Az iráni ballisztikus rakétaprogram nem képezheti alku tárgyát – jelentette ki hétfőn Ebrahim Raiszi, a síita állam újonnan megválasztott elnöke Teheránban tartott első sajtókonferenciáján, amelyen kitért egyebek közt az Egyesült Államokra és Szaúd-Arábiára is.
Raiszi kiemelte: a rakétaprogramról nem hajlandó tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel sem.
„Az Egyesült Államoknak kötelessége feloldani minden, önkényesen kiszabott szankciót Irán ellen” – jelentette ki.
Leszögezte azt is, hogy bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat, és hozzátette: jutalmat érdemelne azért, mert védte az emberek jogait és biztonságát.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2019 végén sújtotta szankciókkal Raiszit, akit több ezer – egyes emberi jogi szervezetek szerint több tízezer – ember kivégzésében játszott 1988-as szerepéért a teheráni mészárosként is emlegetnek. Ő az első, amerikai szankciókkal sújtott iráni elnök.
A büntetőintézkedésekkel sújtottak esetleges vagyontárgyait az Egyesült Államokban zárolják, az amerikai állampolgároknak, illetve vállalatoknak pedig tilos kereskedelmi tevékenységet folytatniuk velük.
Sajtótájékoztatóján Raiszi egyúttal felszólította Rijádot, azonnal hagyjon fel a beavatkozással a jemeni polgárháborúba.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi lázadók és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta a szaúdi vezetésű koalíció katonailag is támogat.
„Teherán legfontosabb céljai közé tartozik, hogy mélyítse kapcsolatait térségbeli szomszédjaival” – tette hozzá mindazonáltal Raiszi.
Iránban pénteken tartottak elnökválasztást, amelyet a korábban Teherán főügyészi tisztségét betöltő, keményvonalasnak számító Raiszi a szavazatok közel 62 százalékával nyert. Elemzők mindazonáltal arra figyelmeztetnek, hogy az iszlám köztársaság 1979-es kikiáltása óta nem volt ilyen alacsony az urnákhoz járuló szavazók száma, ez pedig az emberek rendszer iránti elégedetlenségét jelezheti. Az iráni állami televízió a koronavírus-járványt és az amerikai szankciókat okolta azért, hogy a választópolgárok többsége otthon maradt.
A síita állam és az iráni atomprogram ellenőrzését előíró 2015-ös megállapodás többi aláírója között április óta zajlanak tárgyalások Bécsben az egyezmény felélesztése érdekében. Több aláíró ország, köztük Franciaország szorgalmazza, hogy a megállapodásba Irán ballisztikus rakétaprogramjának ellenőrzése is bekerüljön.
Irán 2015-ben megállapodott az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza az atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az előző amerikai elnök, Donald Trump viszont 2018-ban kiléptette a szerződésből az Egyesült Államokat, majd visszaállította a büntetőintézkedéseket is, ezért Irán azóta több ponton is elkezdte megsérteni az egyezmény rendelkezéseit.
