Magyarország a kóser libamájtermelésben váratlanul vezető helyet szerzett Európában — írja Cnaan Lipshshiz a Jewish Telegraphic Agency zsidó hírügynökségnél megjelent cikkében.
Európa két kóser libamájgyára nem Franciaországban van, amely messze a zsíros májtermék legnagyobb fogyasztója. És nem is Angliában, Európa második legnagyobb zsidó közösségének az otthonában.
Ehelyett mindkettő Magyarországon található – ahol aránylag kevés zsidó él [szerk. pontosítás: a Mo-i zsidó közösség számát mintegy 100 ezresre becslik], és összesen legfeljebb fél tucat kóser étterem van.
Ennek — a cikk szerzője szerint — részben az lehet az oka, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt számos kritikusa az idegengyűlölet fegyverként való felhasználásával vádolja – többek között a zsidók ellen is.
Lipshshiz úgy véli, hogy az Európai Unió (EU) is egyre kritikusabbá vált Orbánnal szemben, elítélve a menedékkérők befogadásának elutasítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítását, és legutóbb a homoszexualitásról szóló információk kiskorúakkal való megosztásának törvénytelenné tételét.
Viszont pont Belgium, ahol az EU székhelye van, nemrég betiltotta a kóser és halal húsok előállítását – és az EU legfelsőbb bírósága nemrég helybenhagyta a tilalmat.
Szerinte ez a történet újabb lehetőséget adott az Orbán-kormánynak arra, hogy az állampolgári jogok megsértésével vádolja ellenlábasait — hasonlóan azokhoz, amelyeket most ők is alkalmaznak vele szemben –, miközben Magyarországot az Európában a máshol megnyirbált szabadságjogok őrzőjeként állítja be.
A tiltások, és az azokról szóló döntés „nemcsak a vallásszabadság elleni támadás, hanem zsidó-keresztény örökségünk és az Európában élő zsidó közösségek elleni támadás.”
– írta Orbán az év elején Isaac Herzog izraeli elnöknek.
„Következésképpen kormányom gyorsan elítélte ezt a káros döntést, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy az összes lehetséges nemzetközi fórumon felemeljük a szavunkat ellene”.
– tette hozzá.
Magyarország nem csak a kóser vágás, vagyis a shechitah korlátozása ellen lépett fel, hanem jelentős állami támogatásokat és adókedvezményeket is ad az országban működő kóser vágóhidaknak.
A támogatások, az Európában máshol alkalmazott állatvágási politikával és a COVID-19 világjárvány okozta ellátási lánc megszakításaival együtt Magyarországot az európai és izraeli fogyasztásra szánt kóser hús valószínűtlenül nagy termelőjévé tették. A magyarországi vágóhidak között van az a kettő, melyeket Európában kizárólag kóser libák feldolgozására használnak.
Az Orbán-kormány legalább 2014-ig visszanyúlóan ellenzi a kóser vágás betiltását vagy szigorú korlátozását, amelyet az állatvédők legalább hét európai országban sikerült elérni, amikor Kumin Ferenc, a kormány egyik vezető szóvivője megfogadta, hogy ellenezni fog minden, a tilalomra irányuló helyi törekvést.
A belgiumi tilalmat követően egy nagy csirkevágóhíd tavaly Antwerpenből Magyarországra költözött, hogy továbbra is működőképes maradjon. És amikor a COVID-19 járvány miatt az Egyesült Királyságban bezárták a kóser vágóhidakat, a magyarországiak fokozták a termelést, és az egyik libavágóhíd, a Budapesttől mintegy 75 mérföldre délkeletre fekvő Csengele faluban található Quality Poultry Kft. a hiány enyhítésére átállt a baromfira.
Anglia és Franciaország „egész évben biztosítja számunkra a kóser termékeink fogyasztását”
– mondta akkoriban Köves Slomó, budapesti rabbi, akinek hitközsége, az EMIH felügyeli a kóser baromfi kásrutot.
