Az iráni ballisztikus rakétaprogram nem képezheti alku tárgyát – jelentette ki hétfőn Ebrahim Raiszi, a síita állam újonnan megválasztott elnöke Teheránban tartott első sajtókonferenciáján, amelyen kitért egyebek közt az Egyesült Államokra és Szaúd-Arábiára is.
Raiszi kiemelte: a rakétaprogramról nem hajlandó tárgyalni Joe Biden amerikai elnökkel sem.
„Az Egyesült Államoknak kötelessége feloldani minden, önkényesen kiszabott szankciót Irán ellen” – jelentette ki.
Leszögezte azt is, hogy bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat, és hozzátette: jutalmat érdemelne azért, mert védte az emberek jogait és biztonságát.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2019 végén sújtotta szankciókkal Raiszit, akit több ezer – egyes emberi jogi szervezetek szerint több tízezer – ember kivégzésében játszott 1988-as szerepéért a teheráni mészárosként is emlegetnek. Ő az első, amerikai szankciókkal sújtott iráni elnök.
A büntetőintézkedésekkel sújtottak esetleges vagyontárgyait az Egyesült Államokban zárolják, az amerikai állampolgároknak, illetve vállalatoknak pedig tilos kereskedelmi tevékenységet folytatniuk velük.
Sajtótájékoztatóján Raiszi egyúttal felszólította Rijádot, azonnal hagyjon fel a beavatkozással a jemeni polgárháborúba.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi lázadók és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között, amelyeket 2015 óta a szaúdi vezetésű koalíció katonailag is támogat.
„Teherán legfontosabb céljai közé tartozik, hogy mélyítse kapcsolatait térségbeli szomszédjaival” – tette hozzá mindazonáltal Raiszi.
Iránban pénteken tartottak elnökválasztást, amelyet a korábban Teherán főügyészi tisztségét betöltő, keményvonalasnak számító Raiszi a szavazatok közel 62 százalékával nyert. Elemzők mindazonáltal arra figyelmeztetnek, hogy az iszlám köztársaság 1979-es kikiáltása óta nem volt ilyen alacsony az urnákhoz járuló szavazók száma, ez pedig az emberek rendszer iránti elégedetlenségét jelezheti. Az iráni állami televízió a koronavírus-járványt és az amerikai szankciókat okolta azért, hogy a választópolgárok többsége otthon maradt.
A síita állam és az iráni atomprogram ellenőrzését előíró 2015-ös megállapodás többi aláírója között április óta zajlanak tárgyalások Bécsben az egyezmény felélesztése érdekében. Több aláíró ország, köztük Franciaország szorgalmazza, hogy a megállapodásba Irán ballisztikus rakétaprogramjának ellenőrzése is bekerüljön.
Irán 2015-ben megállapodott az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza az atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az előző amerikai elnök, Donald Trump viszont 2018-ban kiléptette a szerződésből az Egyesült Államokat, majd visszaállította a büntetőintézkedéseket is, ezért Irán azóta több ponton is elkezdte megsérteni az egyezmény rendelkezéseit.
…”Leszögezte azt is, hogy bíróként mindig is szem előtt tartotta az emberi jogokat,”…
Hát úgy kb. 30.000 emberét biztos nem, de mi ez egy 80 milliós lélekszámú országnak!…
Pontosan az volt az Obama által nyélbeütöt és Kerry nevével fémjelzett, elbaltázott iráni atom alkú egyik sarkalatos hibája. Ugyanis azzal, hogy a szerződés feltételeibe nem foglalták bele az interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztésének a tilalmát – lehetővé tették Irán számára, hogy az elkövetkező 10 évet az ICBM technológia fejlesztésével tölthesse – igy azok akcióra készen várják majd az urándúsítás újrainditása után készűlő nukleáris robbanófejeket.