A lengyel parlament jóváhagyta azt a jogszabályt, amelynek célja, hogy megszüntesse az ország kommunista rezsimje által az 1940-es és 1950-es években elkobzott vagyon – beleértve a holokauszt túlélőinek vagyonát – visszaszolgáltatására és kártalanítására irányuló követeléseket — írja a The Jerusalem Post.
Andrzej Duda, lengyel elnöknek most 21 napja van arra, hogy aláírja a jogszabályt, vagy megvétózza azt.
„Elítélem a ma elfogadott lengyel parlamenti törvényt, amely sérti a holokauszt emlékét és az áldozatok jogait” – mondta szerdán Jair Lapid, izraeli külügyminiszter.
A parlament felsőháza, a szenátus júliusban mérsékelte a törvény eredeti, az alsóház, a Szejm által júniusban elfogadott változatát.
A Szejm azonban kedden elutasította a törvényjavaslat enyhített változatát, majd szerdán a kormányzó Jog és Igazságosság párt nyomására megszavazta azt.
Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején a lengyel kommunista hatóságok országszerte nagyszabású vagyonelkobzási programot vezettek be, amely jelentős, korábban a háború előtti, mintegy hárommillió fős, a nácik által szinte teljes mértékben legyilkolt lengyelországi zsidó lakosság tulajdonát is magában foglalta.
A vagyonelkobzás nagy részét a kommunista rezsim által hozott törvényekkel összhangban hajtották végre, de egy részét e törvények keretein kívül hajtották végre, teret engedve az eredeti tulajdonosoknak vagy örököseiknek, hogy a lengyel bíróságokon keresztül követeljék vissza a vagyont.
Az új törvény lehetetlenné tenné, hogy a bíróság érvénytelenítsen egy elkobzást, ha 10 év telt el annak végrehajtása óta.
Ezen túlmenően az új törvény lehetetlenné tenné a vagyon visszaszerzésére irányuló bírósági eljárás megindítását is, ha a vagyon elkobzása óta 30 év telt el.
Végül, ha egy adott vagyontárgy visszaszerzése érdekében már indult bírósági eljárás, de azt több mint 30 évvel az elkobzás után kezdték meg, és a bírósági eljárás az új törvény hatályba lépése előtt nem fejeződik be, akkor a keresetet automatikusan elutasítják.
„Felháborítónak tartjuk a lengyel alsóház mai szavazását, amely egyaránt igazságtalan a zsidókkal és a nem zsidókkal szemben” – mondta Gideon Taylor, a Zsidó Visszaszolgáltatási Világszervezet operatív elnöke, aki erőteljesen lobbizott a törvény ellen. „Ha ezt a törvényt Duda elnök aláírja, a lengyel kormány gyakorlatilag jogilag kizárja a lehetőséget, hogy a jogos tulajdonosok kártérítést kapjanak azért, amit elvettek tőlük. Lengyelország természetesen nem felelős azért, amit a náci Németország tett a holokauszt idején. Azonban több mint 30 évvel a kommunizmus bukása után Lengyelország még mindig részesül ebből a jogtalanul megszerzett tulajdonból.”
Taylor felszólította Dudát, hogy vétózza meg a törvényjavaslatot, és sürgette a lengyel kormányt, hogy működjön együtt a WJRO-val a magántulajdon-visszaszolgáltatás kérdésének rendezése érdekében.
„Sok holokauszt-túlélő és családja már túl régóta vár az igazságszolgáltatásra” – mondta. „Nem hagyjuk abba az igazság keresését sem a holokauszt-túlélők, sem mások számára.”
Mickey Levy, a Knesszet elnöke a törvényt „fényes nappal elkövetett rablásnak nevezte, amely meggyalázza a holokauszt emlékét”, és hozzátette: „Lengyelország döntése, hogy elfogadja ezt az erkölcstelen törvényt, árt az Izrael és Lengyelország közötti barátságnak és kétoldalú kapcsolatoknak”.
Ennek eredményeképpen úgy döntött, hogy nem hozza létre újra az izraeli Knesszet és a lengyel Szejm és Szenátus közötti parlamenti baráti csoportot, amely rendszeresen végez különböző tevékenységeket az országok közötti kapcsolatok erősítése érdekében.