„Most rajtunk a sor, hogy gondoskodjunk róluk”.
A vágóhíd azóta visszatért a specialitásához: a libák vágásához, előkészítéséhez és feldarabolásához, amelyeket kényszerrel tömnek, hogy májuk nagy legyen a libamáj előállításához.
A Quality Poultry Kft.-nél több tucatnyi munkás, többségük vidéki roma közösségekből dolgozik egy korszerű üzemben, amelyet két alapelv köré terveztek: a kóser törvények szigorú betartása és minimális hulladék. Évente több százezer szárnyast vágnak le ott.
A baromfikat ketrecekbe rakodják, közvetlenül a gazda teherautójáról a vágóhelyre, ahol négy sakter, a kóser hús előállítására kiképzett zsidók, nagyon éles késekkel vágják át minden egyes madár légcsövét és fő artériáját.
Ez a technika – amelyet az ősi zsidó törvények írnak elő – több országban is tiltott, mivel az állat előzetes elkábítása nélkül történik. Az állatvédők szerint a kábítás nélküli vágás embertelen, míg a kóser törvények szakértői szerint a rituális törvények megsértése nélkül is lehet minimalizálni az állatok sérülését.
„Ha jól csinálják, a hirtelen vérveszteség kikapcsolja az idegrendszert” –
mondta Jacob Werchow rabbi, a Quality Poultry Kft. vezető saktere a JTA-nak egy nemrégiben tett körút során.
De különösen
a libák levágásának „kellően gyors elvégzéséhez ügyesség és gyakorlat szükséges”
– mondta.
„A libáknak kemény porcgyűrűk vannak a légcsövükben, és ezek között a gyűrűk között kell eltalálni, különben nem sikerül a vágás egy mozdulattal – és tompítja a kést a következőhöz”
– mondta, miközben kiszélesítette a vágást egy haldokló libán, hogy megvizsgálja a bemetszést, és megmutatta egy riporternek.
A halált okozó sérüléseken kívül más sérülések az állatokat tréflivé teszik, ezért a libák feldolgozása során alaposan megvizsgálják a testrészeiket. Ha bármilyen hibát felfedeznek, a húst egy különálló, nem kóser gyártósorra szállítják, hogy az általános piacra kerüljön.
Mindkét gyártósoron a májat kivonják, megtisztítják, lemérik és nyersen vagy főzve csomagolják fagyasztás és szállítás céljából. Minden egyes máj körülbelül 28 uncia súlyú, és körülbelül 100 dollárt ér Franciaországban, ahol csak magyar kóser libamájat árulnak.
A magyarországi állatvédő csoportok felfigyeltek az ország kóser húsiparának növekedésére, és nem örülnek neki.
„A kóser vágás nemcsak azért extra kegyetlen, mert nem nyújt érzéstelenítést az állat nyakának elvágása okozta fájdalomtól, hanem azért is, mert az állatok teljes tudatukban látják, hogy a családjukat lemészárolják. Tudják, hogy mi következik”
– mondta Richard Kapin, a magyar állatvédő szervezet, a Focirajongók az Állatokért nevű szervezet alapítója. A budapesti születésű Kapin nem zsidó.
Szervezete és mások erőteljes lobbitevékenységet folytatnak annak érdekében, hogy Magyarország tiltsa be mind a kóser vágást, mind a libák kényszertáplálását, amelyet többek között Izraelben, az Egyesült Királyságban, Finnországban és Lengyelországban is betiltottak. Sok állatvédő szerint mindkét gyakorlat kegyetlen.
„Nagyon örülök, hogy Belgium betiltotta a kóser vágást” –
mondta Kapin.
„Remélem, hogy ez itt is megtörténik.”
