ukrajnára összpontosít, a Nyugat-Balkánon egy másik fenyegetés is felütötte a fejét. Szerbia, Oroszország megbízásából fokozza erőfeszítéseit Koszovó destabilizálására. Egy olyan országét, amely szilárdan Amerika-barát és amely NATO- és európai uniós tagságra törekszik. Putyin úgy számol, hogy a koszovói konfliktus eszkalálódása Délkelet-Európában elvonja a Biden-kormányzat figyelmét az Oroszország ukrajnai akcióiról.
Több mint 120 000 orosz katona állomásozik, harckocsikkal és tüzérséggel Ukrajna keleti határán. Oroszország mindössze hét évvel ezelőtt szállta meg és foglalta el a szuverén és független Ukrajna részét képező Krímet, arra hivatkozva, hogy azzal megvédi az orosz nemzetiségűeket.
Az orosz-ukrán határ a konfliktus eszkalálódásának veszélyes gyújtópontja. Amikor Putyin és Joe Biden amerikai elnök december 7-én videokonferencián keresztül találkozott egymással, Putyin garanciákat követelt arra, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz, és nem engedi meg, hogy a NATO infrastruktúra legyen a területén. Biden nem adott ilyen garanciát. Ukrajna szuverén és független állam, amely saját maga hoz döntéseket.
Putyin harcias megközelítést alkalmaz Ukrajnával szemben, mivel a konfliktussal a belföldi orosz közönséget szolgálja ki, amely úgy véli, hogy Ukrajna Oroszország része, és meg kell fegyelmezni, amiért elszakadt az anyaországtól.
Miközben a Biden-kormányzat Ukrajnára összpontosít, hasonló forgatókönyv bontakozik ki a Szerbia és Koszovó közötti határon. Az elmúlt évtizedben Oroszország és Szerbia nagymértékben kiterjesztette katonai együttműködését. Szerbia az elmúlt három évben megduplázta védelmi költségvetését, és 1,5 milliárd dollárra növelve azt. Ez rengeteg pénz, főleg úgy, ha nincs külső fenyegetés.
Szerbia felkészül egy esetleges háborúra, és ezért bőségesen költ kifinomult támadó fegyverekre: MIG harci repülőgépeket, T-72-es tankokat és más páncélosokat vásárolt Oroszországtól. Szerbia és Oroszország „humanitárius központot” hozott létre Nišben, mintegy 100 km-re a koszovói határtól. A bázis a hírszerzési műveletek központja és a különleges műveletek, köztük orosz zsoldosok állomáshelye.
Ukrajnában Oroszország „kis zöld emberkéket” telepített, akik katonai jelvények nélkül, álcázva tevékenykednek. Hasonlóképpen orosz ügynökök vannak jelen Észak-Koszovóban. Oroszország hírszerzési műveletei kiterjedt kiberműveleteket és a koszovói szerbek radikalizálását célzó rosszindulatú befolyásolási műveleteket foglalnak magukban.
A koszovó-szerb kapcsolatok legutóbbi válságát Szerbia robbantotta ki 2021 szeptemberében., amely után Aleksander Vučić szerb elnök katonaságot vezényelt a koszovói határ közelébe. A feszültséget fokozták a Koszovó légterét megsértő szerb MIG-29-esek.
Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak 35. fejezete a Koszovóval való kölcsönös elismerést és a kapcsolatok normalizálását írja elő. Vučić nem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, így Szerbia uniós törekvései megrekedtek.
Putyin a „koszovói precedensre” hivatkozott, hogy igazolja a grúziai Abházia és Dél-Oszétia orosz megszállását. Putyin Ukrajnával kapcsolatos megjegyzéseit megismételve Vučić azzal fenyegetőzött, hogy katonai beavatkozással él Koszovóban, hogy „megvédje a védtelen szerb lakosságot”. Oroszország szerbiai nagykövete, Alekszandr Botsan-Harcsenko pont ezt a időpontot választotta arra, hogy megszemlélje a szerb katonai alakulatokat, amelyek a fokozott harckészültség állapotában voltak. Akciója a Koszovóval szembeni orosz-szerb szolidaritás kinyilvánítása volt.
A NATO-nak készen kell állnia arra a lehetőségre, hogy Szerbia Oroszországgal együttműködve válságot szít Koszovó északi részén, amellyel egy fegyveres konfliktust indíthat el.
Oroszország és Szerbia próbára teszi a NATO és az USA szövetségesek és partnerek iránti elkötelezettségét. Koszovó megvédésének elmaradása egy szélesebb körű európai háború előtt nyitná meg az ajtót, ami hatással lenne a jelenlegi világrendre.
A legendás amerikai diplomata, Richard Holbrooke azt mondta Slobodan Milosevic volt szerb elnökről:
„[Ő] úgy próbál megoldani egy problémát, hogy nagyobbat csinál belőle”.
Ugyanez mondható el Putyin politikájáról Oroszország „közeli külföldjén” és a Balkánon.
Putyin nem akar valódi konfrontációt az USA-val a Fekete-tengeren. Azt sem akarja, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vezessen be (Biden a közelmúltban tartott videokonferenciájuk során figyelmeztette Putyint, hogy az USA kész diplomáciai és gazdasági megtorló intézkedéseket életbe léptetni Oroszország ellen).
Putyin úgy gondolja, hogy egy Szerbia és Koszovó közötti válság kirobbantásával elkerülheti az Egyesült Államokkal való komolyabb konfrontációt Ukrajna miatt. A koszovói erőszakba belekeverednének az USA és a NATO-országok Koszovóban állomásozó csapatai is. Egy esetleges támadás Albániát is beavatkozásra késztetné, amely miatt az Észak-atlanti Tanács aktiválhatná a NATO alapokmányának 5. cikkelyét. „A NATO bármelyik szövetségese elleni támadás a szövetség valamennyi tagja elleni támadásnak minősülne”, amely megteszi a szükséges lépéseket a segítségnyújtás érdekében.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