Werchow ezt vitatta, mondván, hogy a kényszertáplálás manapság fájdalommentes, mert a táplálékot rugalmas szilikonhüvelyek segítségével juttatják a libák gyomrába, amelyek sokkal kevesebb kellemetlenséget és sérülést okoznak, mint az elmúlt években leváltott fémhüvelyek.
„Ami a vágást illeti – ez a saját magát érzésteleníti. Túl gyors és éles ahhoz, hogy fájdalmat okozzon, és az állatot a vérnyomásesés eszméletlenné teszi. Még azelőtt elájulnak, mielőtt ténylegesen elpusztulnának”
– mondta.
Kapin számára azonban mind a vágás, mind a kényszeretetés „rendkívül kegyetlen” – mondta.
A 36 éves Kapin által vezetett csoportnak százezer követője van a Facebookon
– ez jelentős szám egy mindössze 9,5 millió lakosú országban.
Más európai országokban a Kapin által követett célokhoz hasonló állatjogi aktivisták a jobboldali politikusokkal váltak társakká a kábítás nélküli vágás betiltására irányuló törekvéseikben.
Geert Wilders, a holland iszlámellenes politikus és a belgiumi Vlaams Belang párt azon jobboldali vezetők közé tartozik, akik a kóser és halal vágás betiltását szorgalmazták,
összhangban azzal a céljukkal, hogy korlátozzák az általuk „iszlamizációnak”, azaz a muszlim bevándorlók befolyásának nevezett folyamatot.
Orbán osztja e pártok EU-kritikus nézeteit, és a muszlimokkal kapcsolatban is hasonló nyelvezetet használt, mint ők: a Közel-Keletről érkező bevándorlókat „muszlim betolakodóknak” nevezte. Különösen nagy ellentétben áll Soros Györggyel, a magyar származású spekulánssal, aki ellenzi Orbánt, és liberális ügyeket finanszíroz Magyarországon és világszerte – beleértve az EU-t is. (A Mazsihisz, Magyarország legnagyobb zsidó szervezete azzal vádolta Orbánt, hogy a Sorost bíráló óriásplakátokkal felbátorítja az antiszemitizmust; az EMIH, a Chábádhoz kötődő rivális csoport megvédte a kormányt.)
Orbánnak az EU-val való nézeteltéréseinek egyik oka, hogy kormánya ellenáll a kábítás nélküli vágással kapcsolatos nyomásgyakorlásnak
— véli Szalai Kálmán, a magyarországi zsidó közösség elleni atrocitásokat figyelő Tett és Védelem Alapítvány főtitkára.
Szalai elmondta, hogy szerinte
Orbán törődik a magyar zsidókkal és a vallásszabadsággal.
Hozzátette, hogy
a kóser vágóhidak Magyarországra hívásának „van értelme politikailag, mert az EU-t intoleránsnak mutatja, és anyagilag is előnyös, mert munkahelyeket biztosít. Ez tehát kettős győzelem”.
Köves Slomó nem gondolja, hogy Orbán az EU-val folytatott harcában a kóser vágást politizálná.
De „az ügy megmutatja egy olyan testület képmutatását, amelyik Magyarországot az emberi jogok megsértésével vádolja, miközben zsidó és muszlim közösségek ellen is elköveti azokat”
— tette hozzá.
Bármilyen további vita a kóser vágásról vagy a libamáj magyarországi előállításáról nemzeti identitásbeli kérdésbe ütközne.
„A libamáj termelés jövedelmező helyi hagyomány”
– mondta Szalai.
„Betiltása és/vagy kóser előállításának betiltása szintén felháborodást váltana ki”.
Budapest kevés számú kóser húskereskedője körében megnyugtató hír a kormány sakter-párti álláspontja.
„Nemcsak a kormány, de maga a magyar társadalom is tradicionális”
– mondta a JTA-nak Győrfi László, egy kóser étkezde, a Kosher MeatUp tulajdonosa.
„Ennek vannak hátrányai és előnyei is – de ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű tiltások egyelőre nincsenek itthon napirenden”.
